Mik a példák a középkori városokban az immunitasra, a privilégiumokra és a dekrétumokra?

hogy kereskedők szervezték meg az egész város közösségét, a communát, azért, hogy a földesúrtól kivívják a város autonómiáját, „szabadságait”. A communa a polgárok esküszövetsége (coniuratio) volt, amelyet minden évben megújítottak. A communamozgalom a XI-XII. században bontakozott ki. . A városi polgárok összeesküvésükkel – hiszen gyakran maguk a résztvevők is coniuratiónak nevezték mozgalmukat – általában a város felett hatalmat gyakorló egyházi méltóság ellen intéztek kihívást, hiszen a püspökök és az érsekek voltak azok, akik helyben a legerőteljesebb befolyást gyakorolták az egyes városok életére. Több helyen előfordult, hogy a hatalmat gyakorló méltóságot elüldözték a városból. A kommunamozgalmak általában ott érték el legnagyobb sikereiket, ahol egyrészt a városi polgárság megfelelő (anyagi) erővel is rendelkezett saját befolyásának érvényesítéséhez, másrészt a központi hatalom viszonylagos gyengesége lehetővé tette a kommuna győzelmét, a városi önrendelkezés érvényesülését.

 Az autonómia megszerzése folyamat:

 Pl. földesúri város kiharcolja a beköltözés szabadságát

 A városlakó réteg egyre vegyesebb

 A földesúr egyre kevésbé képes jogait érvényesíteni

 A városi közösség szerzi meg e földesúri jogokat

 Testületbe szerveződnek (korporáció) – közös esküvel (coniuratio) erősítik meg e polgári szövetséget A városok renddé szerveződnek

 Attól függőn, hogy ki adja a városi autonómiát:

 Császár: birodalmi város

 Király: szabad királyi város

 Földesúr: földesúri ill. mezőváros

 szabad/független város

 Az uralkodók általában támogatták a városi polgárok autonómiatörekvéseit, de cserébe elvárták, hogy a polgárok pénzzel és fegyverrel támogassák őket. Sokszor a királyok, a hatalmukat korlátozó vagy fenyegető főnemesek ellen próbálták felhasználni a városokat, különösen trónharcok idején. Erre példa Luxemburg Zsigmond magyarországi belpolitikája, vagy Károly Róbert és Kassa összefogása az Aba család ellen. (Rozgonyi csata-1312 június 15)

• A városlakó polgár sajátos helyet foglalt el a középkor társadalmi szerkezetében, nem volt se nemes, se jobbágy, szabad ember volt. Polgárjoggal csak az rendelkezett, aki saját ingatlannak bírt a városban. A polgárjoggal nem rendelkezőknek nem volt beleszólásuk a város ügyeibe.

• Különállását kiváltságai jelentették, közigazgatási autonómiával és gazdasági autonómiával rendelkezett (személyükben szabadok, és szabadon értékesíthették tulajdonukat), ezt a városi önkormányzat biztosította.

• A városi önkormányzatnak önálló jogrendje volt, ebben beletartozott:

 Szabad bíróválasztás és bíráskodás (akár pallosjogot is kaphattak).

 Saját adószedés, ami egy összegben történt.

 Saját igazgatás.

 Saját plébános választás.

 gazdasági kiváltságok: a, vámmentesség/vámkedvezmény/vámoltatás; b, vásártartás; c, árumegállító jog (az áthaladó kereskedőket áruik eladására kötelezhették)