Ezekre a történelmi kérdésekre kéne válaszolni (? )

1.1944. október 15-én tett sikertelen kísérletet a második világháborúból való kiugrásra Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. A román mintára eltervezett akció a Magyar Királyi Honvédség egyes tisztjeinek ellenállása, a szervezés hibái és a náci titkosszolgálat megelőző akciói miatt végül kudarcba fulladt, ennek következtében Horthy lemondásra kényszerült, a németek pedig zsarolás útján azt is elérték, hogy a kormányzó legitimálja az ország élére állított Szálasi Ferenc uralmát.

Az eleve kedvezőtlen helyzethez aztán két másik negatív körülmény is társult: a kevés idő és a túl sok szabotőr együttes jelenléte. Horthy például csak október 15-én, fél 11-kor jelentette be a koronatanácsban fegyverszüneti szándékát – tehát elhallgatta a Faragho által aláírt egyezmény megkötését –, délben pedig már Veesenmayerrel tárgyalt a háború befejezéséről. A kormányzó viselkedésében egyszerre mutatkozott meg a gentleman stílus és a ravaszkodás: egyfelől megvárta, míg a német teljhatalmú biztos – hivatalosan is – tudomást szerez kiugrási szándékáról, másfelől viszont abban a szent pillanatban, hogy ez megtörtént, jelt adott a frontokon harcoló hadseregek értesítésére, és a fegyverszünetről szóló proklamáció felolvasására.

2. A nyilas rémuralom summázva a Náci párt antiszemita intézkedését tartalmazta, zsidóellenesség, progromok,deportálás, fajgyűlölet.

3. Amikor egy hatalom előre megtárgyalt deklarációban vállalja, hogy egy másik elnyomó hatalomtól felszabadít, de végül a felszabadító is diktatórikus módon elnyomást, diktatúrát alkalmaz.