A magyar reformkorról és a három részre szakadt Magyarországról nincs valakinek jó tétele esetleg?

33. A HÁROM RÉSZRE SZAKADT ORSZÁG

A HÓDOLTSÁG Központ: Buda

hódoltság: az ország középső, déli törökök által megszállt területe.

Török törvények, és közigazgatás.

vilajet: közigazgatási egység, élén a pasa

szandzsákok: vilajetek tagolódása, élén a bég

budai pasa: a szultán magyarországi helytartója, a budai vilajet vezetője, többi vilajet katonai erejét mozgósíthatta

defterdár: adónyilvántartást vezető, mufti: egyházjogász, kádi: peres ügyekben dönt

ráják: meghódított területeken élők, földművelők, de a föld a szultáné!!

szpáhik:zsoldos(lovas)katona török seregben,szpáhi birtokok nem örökölhető, birodalom tul

khász birtok: szultán saját birtoka pl. Alföld gazdag mezővárosai (Kecskemét)

Kettős adóztatás: a török mellett a magyar földbirtokos is adóztat.

1.földesuruknak:kapuadó, terményadó, tized

2.állami adók: harádzs: nem mohamedánok adója, állami robot, rendkívüli állami adó

Magyarországot a törökök nem tudták a saját képükre formálni, oka:

- a hódoltság háborústerület, ahol állandóak voltak a kisebb nagyobb összecsapások

- a magyar lakosság nem tért át tömegesen az iszlámra

- a magyar parasztok peres ügyeiket a magyar vármegyéknél intézték

- kettős adózás: a magyar államhoz való kötődést erősítette

- várak és városok váltak csak törökké (török fürdők, dzsámik, minaretek)

Török Hódoltság az ország pusztulását okozta,falvak százai néptelenedtek és pusztásodtak el.

AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG Központ:Gyulafehérvár

Fráter György:1541. gyalui egyezmény-kudarc

Nem a török hódítás fő iránya, hűbéres viszony, évi adót rótt ki a tartományra

Erdély élén kezdetben János Zsigmond állt, és gyámja Fráter György:

1570. speyeri szerződés: rendezte viszonyát a Habsburgokkal: lemondott a magyar királyi címéről, cserében elismerték Erdély fejedelmének.

1571–1586. Báthori István, János Zsigmond halála után fejedelemként uralkodott Erdélyben.

Az erdélyi fejedelmek jelentős hatalommal bírtak:

Erdély lakossága: magyar, székely, német (szász)=három nemzet, román (megosztottság)

A KIRÁLYI MAGYARORSZÁG Központ: Pozsony

Északi és nyugati országrész + Horvátország. Habsburg birodalom része: I. Ferdinánd

A Habsburgok formálódó dunai monarchiájában feladata a török támadások visszaverése

főkapitányságok: a védelem központjai, feladata: Ausztria - Bécs védelme

új végvári vonal: a határ mentén (Kanizsa, Győr, Eger):

új politikai és igazgatási rendszert építettek ki:

új központi hivatalok jöttek létre:

- helytartóság (a közigazgatást szervezte)

- kormányszékek:

- Magyar Kamara (pénzügyek) Udvari Kamarának alárendelve

- Udvari Tanács (hadügy)

- Magyar Kancellária (udvari érdekek érvényesítése), királyi végrehajtó szerv

Az udvar az országon kívülre, Bécsbe került

A magyar rendiség intézménye megmaradt, kialakult a rendi dualizmus.

A REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON

Királyi Mo.-n: kálvini reformáció: a magyarság zöme, a kálvini egyház önkormányzati felépítése közel állt a magyar rendi gondolkodáshoz.

Hódoltságban: kálvini (református) vallás terjedt el.

Erdélyben: kálvinizmus, unitárius (antitrinitárius) – törvény: vallási türelem:

bevett vallásoknak (katolikus, evangélikus, kálvinista, unitárius) szabad vallásgyakorlatot, s tiltották a felekezeti ellenségeskedést

Székelyek: katolikus, szász: lutheri irányzat