Szerintetek gyengébben tanulókra külön figyelmet és sok türelem kell neki hozzá?

Igen, kellene, mert van, aki szeretne jobb lenni. Csak hát ugye nagy létszámok vannak sokszor, de attól függetlenül is van egy tanmenet, amivel amikor én voltam iskolás, rendre így is elmaradva voltunk. Különösen matekból kellenének ilyen korrepetálások, mert helyesírást lehet fejleszteni könnyen ellenőrizhető feladatokkal és olvasással, töri gondolkodást is szerintem kis idő alatt ki lehet fejleszteni valakiben, ha ő is akarja. A matek (és fizika) számolások viszont folyamatosan újak, így azt tartósan kellene korrepetálni. Ha valakinek nem fizetnek vagy nem eleget magánórát, akkor sajnos lemarad. Nálunk egyébként annyira rossz matektanár volt gimnáziumban, hogy az utolsó 2 évre már mindenki magántanárhoz járt, kivéve 3 embert, de ebből egynek jól ment, egy sajnos nagyon szegény volt, egy meg folyton másokat üldözött, hogy magyarázzák el neki szünetekben. Nekem az a szomorú inkább, hogy nincs lehetőség ingyen iskolán belül korrepetálásra. Tehetséggondozás még csak-csak előfordult az én iskoláimban, és nagyszerű dolog a jókat még jobbakká fejleszteni, de én mindig úgy éreztem (amúgy tárgytól függetlenül), hogy akinek viszont nehézségei vannak, az érezze rosszul magát amiért hülye és lusta. Nyilván sokszor van az, hogy valaki lehetne jobb, csak tényleg lusta, de nekem mindig voltak olyan osztálytársaim, akik ha megfeszültek se tudtak jobbak lenni, és kellett volna nekik segítség meg türelem. Engem lehülyézett a matektanár például, ami kétségkívül nem segített az önbecsülésemen és igyekezetemen, és tényleg törtem magam pedig a matekkal, olyan szorongásom is lett miatta, hogy dolgozatnál egy időben remegett a kezemben a toll. Egyébként matek-fizikán kívül mindenből ötös voltam (négyből 3 évben még kémiából is), szóval nálam nem a lustasággal volt a gond, egyszerűen ez volt a gyengepontom. Ettől függetlenül azért egyetemen sok munkával, de átmentem közgazdaságtanból és statisztikából, amivel mások 6 tárgyfelvételt is eljátszottak, szóval azért nem gondolom, hogy én lettem volna a leggyengébb valaha is (de azért értelemszerűen nem matekkal összefüggő szakra mentem). Az engem lehülyézett, és számos alkalommal megalázott matektanárnak meg azóta is vidáman köszönök, ha meglátom bárhol, és ő direkt elfordul, vagy rám se néz :)

Ha lenne elég pénz az oktatásra, lenne elég tanár, és kis létszámú osztályok lennének, ezzel sokkal kevesebb gond lenne.

Nem ártana. De a tanárok alul vannak fizetve, és a motivációjuk is nulla.