Volt olyan tananyag, ami iskolában nem érdekelt, nem is ment jól, felnőttként viszont a mesterévé váltál?

Nekem például ilyen a matek, meg az irodalom. Örökké a kettes szélén hánykolódtam ezekben, aztán igazán érettségi után jöttem rá a logikus összefüggésekre, a matekot varázsütésre megértettem magasabb szinteken is, és az utóbbi időben kaptam rá az irodalomra. Azelőtt egyetlen kötelező olvasmányt sem olvastam el, inkább vállaltam érte az egyest, és most, 30 felett olvastam el ezeket, és visszaderengett pár dolog, amit órán a tanárnő hablatyolt, és annó az ég világon semmit nem értettem belőle. Amúgy mindenki irgalmatlan rossz volt irodalomból nálunk, szegény tanárnő egy végtelenül szelíd oktató volt, aki nem szidott le minket semmiért, nem buzdított tanulásra, csak enerváltan irkálgatta be az egyeseket mindenkinek. Ma már úgy visszamennék a múltba, és felelnék szegény tanárnőnek egy ötöst Arany Jánosból, had örüljön neki, de ez már örökre a múltba veszett.