Valaki esetleg segítene? Köszivű ember fiai: Richárd és Ödön konfliktusa+ mit gondolnak a Baradlayak Kazimir végrendeletéröl.

Szia !

Richárd és Ödön is az 1848-49-es szabadságharcban küzdött az ország függetlenségének kivívásáért, a Habsburg elnyomás ellen.

A magyar hadsereg vezérkara két pártra szakadt, kétféle álláspontot képviselt abban a kérdésben, hogyan szabadítsák fel Buda várát, hogyan űzzék ki az osztrákokat a magyar királyok székhelyéről ?

A két Baradlay között azért alakult ki konfliktus, mert ők sem voltak azonos oldalon.

A kérdés lényege:_ bombázzák-e a budai várat, ágyúkkal a pesti oldalról, vagy kézitusával, utcáról utcára haladva hódítsák vissza a németektől ?

A módszer azért volt nagyon lényeges, és megfontolandó, mert a reformkor idején a pesti Duna-parton épült gyönyörű palotasor volt a tét, az egyik oldal képviselői ezt akarták megvédeni a német ágyúgolyóktól.

Hiszen, ha Pestről lőtték volna a várat, a válasz is ide érkezett volna, s az a palotasor pusztulását jelentette volna.

A döntés végül az ágyúzás elkerülése mellett született meg.

Richárd és Ödön pedig un. forradalmi párbajt vívtak egymással. Megállapodtak egy kijelölt célban, és az győzött, aki előbb ért a megadott helyre.

A párbaj Ödön győzelmével végződött.

Richárd is nagy fegyvertényt hajtott végre huszárjaival, ő a Lánchidat védte meg a felrobbantástól.

A Lánchíd is Pest és Buda büszkesége volt, a németek fel akarták robbantani.

A második kérdésed:

Baradlay Kazimír feleségének diktálta le végrendeletét, amelyben részletesen, a család minden tagjára vonatkozóan meghatározta a halála után követendő utat.

Az özvegy azonban megismerve férje végakaratát, megfogadta, hogy mindenben éppen ellenkezőleg fog cselekedni, mint ahogyan azt a végrendelet tartalmazza.

Az idős Baradlay azt akarta, hogy halálát követő hat hét múlva felesége férjhez menjen legjobb barátjához, Rideghváry Bencéhez és foglalja el volt hivatalát a megyénél.

Az új házasságra természetesen az özvegy Baradlayné nem volt hajlandó.

De arról is más elképzelései voltak, ki lépjen a megyénél néhai férje helyébe, ill. ki vegye át a birtok irányítását Nemesdombon.

Erre a feladatra legidősebb fiát tartotta legalkalmasabbnak, ezért hazahívta Oroszországból.

Richárd fiának az apa nőtlenséget szánt, és azt, hogy minél feljebb emelkedjen a katonai ranglétrán, szolgálva a császárt.

Baradlayné fiai magánéleti boldogságát is fontosnak tartotta, ezért engedte, hogy Ödön egykori szerelmét, a szegény pap leányát vegye feleségül, s Richárdtól sem várta el, hogy nőtlen maradjon.

Az apa legkisebb, és legjobban szeretett fiát, Jenőt még keményebb próbatételek elé állította volna, hogy jobban megedződjék az élet viharaiban.

Az anya is a "legkisebbet" szerette legjobban, ő nem ezt szánta fiának.

Maga mellett biztonságban akarta tudni a birtokon.

Hozzá tartozik a történethez, hogy a házaspár két tagja két különböző nézőpontot képviselt.

Az idős Baradlay maradi gondolkodású, a feudális viszonyokat konzerválni akaró főnemes volt, míg felesége megérezte az idők szavát, azt, hogy a reformkorral a változás szele megérkezett az országba.

A szabadságharc kirobbanásával pedig az a lehetőség is felkínálkozott a magyarság számára, hogy lerázza az osztrák elnyomás igáját, elszakadjon a Habsburgoktól.

Az anya Ödönt és Richárdot is arra sarkallta, hogy fegyverrel harcoljanak a függetlenség kivívásáért.

Bécsből hazahívta Richárdot, aki huszárjaival viszontagságos körülmények között meg is érkezett magyar földre, és a szabadságharc leveréséig küzdött huszárjai élén.

Ödön pedig kormánybiztosi rangban teljesített szolgálatot, a hadsereg ellátásáért felelőstiszt volt.

A Baradlay fiúk tehát nem teljesítették az apjuk által rájuk rótt hívatást, nem az általa kijelölt úton mentek tovább, haladó gondolkodású, a hazáért mindenre kész emberek váltak belőlük.

A legfiatalabb, Jenő feláldozta magát bátyjáért, Ödönért és családjáért.

szia !

A regényben az kap hangsúlyt, hogy az anya mit gondol a férje végrendeletéről, hiszen ő van jelen a férje haldoklásánál, amikor "tollba mondja" számára végakaratát.

Egyik fiú sincs még a közelben sem ekkor, Ödön Oroszországban, két fiatalabb fia Bécsben tartózkodik.

Valamikor később, Ödönt kivéve, aki hetek múlva, de a másik két fivér esetleg csak évek múlva olvassa apjuk végrendeletét, amikor hazatérnek a családi birtokra.

Jenő anyjával érkezik Nemesdombra, a bécsi forradalom után.

Richárdról nem is tudjuk, ahogyan én emlékszem, hogy a történet folyamán egyáltalán jár-e a családi birtokon, nyilván elmondásból, hallomásból ismeri a végakaratot.

Őt, mint a császári testőrség katonatisztjét elég nehezen sikerül meggyőznie édesanyjának.

Hiszen katonai esküjét kell megszegnie, hogy a magyar szabadságharc mellé álljon.

De a szíve és az esze végül a jó oldalra állítja.

Hogy ekkor tisztában van-e azzal, apja hogyan képzelte el pályafutását a katonai pályán, és a magánéletben, sztem. nemigen derül ki.

Ödön szerepe a mérvadó, aki leghamarabb találkozik anyjával apja halála után, s aki egybekelhet régi szerelmével, akitől apja eltiltotta.

Ő kerül a megyei hivatalba is,hiszen megnyeri a választásokat Rideghváryval szemben, ő tehát pozitívan részesül anyja elképeléseiből, apja akaratával ellentétben.

Az ő véleménye tehát nem is lehet kérdéses !

Nyilván a többiek sem kérdőjelezik meg anyjuk döntését, mondhatjuk, "jobban járnak", mint ha apjuk döntött volna a sorsukról.

És Jenő ?

Ő a legnagyobb vesztes és a legnagyobb hős a történetben.

A kőszívű ember így, rajta keresztül állt bosszút feleségén.

A happy and nem teljes.