Hogyan készítsem el a tételt? IRODALOM (Bánk bán) Mutassa be miben nyilvánul meg Bánk kettős tragédiája. SEGÍTSÉG!

Bánk kettős tragédiája: Melinda halott és ő jogtalanul gyilkolt.

Bánk bán

Nemzeti dráma, mert: Katona tiltakozik az idegen nyelvűség ellen.

Tiborc a jobbágyfelszabadítást akarja, aki egyenlőséget szeretne. Bánk és Tiborc barátsága ez a nemzeti összefogás jelképe. A polgári átalakulás a mű végén kap igazi szerepet, amikor a király Gartrudis-nak ad igazat illetve nem küldi ki Tiborcot a teremből.

Mondani valója a reformkorban és ma:

- Magyarság tudat erősítése

- Az indulatokból soha semmi jó nem születik

- A kétszínűség és a gyávaság nem vezet semmi jóra

- A rossz soha senkit sem jogosít fel, arra hogy öljön

Nyelvezete:

1814-ben a nyelvújítás még nem nyert teret, az író latin és német szavakat is használ. Az elő beszédhez közelít de a hasonlatok metaforák megszemélyesítések, helyenként szépirodalmi stílusnak is megfelelnek. Az egyes szereplők megszólalásaikkal önmagukat jellemzik.

- Bánkra rövid feszült mondatok jellemzőek.

- Petúr és a hitetlenek szavai régiesek archaikusak.

- Gartrudis sejtelmesen beszél rejtelmes.

- Tiborc egyszerű tőmondatokban beszél.

- Biberach sejtelmesen rejtvényekben beszél.

A dráma tetőpontján megszaporodnak a halmozott indulatszavak, felkiáltások, amelyek a későbbiekben nyugodtabbá válnak. A műben sok a jelkép és a szimbólum.

1213-ban játszódik a pontos helyszín nem ismert. A cenzor azért tiltotta be mert Bánk alakja elhomályosította a királyi házét.

A mű szerkezeti váza:

A mű prológussal, előjátékkal kezdődik, ahol az író felvázolja az alapszituációt.

Expozíció: Megismerjük a főbb szereplőket, a helyszínt és a cselszövést,

melyet a főurak tesznek. Bonyodalom kezdete: Bánk hazatérése.

A bonyodalom tetőpontja: Ottó megöli Biberach-ot. Bánk nem hisz Melindának.

Bánk megöli Gertrudist, Petúrék fegyveres felkelése.

Megoldás: II. Endre hazatér. Bánk kettős tragédiája: Melinda halott és ő jogtalanul gyilkolt.

Bánk erkölcsileg megbukik, mint magán ember, és mint közember is.

WILLIAM SHAKESPEARE

RENESZÁNSZ: 14-16.sz, Itáliában, Firenzében alakul ki (újjászületés): az antik kultúráé, újra az ember kerül a figyelem középpontjába, eszmetörténeti háttere a HUMANIZMUS (emberközpontúság)

Képzőművészet:

• Festők: Botticelli (Venus születése) Leonardo (Az utolsó vacsora)

• Építészet: Filippo Brunelleschi (firenzei Pazzi család kápolnája)

Irodalom: Boccaccio, Petrarca; Magyarországon: Janus Pannonius, Balassi Bálint

William Shakespeare:

1564-ben született az angliai Stratford upon-Avonban, földműves szülőktől. Feleségül vette a várandós Anne Hathawayt, házasságukból 3 gyermek született. De ő Londonba megy, s színészként, drámaíróként dolgozik. 1599-ben korábbi társulata új színházának a Globenak 10%-os részvényese lett. Vagyonából földbirtokokat vásárolt Stratford körül. 1610 körül visszaköltözött szülővárosába, 1613 után végleg felhagyott a drámaírással. 1616-ban itt halt meg.

shakespeare-i színház:

Az Erzsébet-kori színházaknak eleinte nem volt állandó épületük, rendszerint fogadók udvarán állították fel a színpadot. Nem rendelkeztek díszlettel ,ezt a nézők fantáziájára bízták. Az előadásokat nappal tartották ,mert nem volt világítás. A színpadra a 3-as tagolódás volt jellemző(elő-, rendes- és karzatszínpad) ez lehetővé tette a színterek gyors átváltását, térbeli és időbeli távolságok gyors áthidalását. A nyitott színpad benyúlt a közönség közé, míg mögötte volt a hátsó színpad, ami a szobákban történő eseményeket szimbolizálta. Az erkély vagy felső színpad a magasban történő eseményeknek adott helyet. A női szerepeket is férfiak játszották.

