1. Ki az áruló a magyarok között és mi a sorsa? 2. Az asszonyok és részt vettek a vár védelmében, sorold fel az asszonyi tetteket (3db)! 3. A fejezet címek metafórikusok, értelmezd őket röviden! (mind az 5 címet kéne)

Szia !

1.

Hegedűs István hadnagy az áruló a várvédők között, ő a kassai zsoldoskatonák parancsnoka.

A zsoldosok fizetségért, zsoldért harcoltak, nem meggyőződésből, mint a többi egri várvédő katona.

Hegedűs elégedetlenkedett amiatt, hogy nem kapták meg ostrom idejére a beígért dupla zsoldot.

Azonkívül azt is terjesztette a katonák között, hogy a király felmentő serege nélkül, amely nem érkezett meg Egerbe, nem tudják megvédeni a várat.

Ezért titokban tárgyalni kezdett a törökökkel, 100 arany fejében el akarta árulni a várat. A víztározónál akarta beengedni a törököket a vár belsejébe, emberei segítségével.

Sárközi, a cigány kihallgatta őket és jelentette Mekcseynek, a másodkapitánynak, majd Dobónak is.

Éjjel leleplezték az árulókat, a magyarokat elfogták, a törököket megölték, egy kivételével, akit tanúnak szántak.

Bíróság döntött az árulók sorsáról.

Hegedűs hadnagyot kivégezték, 3 emberének a fülét vágták le, a többieknek bilincsbe verve kellett tovább szolgálatot teljesíteniük.

Azért volt ilyen szigorú a büntetés, mert Dobó István, a főkapitány azt akarta, hogy a vár népe lássa, így bűnhődik mindenki, aki a vár feladásáról tárgyal az ellenséggel.

2.

Az asszonyok feladata elsősorban a katonák ellátása volt, ők főztek, mostak rájuk. Az özvegy Baloghné Dobó gondját viselte, az ő fia volt Balázs, a főkapitány egyik apródja.

A végső napokban, amikor olyan nagy számban rohamozták a vár falait a törökök, hogy a katonák sem tudták őket feltartóztatni, az asszonyok forró szurkot, forró vizet, egy alkalommal a megfőzött forró levest is a nyakukba zúdították.

Ugyancsak az ostrom vége felé, amikor már mindenki fegyvert fogott, az asszonyok is a falakra mentek harcolni.

Baloghné, aki egyetlen fiát, Balázst is elvesztette már, maga is fegyvert ragadott és szembeszállt a falakra mászó törökökkel. Hősi halált halt.

Éva, Gergely felesége Balázs apród ruháját vette magára, és ő is karddal rontott az ellenségre. Megsebesült a fején, de túlélte az ostromot.

A hős egri nők örökre beírták nevüket a magyar történelembe bátor cselekedeteikkel.

3.

első fejezet: Hol terem a magyar vitéz ?

Egy, a Mecsek hegységben lévő kis falu, Keresztesfalva, ahol Bornemissza Gergő, a regény főhőse született.

Őrá utal a cím, egy kicsi, szegény faluban is születhetnek nagy emberek, híres vitézekké váló katonák, amilyen Gergely lett a történet folyamán.

2.

Oda Buda

Buda, a magyar főváros, a királyi székhely elvesztésére utal a fejezet címe, odavan Buda.

A törökök csellel veszik be Buda várát, amíg a szultán vendégül látja a csecsemő királyt, János Zsigmondot és a magyar urakat.

A janicsárok beszivárognak a várba, mintha nézelődnének, majd amikor már elég sokan lesznek, kitűzik a lófarkas zászlókat a várfalakra és a bástyákra.

3.

A rab oroszlán

A harmadik rész címe Török Bálintra utal.

Őt a budai vár elfoglalásakor vendégségbe hívta a magyar urakkal együtt a szultán, de nem engedte el. Rabláncon Konstantinápolyba vitte és a Héttoronyba záratta.

Török Bálint nagyon jó, képzett katona volt, aki a csatában "oroszlánként" harcolt. Erre utal még a rab oroszlán kifejezés.

4.

Eger veszedelme

Ez a fejezet a magyar végvárakat elfoglaló majd Eger ellen induló török hadakra utal, akik veszélyt, veszedelmet jelentenek a városra, a várra, az ott lakó emberekre egyaránt.

5.

Holdfogyatkozás

A törökök egyik jelképe a félhold, ma is zászlójukat díszíti a csillagokkal együtt.

A holdfogyatkozás pedig arra utal, hogy Eger alatt megfogyatkozott a török haderő létszáma, ereje, megtört a lendületük, vereséget szenvedtek a magyarok hősies ellenállása miatt.

Ahogy az égitest, a Hold nő, majd fogy havonta ismétlődve az égen.