A görög vagy a római állam volt a demokratikusabb?

Hát úgy összességében szerintem lehetetlen megmondani.

A római demokratikusabb volt néhány tekintetben:

1. A rómaiaknál a rabszolgák egy idõ után felszabadulhattak, és polgárjogot kaphattak, a görög államoknál sok helyen még azokat is kizárták a polgárjogból, akiknek csak egyik szülõje volt az adott ország polgára.

2. A rómaiak a Kr. e. I. században kiterjesztették a polgárjogot egész Itáliára, késõbb Gallia Cisalpinára is, és sokszor adtak korábban is egész városoknak polgárjogot. A görögöknél az egyetlen hasonló tömeges adományozás amirõl tudomásom van, II. Agisz spártai király polgárjogi reformja volt, aki újraosztotta az állami földeket, és számos perioikosznak és helótának is polgárjogot adott.

3. A római köztársaság úgy összességében elég sokáig fennállt, és a népgyûlés évszázadokon keresztül az egyetlen törvényhozó szerv volt, míg a görögöknél a legtöbb városban a despotizmus, az oligarchia és a demokrácia gyors egymásutánban váltogatta egymást.

4. A néptribunusi intézményhez hasonló dolog egyedül Spártában létezett, méghozzá az ephoroszi tisztség, de Spárta sok más tekintetben inkább oligarchia volt, mint demokrácia. Gondolok például arra, hogy a törvényjavaslatokat a geruszia terjesztette a népgyûlés elé, és a népgyûlés csak igennel vagy nemmel szavazhatott. Ugyanakkor Rómában a néptribunusok minden további nélkül megkerülhették a senatust, és közvetlenül a népgyûlés elé terjeszthették a törvényjavaslatokat, és módosíthatták is azokat.

Ugyanakkor egyes görög városok demokratikusabbak volt néhány vonásukban a rómainál:

1. Athénban vagy Spártában mindenkinek ugyanannyit ért a szavazata, míg Rómában, ha tribusok vagy centuriák szerinti szavazás volt, a régi polgárjoggal rendelkezõk és a gazdagok szavazata sokkal többet számított. Ugyanis az öt vagyoni osztály mindegyike ugyanannyi centuriára oszlott, tehát, míg egy lovagi vagy senatusi centuriában volt mondjuk ezer ember, az ötödik osztály centuriáiban tízezrek szorongtak. A harmincöt tribus között szintén nem egyenlõ arányban oszlottak meg a szavazók; a falusi tribusokban többnyire õsi, évszázadok óta polgárjoggal rendelkezõk voltak, míg a szabadosokat vagy az egyéb új polgárokat többnyire besorolták a városi tribusokba.

2. A rómaiaknál az igazságszolgáltatás nagyon sokáig a senatusi osztály kezében volt, a Gracchusok voltak az elsõk, akik bevonták a lovagi osztályt az esküdti munkába. Athénban az esküdteket az összes szavazó körül sorsolták.

Nos, a tíz mondatot jócskán túlléptem, a tanárodnak meg üzenem, hogy a kérdés egy baromság, ugyanis a görög városállamok annyiféle államformát alakítottak ki (ráadásul az egyes városok akár néhány évtizedenként váltottak államformát), hogy lehetetlen általánosságban beszélni róluk.

Ráadásul ha úgy teszik fel a kérdést, hogy a görög állam, akkor az azt sugallja, hogy a kérdés egy olyan idõszakra vonatkozik, amikor csak egy görög állam létezett, ez pedig csak a modern görög állam lehet (ami összehasonlíthatatlanul demokratikusabb a bármikori római államnál), vagy a Bizánci Császárság (akik egyébként rómainak tartották és nevezték magukat). Arról már nem is ejtek szót, hogy Róma mindössze ötszáz éven keresztül volt köztársaság (ugyanennyi ideig pedig császárság, és kétszáz évig királyság), és ez alatt az idõ alatt is állandóan hatalmas változásokon ment keresztül.

Szóval a kérdést legközelebb valahogy így kéne feltenni.

Írjon a következõ államok demokratikus vonásairól:

1., a római államról a Kr. e. II. században

2., az athéni államról a Kr. e. V. században

3., a spártai államról a Kr. e. VI. században