Új elem a színházban ,hogy filozófiai utalásokat visznek a színművekbe, keveri a műfajokat (pl. a tragédia műfaja keveredik a komédiával)

Shakespeare művei:

A történetek, amelyekről ír, nem önállóak, ő csak feldolgozza ezeket. A komédia és a tragédia hangulatban keverednek nála.

Műfajai:

• Tragédia: (Coriolanus, Titus Andronicus, Rómeó és Júlia, Athéni Timon, Julius Caesar, Macbeth , Hamlet , Lear király, Othello , Antonius és Kleopátra,)

• Királydrámák: (János király, II. Richárd, IV. Henrik, V. Henrik, VI. Henrik, III. Richárd, VIII. Henrik)

• Komédia: ( A két veronai nemes, A windsori víg nők, , Tévedések vígjátéka, Sok hűhó semmiért, A lóvá tett lovagok, Szentiván-éji álom, , Ahogy tetszik, A makrancos hölgy, Minden jó, ha vége jó, Vízkereszt, vagy amit akartok, Troilus és Cressida)

• Románc: élete végén írta, komor hangvételűek ,de nem végződnek halállal Cymbeline, Szeget szeggel, A velencei kalmár, Téli rege, A vihar

Színpadi műveken kívül:

• Szonett: élete során 154 szonettet írt

• Verses elbeszélő költemények

Rómeó és Júlia

Shakespeare talán egyik legnépszerűbb drámája a Rómeó és Júlia. A történet eredete bizonytalan, de az tény, hogy az alapötlet nem Shakespeare-től ered.

A mű pontos műfaja lírai tragédia, mert a tragédia nem az egyre fokozódó szenvedélyekből alakul ki, hanem a véletlenek sorozata hozza el.

A "Rómeó és Júliá"-ban az alapkonfliktust az új és a régi értékrend összeütközése hozza. Az évtizedek óta viszályban élő Capulet és Montague szülők, valamint az ifjabb generációból Tybalt és Páris képviselik a régi értékrendet, a feudalizmust. Az ő véleményük szerint nincs szabad párválasztás. Az új értékrendet, a reneszánsz szabadabb gondolkodását, a szerelmet és a szabadságot képviseli Rómeó, Júlia, Mercutio és Benvolio valamint Lőrinc barát.

A mű eredeti helyszíne, az olaszországi Verona megmarad, mert az olaszok alapjelleme egész más, mint az angoloké. Az olaszok temperamentumosak, forróvérűek, míg az angolok hidegvérűek.

A dráma mindössze egy vasárnaptól csütörtökig tartó, 5 napos idôtartamot ölel fel.

A dráma egy vígjátéki jelenettel indul: a két ház szolgái szójátékokkal sértegetik egymást. Mikor azonban feltűnik Tybalt, komolyra fordulnak a dolgok, a szójáték szópárbajba csap át. Ebből is látszik, hogy a viszálykodást már csak Tybalt tartja fenn. Ezek után megjelenik Rómeó, s mint kiderül, viszonozatlan szerelemtől szenved. De ez csak a látszat: elárulja magát, mikor hirtelen közbekérdez: "Ma hol ebédelünk?" Tehát ez csupán egy kamaszszerelem. Közben megjelenik a Capulet család egyik szolgája, akitől megtudhatjuk, hogy bált rendeznek, amin Rozália (Rómeó "szerelme") is ott lesz.

