Jól jártam szerintetek a Corvinus Alkalmazott Közgazdaságtannal?

12:

Hát, mérlegképes könyvelő már egy Okj-val is lehetsz, ahhoz nem kell egyetem.

Szerintem jó szak alapnak az alkalmazott közgazdaságtan.

Igen, van benne matematika és közgazdaságtudományi elmélet.

Ha jó eredménnyel végzed el, akkor jó állásokat is ki tudsz fogni vele. MSc-vel kiegészíteni is szintén jó ötlet. Itt is van sok lehetőség.

Megtanulsz mellé egy-két idegen nyelven, plusz programozni is, akkor még jobb vagy.

Ezekkel akármelyik közgazdász kiegészítheti a tudás palettáját.

Szóval alapozásnak mindenképpen jó. Attól függ, hogy van-e olyan terület, ami nagyon érdekel, akkor még könnyebb hozzászólni.

“Egy fokkal nem gyengébben képzett egy GM-es, mint egy AK-s, egyszerűen másra képzett.”

Elméletileg igen, gyakorlatilag azonban a gazdálkodás szakosok gyengébben képzettek, mint az alkesz közgázosok. Mert felületesebbek az elméleti alapjaik. Még egyszer: egy alkesz közgázos on the job, max. pár hét alatt megtanul mindent, amit egy gazdálkodásos tud, vagy legkésőbb céges tréningeken kiképzik sokkal jobban. Én ismerek alkesz közgázosokat (együtt dolgozom velük), BWL-eseket (magyarul gazdálkodás és menedzsment) esznek reggelire szakmai szempontból. A karrier meg, ahogyan 80% írja fentebb, sokkal inkább múlik személyes képességeken, kommunikáción, kapcsolatokon, gyakornoki helyen stb.

Előző: Nem tud megtanulni pár hét alatt mindent, mivel több évnyi egyetemi tananyagnyi lemaradásról van szó.

Egy AK-s pedig maximum gabonapelyhet eszik reggelire, nem a GM-est. Nem tudom mit kéne érteni tulajdonképpen ezen, amit írtál, de korábban már leírtam, hogy 2 eltérő szakmáról van szó, így egyik sem tudja "megenni a másikat". Félreérted a szervezet működését.

Karrier valóban nagyrészt az egyéni jellemzőkön múlik, én ezen nem vitatkozok. Viszont az is tény, hogy a vezető az elsősorban az üzleti szakról fog kikerülni.

“ Viszont az is tény, hogy a vezető az elsősorban az üzleti szakról fog kikerülni.”

Ezt a “tényt” mire alapozod?

Hát több mindenre is igazából. Egyrészt a nagyvállalati tapasztalat és a rálátás ilyen területekre. A menedzserek jó része az az üzleti képzésekről kerül ki az olyan területeken, ahol nem kell kell specifikus mérnöki tudás például (ugye erre van műmen hivatalosan). Ez egyrészt köszönhető annak, hogy kifejezetten erre készíti fel őket a képzés, egy AK-s képzés ezzel ellentétben olyan tudást ad át, amik beosztotti pozíciókra alkalmasak. Elemzők, kutatók, stb. Másrészt az én tapasztalataim alapján eleve a személyiségtípúsok is eltérők a 2 szak esetében. Az AK-sok inkább analitikus gondolkodással megáldott, komolyabb matematikai vénával rendelkező kollégák, akiknek kielégítő tud lenni egy olyan karrierút, ahol konkrétabb szakmai tudással lehet előretörni. Az üzleti képzést végzettek pedig többnyire kreatívabbak, harsányabbak, bizonyos szempontból talpraesettebbek. Nem annyira a hard skilleket világában vannak ott, hanem soft skilljeik, attitűdjük alkalmassá teszi őket szervezetek vezetésére.

Persze kivételek mindig akadnak, de az biztos, hogy a szak hivatalosan ezekbe az irányokba hivatott desztinálni a hallgatót.

"egy AK-s képzés ezzel ellentétben olyan tudást ad át, amik beosztotti pozíciókra alkalmasak"

Majd válaszolok, de most elolvastam ezt és egy komoly meeting közepén majdnem felnyerítettem... 😅😅😅 Hogy lehet egyáltalán ekkora baromságot leírni? 🤷‍♂️🤦‍♂️💆‍♂️