Mennyire teremtették meg az áprilisi törvények a liberális államberendelkezés alapjait?

Az áprilisi törvények

Bevezetés:

• a XIX. század közepére a magyar társadalmat is elérték azok az eszmeáramlatok melyek nyugaton a polgári átalakuláshoz, vezettek.

• elsőként Széchenyi fogalmazott meg ilyen reformgondolatokat majd később Kossuth Lajos vette át a kezdeményezést

• az osztrák elnyomás árnyékában nehezen tudták véghezvinni azokat a reformokat, amelyek a feudális berendezkedést felbontották volna.

• a liberalizmus alapelveit igyekeztek átültetni a magyar viszonyoknak megfelelően.

Liberalizmus alapelvei

• az értelem haladásában bízva az egyéni szabadság megvalósítása a cél

• ez tartalmazza az alapvető emberi jogok által oltalmazott személyi szabadságot. A személyi szabadságjogok közül sarkalatos jogoknak számítanak: a vallás-, a sajtó-, a véleményszabadság, és a jogegyenlőség

• ezt biztosítja egy olyan alkotmányos állam, amely alaptörvényre épül, és hatalommegosztással működik, amely mint jogállam védelmezi a polgárait és lemond a polgárai életébe való beleszólásról

• a politikailag nagykorú polgárok az egyesülési és választási jog érvényesítésével a parlamenti képviselet formájában igazgatják magukat: a parlament dönt a törvényekről, ellenőrzi a kormány működését

• a jogi-politikai formákhoz kapcsolódik a szabad gazdaság: az iparűzés, a tulajdon- és a birtoklás, a kereskedés, a vállalkozás, az egyesülés és a versengés, a szabad költözés jogával

• mindehhez társul a közteherviselés bevezetése, illetve a nemesi-feudális eredetű előjogok törlése

Az áprilisi törvényekkel a nemzeti önállóság kialakítását akarták elérni. 32 cikkelyből állt, melynek alapjaként az 1831-ben kiadott belga alkotmány tekinthető. Az áprilisi törvényeket március végétől április közepéig tartó lázas törvényhozási munka eredményeként hozták létre. Bécs ugyan megpróbálta hátráltatni a munkát, de az újabb pesti megmozdulás visszavonulásra kényszeríttette az udvart. Kossuth a 1848. március 3-i alsótáblaülésen követelte azokat a reformokat, amelyek az abszolutizmus visszamaradottságát felszámolnák: az önkéntes örökváltságot, a közteherviselést stb. Március 13-án Bécsben kitört a forradalom, ennek hírére március 14-én Kossuth 12 pontját a főrendek elfogadták. Kossuth 200 emberrel és 2 gőzhajóval Bécsbe utazik.

A bécsi forradalom híre Pesten is meggyorsította az eseményeket. Március 14-én este a Pilvax kávéházban a márciusi ifjak elhatározzák, hogy követeléseiknek másnaptüntetéssel adnak nyomatékot.

Másnap Pest utcáin húszezres tömeg vonul zuhogó esőben.

A helytartótanács elfogadott minden követelést. A bécsi udvar rákényszerült, hogy a magyar országgyűlés határozatait. Ferdinánddal jóváhagyassa. A törvényeket a király április 11-én ünnepélyes keretek között szentesítette.

Március 15-én vér nélkül győzött a forradalom Pesten. Vezetője a radikális ifjúság volt.

Az ifjak mind polgári foglalkozást űztek, és írók, újságírók voltak. Írók, akik politizáltak, politikusok, akik írtak. Mindegyiküket jegyzi az irodalomtörténet.

• a 12 pont a legfontosabb liberális elveket foglalta magába

o Sajtószabadság, cenzúra eltörlése

o felelős minisztérium Buda-Pesten

o évenkénti országgyűlés Pesten

o törvény előtti egyenlőség polgári és vallási tekintetben

o nemzeti őrsereg

o közös teherviselés

o úrbéri viszonyok megszüntetése

o esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján

o nemzeti bank

o a magyar katonákat ne vigyék külföldre+katonaság esküdjön fel az alkotmányra

o a politikai foglyok szabadon bocsátása

o unió?

Az uralkodó elismerte, hogy pesten törvényes forradalom zajlott le, és az ez ellen irányuló törekvések törvényellenesek, ugyanakkor az ezekhez, a törvényekhez való ragaszkodás nem jogsértő. Az áprilisi törvények tehát biztosították a társadalom polgári átalakulásának feltételeit. Intézkedések:

• Az önkéntes örökváltság következtében mindössze a parasztság 1%-a vált szabaddá. Az új törvény értelmében a kötelező örökváltságnak köszönhetően a parasztság felszabadult, és 40%-a földtulajdonossá vált (a többi zsellér volt). Eltörölte a földesúri adókat, a terményjáradékot, a pénzjáradékot, a robotot valamint a dézsmát. A parasztok tehát telkeik tulajdonosai lettek. Meghatározták továbbá a kárpótlás összegét is, ami a telek egyévi jövedelmének húszszorosa volt. [9-12. törvénycikk]

• Kimondta a közteherviselést. [8. törvénycikk]

• Eltörölték az ősiség törvényét [15. törvénycikk]

• Kimondták a keresztény felekezetűek egyenjogúságát

• Eltűntek a származási előjogok, amely egyfajta jogegyenlőséget alakított ki.