Mikor Rómeó megjelenik a bálon, megpillantja Júliát, és azonnal beleszeret. Ekkor kezdődnek a bonyodalmak. Az egyik ilyen elem: abban az időben már kezdett elavulóban lenni, hogy a szülő válasszon férjet. Ez meglátszik, mikor Páris megkéri Júlia kezét, az apja meg nem akarja férjhez adni, később pedig (Tybalt halála miatt) meggondolja magát.

A műben talán az egyik leghíresebb rész az "erkély-jelenet", ahol a név és a szerelmi eskü kerül középpontba. Az akadályt, mely mindkettőjük előítéleteiből fakad, le kell győzniük, ezt mindketten tudják. Ennél a jelenetnél derülnek ki a főszereplők tulajdonságai. Rómeó esküdözik, szónokias, míg Júlia végig józan marad, jelleme egyszerű, gyermeki, csak a szívére hallgat.

Innentől kezdve felgyorsulnak az események. A következő nap elmennek Lőrinc baráthoz, a családi lelkészhez, aki összeadja őket. Itt az olvasó számára egy pillanatra úgy tűnik, minden rendben lesz. Ez tényleg csak egy rövid idő, mert III. felvonásban a lappangó veszélyforrások mind felszínre törnek. Véletlen összefut az utcán Mercutio és Tybalt. Mercutio beleköt Tybaltba, sértegetni kezdi. Csakhogy feltűnik Rómeó, és Tybalt rajta tölti ki dühét. Jó kapcsolatuk megtartása végett Rómeó nem támad vissza. Mercutio azonban nem érti, miért tűr Rómeó, így ő ront neki Tybaltnak. Innen már minden nagyon gyors: Tybalt megöli Mercutiot, Rómeó pedig bosszúból Tybaltot. Ekkor Rómeó rádöbben tettének súlyára, és elmenekül. Megjelenik azonban a Herceg és ítéletet hirdet. Hiába tanúsítja Benvolio, hogy Tybalt rontott rá Rómeóra, a Herceg Rómeót önbíráskodásért száműzetésre ítéli.

Eközben Júlia apja sürgetni kezdi lánya esküvőjét Párissal.

Ez alatt a pár nap alatt a szereplők egyénisége is megváltozik, felnőtté válnak. Komolyan veszik egymás érzéseit, felnőnek, de az alapjellemeik maradnak a régiek.

Rómeót száműzetése előtt a szerelmesek összeházasodnak még együtt töltenek egy éjszakát. Ez után kezdődik el a félreértések és tévedések sorozata, mely tragédiához vezet. Júlia látszólag beleegyezik a Párissal való házasságba, de tudjuk, hogy ez csak látszat. A dajka segítségével 42 órára tetszhalottá válik, amivel elkerüli a nem kívánt házasságot. Lőrinc barát üzen Rómeónak a történtekről és arról, hogyan fogják Júliát megszöktetni, de a levél nem jut el Rómeóhoz. Miután Rómeó értesül Júlia haláláról, elmegy a sírhoz. Ott találja Párist, akit megöl, majd szerelmének kiterített teste láttán öngyilkos lesz, egy korábban egy patikáriustól vásárolt méreg segítségével. Mikor Júlia felébred a kómából, egyből elétárul a szörnyű kép: Rómeó holtteste. A látottakat nem képes feldolgozni, ő is az öngyilkosságba menekül. A gyerekek halála után a két család ráébred, hogy a gyűlölködésük és viszályuk teljesen felesleges volt.

Shakespeare nem akart felelősöket keresni, csak bemutatni, milyen fontosak a tiszta érzelmek. Az ő drámájában, mint a régi görög művekben is feltűnik egy emberfeletti erő, melyre Lőrinc barát utal: "Mindannyiunknál hatalmasabb erő áthúzta számításomat."

Shakespeare életműve furcsán szakad félbe, ill. zárul. A vihar c. románca (színműve) azzal fejeződik be, hogy a varázsló (Prospero) eltöri varázspálcáját: jelezve: nem akar többé varázsolni. Ezzel a jelképes gesztussal Sh. is abbahagyja az írást. Hazaköltözik szülővárosába. Pár év múlva, épp születésnapján hal meg.

