Berzsenyi Dániel a közelítô tél keletkezési körülmények? szerkezete? költôi eszközök?

Részletek Merényi Oszkár tanulmányából:

"A költemény alapvető hangulatát kifejező címet Kazinczynak köszönhetjük. (Eredetileg Az Ősz volt a cím.) Tartalma mutatja, hogy a férfikornak - a költő által átérzett - fordulóján, kb. 30 éves korában írhatta e költeményt. Művészeti tulajdonságai is elégiai költészete csúcspontját érzékeltetik."

"Külön ki kell emelni a vers képeinek sajátos, berzsenyies gazdagságát, amely -miként szavaié is - "önmagán túl mutat", ahogy Horváth János, e vers másik kiváló méltatója kifejezi.

A költemény forrón hangulatos szavainak áramába otthonosan illeszkednek bele az idegen szavak is, ami Berzsenyi sajátos művészetét másutt is jellemzi. Mindenütt felgyúlnak a költői nyelv "mágikus fényei" a vers olvasása közben. A lét teljességének felidézéséhez tartozik a szókincs egyetemes vonása is, amelyben egyesülnek az antik "nektár, thyrsus" - a "csalét, kiholt, bimbaja, nefelejcs" népi szavaival. Népi vonás a versben a gondolatpárhuzam - ez ősi népköltészeti sajátság - alkalmazása is.

Zubreczky György szép tanulmánya hívja fel a figyelmet a költemény zeneiségére is, amire már Horváth János is utal, amikor az első két versszakban a hervadt levelek zörgésére, zizegésére emlékeztetik az r hangok megrezdülései, vagy érzékeli az l hangok negatív festést támogató zenei sugalmazásait. De e zenei szépséget az egész költeményen elomló változatossággal, a felfelő törő és leereszkedő "szólamakkordokkal", a művészien elrendezett pihentetőkkel, szünetekkel is lehet jellemezni. A szabadon hullámzó és visszahúzódó ritmikus ár-apály csupa zenei tagolódás, amely hangárnyalataival is a nyugalom, az izgalom, a kitörés és megnyugvás lelki mozzanatait idézi fel. A zenei hangsúly is érvényesül, a szavak változó intenzitásában, amely hol a versszöveg igéit, hol a mellékneveket vagy főneveket emeli ki. ("Hirtelen elrepül, még alig izleli, vissza se tér gyönyörű korom.")

Hosszan tartana az egyes hangoknak a szavakon belüli vagy a mondatok egészében, a versszakok mértékében megnyilvánuló zenei értékéről beszélni. A magas vagy mély hangok hangulati jelentősége alapján szólhatnánk a szólamok dúr vagy moll hangnemeiről is. A lényeg azonban az, hogy ily magas fokon aligha vitte bele még magyar költő a zene szárnyaló művészetét a költészet világába."