Hogyan kell tűzet oltani? (Házi dolgozat)

A válasz: NEM FOGJA SENKI SEM MEGCSINÁLNI NEKED (INGYEN)!

Főleg, hogy 3 google keresés és kimásolás.

A tűz a körülményektől függően hosszú ideig lappanghat, majd intenzív formában játszódik le az égési jelenség. A cél mindig a tűzoltás legrövidebb időn belüli megkezdése, a tűz oltása. Ezt akkor érhetjük el, ha képesek vagyunk a helyzet gyors felismerésére, a határozott intézke-désre és elkerüljük a pánikot.

A tűzoltás módjai

Mint tudjuk, az égést az éghető anyag, az égést tápláló gáz jelenléte és a gyulladási hőmérsék-let határozza meg. Ha bármelyik feltétel hiányzik, égés nem következik be. Ezért a tűzoltás módját az égés alapfeltételei határozzák meg.

Az éghető anyag eltávolításán alapuló mód

Tűzoltáskor elsődleges feladatunk az égés környezetéből az éghető anyag eltávolítása, amitől megszűnik a tűz.

Az éghető anyag folytonosságának megszüntetése csökkenti, illetve megakadályozza a tűz terjedését, kialakulását. Ilyen módszert alkalmaznak a mezőgazdaságban (pl. a tarlóégetésnél).

Különösen nagy veszélyt jelentenek a gázkészülékek és gázvezetékek, ezért a gáz elzárásáról megfelelő műszaki berendezésekkel körültekintően gondoskodnak.

Az égést tápláló gáz elvonásán alapuló mód

Ha a tűz közelében csökkentjük, majd megszüntetjük az oxigén mennyiségét, akkor kialszik. Kisebb tárgyak égésekor használható a nedves pokróccal való letakarás. Nagyobb tárgyak, helyiségek égésekor az elszigetelést vagy vízzel, vagy habbal való oltással valósíthatjuk meg.

Nem alkalmazható ez az oltási mód, ha olyan anyag ég, amelynek bomlása során oxigén sza-badul fel.

Az éghető anyag hőmérsékletének csökkentésén alapuló oltási mód

A gyulladási hőmérsékletnél kisebb hőmérsékletet hűtéssel érhetjük el. Két lehetőségünk van: vagy az égő anyagot hűtjük, vagy a még nem égő, de tűzhatás alatt lévő anyagot hűtjük. Eredményességünket a fizikai és kémiai folyamatok tulajdonságai határozzák meg.

Oltóanyagok

A tűz oltására olyan anyagokat használhatunk, amelyek a tűzfelületen az égés feltételeit korlá-tozzák. A legfontosabb oltóanyag a víz, de a gyakorlatban használják még az oltóhabot, az oltógázokat és az oltóporokat is.

Oltóvíz

A víz a legelterjedtebb, legolcsóbb oltóanyag. Oltóhatása elsődlegesen hűtőhatás révén való-sul meg. Az égés helyére juttatott víz gőzzé alakul, a víztömeg, amelynek térfogata megnő, elvonja a hőt az égés környezetétől. Az átalakuláskor a párolgás vonja el a hőmennyiséget. Vigyázni kell, hogy a felületre nagy erőt kifejtő vízsugár a tűzoltáskor ne továbbítsa az égő anyagot! A gőzképződés növelhető, ha a vizet nem sugárban, hanem porlasztva juttatjuk az

6. tétel LAB 2/4

égő anyagra, mert az az éghető anyagot elborítja, a keletkező vízgőz betakarja. Ennek követ-kezménye, hogy az oxigént tartalmazó levegő nem jut az égés helyére, így a láng visszaszorul.

A víz szinte minden szilárd anyag (fa, papír, műanyag) oltásakor felhasználható. A folyadé-kok közül vízzel csak azok olthatók, amelyek sűrűsége nagyobb a víznél (pl. petróleum). A benzin vízzel nem oltható. A víz vezeti az elektromos áramot, és így az elektromos tüzek-hez nem használható. Nagy hőmérsékleten a víz alkotóelemeire bomlik, így alumínium oltásá-ra nem használható. Kémiai reakció a víz nem alkalmas nátrium-, illetve kálium alapú anya-gok oltására.

Oltóhabok

Tüzek oltására az oltóhabok mechanikai vagy vegyi formában használhatók.

A mechanikai hab folyékony és légnemű anyagok keveréke, amelyben a légbuborékok a hab-képző anyag levegővel való keveredése útján jönnek létre.

Vegyi hab egy lúgos sóoldat és egy savas kémhatású oldat kémiai folyamatának eredménye-ként jön létre.

Mindkét hab szétterül a felületen és így elzárja az oxigént az égés helyétől. A kémiai folya-matban víz válik ki, amely gőzzé alakul és a felületen záróréteget képez. A hab oltási minősé-gét az égő felület eltakarása jellemzi.

Az oltóhabokat az éghető folyadékokhoz (pl. benzinhez, olajhoz) használják. A habok sűrűsé-ge kisebb, mint az égő folyadékoké. A habok vezetik az elektromos áramot, és így az elekt-romos tüzekhez nem használhatók.

Gyakran használják olyan helyeken is, ahol az oltóvíz (a vízsugár erőhatása) károkat okoz.

Oltógázok

A nem éghető és az égést nem tápláló gázok alkalmasak tűzoltásra. Az oltógázok nagyon jó hatásfokkal használhatók zárt térben. Csak a lánggal égő tűz szüntethető meg oltógázzal.

Gázzal való tűzoltáskor az égő anyagot körülvevő gáztömeg kiszorítja az oxigént a tűz fész-kéből. Az oltógáz keveredik az égő anyagból felszabaduló gázokkal, amelyeket éghetetlenné tesz.

