Mi a véleményed a kérdezve tanító tanárokról ?

Ha a kérdező maga a tanuló, akkor jó.

De előtte jó lenne, ha lenne kérdezés tudománya tantárgy.

Nálunk idén két tanárnak is az volt a mániája, hogy tippeljünk meg adatokat. Mármint konkrétan olyan adatokat, amikről semmit nem tudunk. Semmi értelmét nem láttuk, mindenki csöndben ült, és vártuk, hogy valami értelmes is történjen, hiszen senki se tud pontosat mondani, és nagy égés is lehet belőle; ha a tanár gonosz, akkor még rá is tehet egy lapáttal.

Viszont, ha a leadott anyagot kérdezi újra, mondjuk pluszpontért az óra végén, az tök jó.

Nagyon jó az, hogyha egy tanár rá tudja vezetni az embereket a válaszra, ha engedi, hogy logikával, előző ismeretekkel is eljussunk a megoldáshoz, de ez sem egy mindenre mindig alkalmazható módszer.

1. Kell a magyarázat.

2. Kérdezni tudni kell. De nincs univerzális kérdés, amire mindenki úgy válaszol, ahogyan azt te gondolod. Valakitől így, valakitől úgy kéne kérdezni. Ezt egy osztályban, előadóteremben nem tudod kivitelezni.

3. Egy tanóra és egy egy egyetemi előadás is meghaladja az egyhuzamban megvalósítható koncentrálás maximumát - ha csak figyel az ember. Ha még a válaszokon is törni kellene folyton a koponyát, akkor ez még kevesebb lenne.

Az előadás megkezdéséhez kiváló ötlet kérdéseket latolgatni, megbeszélni, majd mikor nagyon lankadnak a tekintetek megint fel lehet ezzel pezsdíteni az érdeklődést - ez egy nagyon jó alkalmazása a technikának. Csakúgy, amikor szabadon bele lehet kérdezni az óra anyagába - mondjuk ennek akkor lenne értelme, ha az időkeret fel lenne rá készülve. Sajnos legtöbb esetben az idő a válasz rovására megy.

Egyébként változó, van akit egyáltalán nem fog meg ez a fajta technika, sokkal jobban tetszik neki, ha lemegy az előadás egyhuzamban és nincs megtörve különböző gondolatokkal.

Kisiskolásoknak előnyösebbnek tartom, én magam felnőttként jobban szeretem, ha békénagynak és ha nem értek valamit, majd én kérdezek. Jobban támogatom a gyakoroltató, projekt jellegű feladatokkal felkészítő tanárt, mint azt, akinek az óráján kell aktivizálnia az embernek magát. Én szeretek békében jegyzetelgetni, aztán hazamenni és megérteni a teljes anyagrészt, megoldogatni pár feladatot vagy elkészíteni valamit a tanultak mentén és ha valahol elakadok, akkor felvenni a kapcsolatot a konkrét kérdésekkel a fejemben.

A kérdezve tanító tanárokkal az a baj, hogy ha felszólítgat, akkor baromi kényelmetlen az egész és én sem mindig azért vagyok órán, mert annyira elememben vagyok, hanem mert épp ébren alszok és próbálok képben maradni... Ha meg nem szólítgat fel, akkor meg csak várja a kérdéseire a választ hiába és ezzel megy el az idő is, tehát semmit nem tanít kb.