A töri házi 1 oldalast kell irni arról, hogy ellenzem a halálbüntetést! Nagyon fontos Ötlet?

Ez sem feltétlenül elítélendő dolog:

meg kell tanulni valami mellett, vagy ellen érvelni.

Ha ez nem működne, akkor pl. gyilkoshoz soha nem lehetne védőügyvédet kirendelni, hiszen ő is elítéli a gyilkosságot, nem? Tehát akkor miért segítene neki bármiben is, és miért védené?

#11:

" Ez sem feltétlenül elítélendő dolog:

meg kell tanulni valami mellett, vagy ellen érvelni."

Igen, de itt nem kíváncsi a "tanár" az ellenérvre, pl: "1 oldalban foglald össze, miért jó egy 5 éves kislányt megerőszakolni"

Na, mellette?

"Ha ez nem működne, akkor pl. gyilkoshoz soha nem lehetne védőügyvédet kirendelni, hiszen ő is elítéli a gyilkosságot, nem? Tehát akkor miért segítene neki bármiben is, és miért védené?"

Ez a szakmája, amiben az a feladata, hogy ellátja a törvényes képviseletét, vagyis segít neki abban, hogy a jog ismerete nélkül is élhessen minden jogával.

Felépíthetnéd úgy is a dolgozatodat, hogy összeszednéd valamennyi gyakori érvet ami ellene szól és kifejtenéd ezeket:

- Relativisztikus bűnözési elv:

A világ változó, az értékítéletek is folyamatosan változnak. Ami egyik társadalomban halálos bűnnek számít, másik társadalomban, korszakban bocsánatos dolognak számít. Pl. araboknál, ősi zsidó törzseknél, ősi törzsi jellegű afrikai népeknél a házastársi hűtlenség és hasonlók. Ma meg legfeljebb elválnak és gyakran a hűtlenkedő jár jobban - teljes társadalmi elfogadottsággal.

- Vallási alapú változatosság. Egyik vallás halállal büntet bizonyos dolgokat, másik bűnbocsánatra int. Általánosságban vallási csoportok elveit sértheti itt is érvelhetsz pro és kontra mondjuk arab és zsidó-keresztény vallások írásait összevetve. Felhozhatod pl. a boszorkánypereket, hogy itt is mennyire szubjektív az egyes vallások álságos szemléletmódja és ez alapján mennyire igazságtalan az ítélkezés, főleg annak legsúlyosabb esete, a halálbüntetés.

- A büntetéselméletet is citálhatod. A nyugati típusú (többé-kevésbé római jogon alapuló) jogrendszerekben az igazságszolgáltatás szerepe nem az egyéni bosszú kielégítése, hanem a társadalom működtetése, fenntarthatóságának védelme. A büntetés igazi célja a bűnismétlés megelőzése, illetve az önbíráskodás-sorozatok megakadályozása a társadalom igazságérzetének fenntartásával.

- Ahogy sokan írták, a halálbüntetés visszavonhatatlan, menthetetlen és végletes. Emiatt ítélkezési hiba esetében a fenekébe is dudálhatnak poszthumusz az elhunytnak, az már nem fog feltámadni...

Ezt a politikai alapú halálbüntetéseknél a hatalom ki is használja: Akit eltesznek láb alól, azokkal már nem gyűlik meg a bajuk. Ellenérvként felhozható a mártírgyártás effektus.

- Érvelni lehet azzal is, hogy a bűnös tudatában/lelkében a megtisztulásra és bűnbánatra esélyt kell adni. Ez egy gyors kivégzés után nehezebben következik be.

Ugyanakkor egy valódi életfogytiglan a rabok elmondása alapján sokszor nagyobb büntetést jelent a legtöbb ember számára, mintha emberséges módon, fájdalommentesen, vagy akár egy-két perces fájdalom árán elvennék az életét.

Így a büntetés súlya esetenként nagyobb is lehet. Természetesen ez minden embernél más, így nem teljesen egyértelmű érvrendszer.

Érdemes lehet a fenti érvek erősségét is összehasonlítanod, ami emelheti dolgozatod színvonalát.

Azért halkan mondom, hogy a halálbüntetés visszahozása mellett se lenne szerintem csöppet se nehéz érvelni elnézve a mai jogrendszereket és bűncselekményeket...

Nekem pl. kifejezetten tetszik, hogy tömeggyilkos terroristák, fegyveres rablók, túszejtők, őrült (pl. iskolai) lövöldözők általában elfogás közben szerencsétlen módon elhunynak. A liberális jog általában nem engedi a halálbüntetést, de kiskapuk szerencsére vannak...