Tóth Árpád Körúti hajnal című versében miként van jelen a stílusirányzat legalább két ismertetőjegye?

A vers stílusa impresszionista. Impresszionista a témaválasztás, a táj, a tájban mozgó alakok, a választott napszak, a hajnal, amely kedvelt témája az impresszionistáknak. Ez akkor is igaz, ha a táj most egy várost mutat be.

Tóth Árpád gyermekkorában kitűnően rajzolt, az édesapja pedig szobrászművész volt.

Ez magyarázza, hogy a költő ugyan a költészet felé fordult, viszont verseiben megőrizte a képi látásmódot. Ezen versében is a festmény ezer színével ragyog ránk a versben megformált táj, a vöröslő, aranyló napkorong, szikrázó gyémántok, zöld lomb, fehér virágok, színes kirakatok, lila nyakkendő. Mindezt apró képek sokasága adja vissza, szinte minden sorban új kép, új csoda tárul elénk.

Az irodalomban az impresszionisták szívesen alkalmazták a hangszimbolikát. A hangok sajátos jelentéstartalmát a sok alliteráció is kiemeli. Az első versszak felpattanó mássalhangzói, a 2. és 3. versszak -cs hangja, de ide tartozik a harmadik versszak harangszava is. A harangok hangját nemcsak a lágy mássalhangzók és az -ng kapcsolatok erősítik, hanem a mélyen konduló -a és -o magánhangzók is.

A költői képek közül az impresszionisták által kedvelt szinesztézia többször is előfordul (színek pacsirtái, lila dal, tompa hang).

Ugyancsak megtalálható a versben a jelzőhalmozás (csüggeteg, halovány, tavaszi kincs, tompa, telt hang).

Végezetül ide tartozik a mellérendelő mondatok sokasága a maga jelzős szerkezeteivel.

A vers utolsó sorában megcsillan a pajkos jókedv is.

ma 09:11

Kb. ugyanezeket az infókat elküldtem már tegnap a kérdezőnek privátban, de eddig egy köszönöm se jött érte.

Immár ketten törtük magunkat azért, hogy hálátlanságot arassunk.

Köszönjük kérdező a lehetőséget, hogy segíthettünk neked.