A leggyakrabban használt oltógáz a szén-dioxid-gáz (CO2), de korábban használtak halogén-elemeket is tartalmazó szénhidrogén-származékokat (halonokat). Fontos! A halogénelemek használatát – környezeti károsító hatásuk miatt – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően ke-rülni kell, illetve meg kell szüntetni!

A gázok alkalmasak elektromos tüzek oltására is, így főleg nagyfeszültségű berendezésekben keletkező tüzek oltására használatosak. Nagynyomású gázok kiáramlása esetén is használha-tók az oltógázok, nem alkalmasak viszont könnyűfémek tüzeinek oltására.

Oltóporok

Tűz oltására az égést nem tápláló porok használhatók.

Oltóhatásuk lényege, hogy hő hatására elbomlanak és oltógázt fejlesztenek. A kívánt oltóhatás akkor eredményes, ha a tűzfelületen a megfelelő nyomáson használt oltóanyagból porfelhő alakul ki. A porok hűtőhatást is kifejtenek a felületek eltakarása révén.

A leggyakrabban használt porok a nátrium-hidrogén-karbonát, a nátrium-karbonát és a káli-um-hidrogén-karbonát.

Széleskörűen használhatók tüzek oltására, így alkalmasak elektromos berendezések, szilárd anyagok, égő gázok oltására is.

6. tétel LAB 3/4

Tűzoltó eszközök és készülékek

A tűzoltó-technikai eszközök az építményekbe telepített, a tűz észlelésére, jelzésére, oltásá-ra, a beavatkozás könnyítésére alkalmas felszerelések.

Előnyük, hogy a kis tüzek terjedése gyorsan megakadályozható általuk és műszaki mentéshez is felhasználhatók, valamint kezelésük egyszerű. Ilyen eszköz pl. a vödör, a vizeshordó, a vizes pokróc stb. A tűzoltó készülék olyan eszköz, amelyből az oltóanyagot a készülékben lévő nyomás hatá-sára a tűz fészkére lehet ráirányítani.

A kézi tűzoltó készülékek a kezdeti (kialakulóban lévő) tüzek gyors eloltására alkalmasak azáltal, hogy a tűzeset helyszínén, a tűz oltására azonnal rendelkezésre állnak, továbbá egy-szerűen és gyorsan kezelhetők.

A tűzoltó készülékek csoportosíthatók az oltóanyag, a nagyság és a hajtóanyag szerint.

A tűzoltó készülékek alapszíne a vörös, a hajtóanyagot tartalmazó palack színe a gáztöltet (pl. nitrogén esetén zöld) színével egyezik meg.

A belső nyomás létrehozható az oltóanyaggal együtt egy tartályban kémiai reakciók révén, vagy külön palackban tárolt hajtóanyaggal.

Üzemképes állapotban a hordozható készülékek tömege legfeljebb 20 kg, a töltet tömege leg-feljebb 12 kg.

Nagy kiterjedésű, intenzív tüzek oltására ezek a készülékek nem alkalmasak, mivel hatósuga-ruk 5 m alatt van, működési idejük rövid, töltettömegük pedig néhány m2 nagyságú tűzfelület eloltására elegendő.

A tűzoltó készülékek a bennük tárolt oltóanyag szerint habbal, porral, szén-dioxiddal oltók lehetnek (6.1 ábra).

Használat előtt az legyen az első dol-gunk, hogy elolvassuk a palackon található használati utasítást. A hasz-nálati utasításban olvashatjuk el, ho-gyan kell üzembe helyezni és hasz-nálni a készüléket. Kivétel nélkül az összes kézi oltó biztosítva van a vélet-lenszerű indítás ellen. Gyártmánytól függően biztosító szeggel, vagy fém, illetve műanyag lemezzel, lapkával. Használat előtt ezt a biztosító elemet el kell távolítani!

Rengeteg típusú készülék van forga-lomban, de az indítás szempontjából két legelterjedtebb változat:

6.1 ábra

Porral és szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülékek

6. tétel LAB 4/4

- A beütő szeges indítású: ezekben a készü-lékekben az oltóanyag tartályon belül van elhelyezve a hajtóanyag palack. A hajtó-anyag kiengedéséhez – a biztosító elem el-távolítása után – erőteljesen rá kell ütnünk a beütő szegre. Hallani fogjuk, amint kiáram-lik a gáz, ekkor egyúttal keveredik az oltó-anyaggal és fellazítja azt. Pár másodperc után a készülék üzemképes lesz. A palac-kon található tömlő végén elhelyezett pisz-tolyt a tűzre irányítva és annak lenyomásá-val kilövell az oltóanyag.

6.2 ábra

A beütő szeges tűzoltó készülék

- A fejszelepes indítású (6.1 ábra): ezek a készülékek a belenyomott hajtógázas változatúak. Állandó nyomás alatt van az egész palack. A palack tetején van a hordozó fogantyú, ezen található az indító kar, melynek – a biztosító szeg eltávolítása utáni – lenyomásával elin-dul az oltóanyag. Természetesen a tömlő végét itt is a tűzre irányítjuk másik kezünkkel. E típusú készülékeken található egy nyomásmérő óra is, mely a palackban uralkodó pilla-natnyi nyomás értékéről tájékoztat bennünket.

Nagyon fontos! Bármilyen készüléket használunk, nem célszerű folyamatosan működtetni, hanem – de ez olvasható is a palackon – szakaszosan üzemeltethető! Ennek nem műszaki oka van, minden további nélkül kilőhetjük egy lendülettel palackunkból az egész töltetet. A szaka-szos üzemelést tűzoltás taktikai megfontolás indokolja, sokkal hatékonyabb lesz a tűzoltás.