- reneszánsz

kultúrtörténeti és stíluskorszak

először Olaszországban, XIV-XV. sz.

renaissance (francia): újjászületés

antik kultúra felújítása

világnézete a humanizmus

- angol reneszánsz színház

nem a vallásos ismeretterjesztés a fő cél

hivatásos társulatok alakulása, nyilvános színházak épülése

- Globe Színház (1599)

elnevezés: homlokzaton Héraklész szobra a földgömbbel

hat/nyolcszögletű, belül kör alakú

többemeletes, fából készült, fedetlen ; van előszínpad, hátsó színpad, felső színpad

nincs díszlet, de gazdag, díszes jelmezek

nincs függöny (bevezető szavakkal történik, hely és idő megjelöléssel: "Szép Verona tárul itt elénk" vagy "Most van az éjnek rémjáró szaka")

már nincsenek álarcok, hanem arcfestés

lényeges a színpadi beszéd

az ariszthotelészi 3-as egységről szó sincs! (Shakespeare-nél szabad tér és időkezelés!)

pergő, mozgalmas cselekmény

valódi konfliktus

sokoldalú árnyalt jellemrajz

kezdetben csak férfiak

- Shakespeare

nagy angol drámaírók második nemzedéke

családját elhagyva Londonba megy

kezdetben színész, majd a Globe Színház főrészvényese

- Rómeó és Júlia

Shakespeare munkásságának második korszakából

szabályos szerkezetű tragédia

A tragédia drámai műfaj, az ókorban alakult ki, középpontjában egy konfliktus áll és egy tragikus hős, aki bátran szembeszáll az egész világgal, vállalja önmagát és valamilyen magasztos célért küzd. Általában hibái is vannak, ennek ellenére vagy épp ezért azonosulni tudunk vele. Egyedül harcol, magára marad és végül el is bukik, de erkölcsi győztesként bukik el.

téma: szerelem, a szabad párválasztás

a tragikus szituáció oka az ellentétes erkölcsi normák szembenállása( a reneszánsz és az öregek által képviselt feudális erkölcs)

reneszánsz-jellegű szabadságvágy megjelenése

alapkonfliktus: Capulet és Montague család viszálya

félreértések sorozata → tragédia

Szerkezete:

Prológus (előhang 14 soros szonettforma) előrevetíti, hogy miről fog szólni a tragédia

Expozíció: a két család ősi viszálya (szolgák kötözködése, Tybalt és Benvolio párbaja)

Bonyodalom: a két fiatal megismerkedése, erkélyjelenet, titkos esküvő

Fordulópont: Mercutio, majd Tybald halála; Rómeo menekül,Júliát Párisnak szánják; búcsúzás; Júlia látszólag beleegyezik a Párissal kötendő házasságba

Trgagédia: altató, tragikus vég, Lényeges! > a véletlenek szerepe, végzetszerű hangulat, halál és szerelem összekapcsolódása

Nyelvezete: erős líraiság, nyelvi gazdagság, nyelvi bravúrok, szóképek, szójátékok, nyelvi humor, szellemes szócsaták, ( Keress néhány példát is rá!)

- Szereplők

Rómeó: éretlen kamasz, rajongó lírai alkat, aki a megpróbáltatások során felnőtté érik, kamaszhős

Júlia: ártatlan; a kor hagyományaihoz híven látatlanban akarják Parishoz hozzáadni

Paris: vagyonos, kellemes modorú és külsejű , még rokonszenves is lehetne, hisz őszintén szereti Júliát, a kezét mégsem tőle kéri, hanem apjától!!!!

Tybalt: a bajkeverő, a gyűlölet megszállottja, a konfliktust tovább szítja, árt a szerelmeseknek, halála szükségszerű

Lőrinc barát + dajka: segíti a szerelmeseket (a dajkával együtt), összeadja őket

A titkos házasság két leleményes szervezője a dajka (a tragikus légkör oldója,a bölcs életismeret képviselője) és Lőrinc barát (önzetlen cselszövő és lélekismerő, felelőtlenségével (nem őrizte a kriptát!!!) akaratlanul a tragédia egyik előidézője.)