Mi a különbség az egyetemen a BA képzés és az MA képzés között?

Alapképzés:

Érettségi bizonyítvánnyal jelentkezhetsz, különféle tevékenységekért pedig plusz pontokat gyűjthetsz. Alapozó képzést kapsz a 3 (van ahol 3,5 vagy 4) év alatt, főként az elején általános ismereteket szedsz magadra. Tudományterülettől függően BA (Bachelor of Arts) illetve BSc (Bachelor of Science) diplomát szerezhetsz.

Mesterképzés:

Szakképzettséget a mesterképzés (MA: Master of Arts, MSc: Master of Science) 2-4 féléve alatt szerezhetsz, viszont csak akkor jelentkezhetsz, ha van legalább egy alapképzéses vagy a régi rendszerben szerzett diplomád. Itt elmélyítheted szakmai tudásodat, miközben előkészülhetsz a doktori tanulmányokra.

Osztatlan képzés:

Egyes szakok esetén a Bolognai-rendszer nem választotta ketté a képzést, így, ha például orvosnak vagy jogásznak szeretnél tanulni, akkor csupán egyszer kell beadnod a jelentkezésedet és biztosított a 10-12 féléved. Hátránya hogy ha meggondolod magad időközben, nem tudsz mit tenni, vesztettél éveket az életedből és féléveket amiket az állam ad a felsőoktatási tanulmányaidhoz. Ezek után mesterdiplomát kapsz, és némelyik esetben jogosult vagy a doktori cím használatára.

Szakirányú továbbképzés:

A diploma megszerzése utáni specializációra ad lehetőséget a szakirányú továbbképzés. A 2-4 féléves szakképzést a legtöbben munka mellett csinálják, így az órákat és az ismeretanyagot is ennek fényében állítják össze.

Doktori képzés:

A doktori képzés, vagyis PhD (művészeti területeken DLA) a mesterdiploma megszerzése után kezdhető el. Ezek után használhatod a PhD. a neved után, ami azt jelzi hogy doktori végzettséged van.