• A politikai rendszer is megváltozott, és ezen túl a törvényhozás a népképviseleti országgyűlés kezébe került. [5. törvénycikk].

• NEM TÖRÖLTÉK EL a hegy vámot (szőlő dézsma) majd csak szeptemberbe fogják

A népképviseleti országgyűlés:

A népképviseleti országgyűlés szintén két házból állt: az egyre jelentéktelenebb felső-házból és az alsóházból, ahol ténylegesen megvalósult a népképviselet.

Működése:

Az országgyűlés évenként ülésezett Pest-Budán, és hozzájárulása nélkül nem lehetett feloszlatni, valamint tagjait (a követeket) 3 évenként választották.

A választójog az áprilisi törvények értelmében cenzusos lett, vagyis a korábban választójoggal rendelkezők megtarthatták ezen jogukat, továbbá választójogot nyertek azok a húsz év feletti férfiak, akik minimum egy telekkel rendelkeztek, vagy minimum egy segéddel dolgozó üzem tulajdonosai voltak, vagy egy legalább 300 forintot érő ingatlannal rendelkeztek. Választhatók azon a 25 év feletti férfiak voltak, akik rendelkeztek választójoggal, és tudtak magyarul. És még azok a férfiak, akiknek bizonyos foglalkozásuk volt és képzésekkel rendelkeztek. Ez a rendelet kifejezetten liberális szemléletre utalt, s így az ország 7-9%-a vált választóvá, ami Európai szinten is kiemelkedő volt ebben az időben.

Politikai rendszere:

A végrehajtói hatalom élén a kormány állt. Székhelye Pest-Budán volt. Az uralkodó továbbá nem adhatott, hirdethetett ki törvényt addig, amíg azt a szakminiszter aláírásával ellen nem jegyezte ez az ellenjegyzék. Kimondták továbbá Erdély és a Partium csatlakozását Magyarországhoz [6.-7. törvénycikk], és eltörölték a cenzúra intézményét. A parlamentben és a megyegyűléseken folyó tanácskozásokról korlátlanul lehetett tudósítani, és zárt ülésen nem lehetett érvényes határozatot hozni.

Rendeletet hoztak továbbá a nemzetőrség felállítására, amely a polgárok ideiglenes fegyveres szolgálatán alapuló katonai egység volt, és az alkotmányos rend védelmére szerveződött.

Az állami önállóság kérdése:

A magyarok körében az az elképzelés volt jellemző, miszerint Magyarország és az Osztrák Császárság tiszta perszonáluniós kapcsolatban áll. Ez volt ugyanis a nemzeti önállóság záloga. Ezt az elképzelést csak erősítette a szakminiszterek ellenjegyzési joga, és az, hogy az uralkodó távollétében az államfői jogokat István nádor (a császár rokona) gyakorolta, aki magyarbarát politikát folytatott (nem is Bécsben élt, hanem Budán volt háza).

Külügy: ennek intézése továbbra is az uralkodói felségjog maradt. A magyar országgyűlésnek nem volt joga beleszólni, hogy a Habsburg birodalom milyen külpolitikát folytat, és mivel Magyarország is a Habsburg Birodalom része volt, ezért azonosulnia kellett a külpolitikájával, sőt támogatnia kellett azt. Ez komoly befolyást biztosított az uralkodónak a magyar ügyekbe.

Hiányosságai:

• Az áprilisi törvények nem rendezték egyértelműen Magyarország és az Osztrák Császárság viszonyát.(közjogi helyzetnek hívjuk ezt)

• Nem szervezte át kellően az igazságszolgáltatás rendszerét: eltörölte ugyan az úriszéket, ám az igazságszolgáltatásban még mindig sok feudális maradvány jelentkezett.

• Az úrbéri viszonyok eltörlése is okozott némi problémát, ugyanis a felszabadult jobbágyságnak csupán 40%-a lett telkének tulajdonosa, ugyanis a törvény nem rendelkezett egyértelműen a földterületek állapotáról. A közhasznú(közösség használatú terülte:erdő, szántó,legelő)területeket nem sorolták a telekállományba (ezt ugyan a parasztok megpróbálták elfoglalni, de nem sikerült nekik), a majorsági területeken dolgozó parasztság (60%)sem kapta meg az általa művelt parcellát, ugyanis az a földesúr magán kezelése birtoka volt, és nem tartoztak a telki állományba az irtásföldek(művelés alá került terület de nem került be a jobbágy telkekbe) és a telepített szőlők sem. Ezen kívül megmaradtak egyes földesúri kiváltságok is, mint például az italmérés, a mészárszéktartás, stb. kiváltsága, és bizonyos szolgáltatásokat sem töröltek el, mint például a szőlődézsmát, ugyanis ezt nem a telek után fizették a parasztok.

• Az áprilisi törvények nem rendezték továbbá a nemzetiségi kérdést sem, és tovább élt az illúzió, hogy a nemzetiségek megelégedve az egyéni jogokkal, elfogadják majd a magyar vezetést, és asszimilálódnak./politikai nemzet/

• Alkotmányos monarchia jön létre és létrejön a parlamentnek felelős kormány, de a felelős kormányt, korlátozzák az osztrákok.

• Liberális szelleműsége miatt ezért liberális dolgokat ad.(kauciót fizettet: ha sértés volt a lapba, akkor a tulajdonos elveszítette a lapot)