Kezdőoldal » Közoktatás, tanfolyamok » Magyar iskolák » Mi jellemző a magyar egyetemek...

Mi jellemző a magyar egyetemekre? Hány évig tart? Hétköznap mindennap van oktatás? Ugyanúgy megy egy tanév, mint középiskolásként? Vagy hogyan?

Figyelt kérdés

2022. júl. 22. 22:19
 1/1 anonim ***** válasza:
100%

Az alapszakok 3-3,5 évig tartanak, a mesterszakok 2 évig, az osztatlan képzés pedig 4-6 évig szokott. Sok szakmában ehhez adódnak még hozzá ráépülő képzések, szóval van, aki 10 évig is jár egyetemre, hogy az a szakember legyen, aki szeretne lenni. Van egy úgynevezett szakirányú továbbképzés nevű kategória is, ide a mesterszakhoz hasonlóan meglévő diplomával lehet csak jelentkezni jellemzően. Ennek a képzési ideje rövidebb, fél-2 év. Ha van egy osztatlan vagy mesterszakos végzettséged, mehetsz doktorira is. Itt lazábbak annak tekintetében, hogy korábban milyen területen tanultál, az a fontosabb, hogy milyen területen kutatnál. Ha a témád belefér egy teljesen más tudományterületbe, akkor jelentkezhetsz ezen a területen is doktorira. A követelmények kevésbé egységesek, mint a többi képzés esetében, van, ahol várnak korábbi tudományos tevékenységet és van, ahol mehetsz közvetlenük mesterszak után, nulla publikációval. A doktori képzések hossza ma idehaza 4 év teljes idős képzésen, illetve 2 év részidősön, utóbbit általában azoknak javasolják, akik már végeznek maguktól tudományos tevékenységet és meg tudják valósítani a kutatást a szakmájukban. Egyetemen nemcsak diplomát lehet szerezni, hanem oklevelet is, mivel vannak szakképzések is. Ez gyakorlatilag egy okj-s papír, amit egy jellemzően 2 éves képzés eredményeként kapsz meg.


Általános szabály, hogy egy szakra a képzési időd másfélszereséig járhatsz, ha állami ösztöndíjas vagy, utána elbocsátanak. Önköltséges hallgatóként lazábbak veled, hiszen te fizeted a tandíjad. :D Viszont jelentkezni és újrajelentkezni bármennyiszer lehet, szóval ez sokakat nem érint.


Hogy mikor van tanítás, az a felvett tárgyaktól függ, az első évben általában zsúfoltabb az órarend, mint a képzés vége felé. Nappalin a tárgyak általában akkor mennek, mikor az általános munkaidő tart, estin délutáni 4 és este 10 között a hétköznapokon, levelezőn meg általában péntek délután-szombaton, gyakran nem is hetente, hanem kéthetente. Távoktatási képzés viszonylag kevés indul, ott azt hiszem, csak konzultálni kell néhány hetente és vizsgára bemenni.


Az egyetem sok tekintetben nem úgy működik, mint a középiskola. Itt tárgyakat teljesítesz, nem tanévet. Minden szakhoz tartozik egy tárgylista, ami tartalmaz minden olyan kurzust, amjt el kell végezned vagy amiből megadott számút el kell végezned ahhoz, hogy diplomát szerezhess. Ezeket bármelyik félévben fel tudod venni, ha az előfeltételük engedi. Előfeltétel általában egy másik tárgy, de lehet nyelvvizsga megléte is. A képzések többsége nem rövidíthető le a ráépülés miatt, mivel a legtöbb esetben ez a láncolat az egész képzés idején át tart. Van egy ajánlott ütemterv azzal kapcsolatban, hogy melyik félévben melyik tárgyakat kell felvenned, hogy időben végezz a szakon. De megteheted általában, hogy előredolgozz, ahogy azt is, hogy csúsztass egy tárgyat a következő félévre. Ha elbuksz egy tárgyat, általában nincs semmi, hiszen nem a tanévet bukod. Ha viszont erre a tárgyra épül egy másik, akkor azt a tárgyat nem veheted fel általában amíg ez a tárgy nincs meg. Ráadásul a legtöbb tárgy csak évente egyszer indul, nem őszi és tavaszi félévben egyaránt. Ezért szoktak az emberek csúszni. :D Egy tantárgy lehet elmélet, ebben az esetben csak vizsgázol belőle a félév végén. Lehet labor, illetve gyakorlat is, ekkor a szorgalmi időszak végéig kell teljesítened. Hiszen, a félév szorgalmi időszakra és vizsgaidőszakra oszlik. A szorgalmi időszak 12-14 hét időtartamú, szünetek általában nincsenek ezalatt a hétvégék és az ünnepnapok kivételével, néhol tartanak tavaszi és őszi szünetet. Ezt az időszakot követi a vizsgaidőszak, ami 4-6 hét szokott lenni. Tehát az őszi félévben általában szeptember elejétől december közepéig van szorgalmi időszak, majd december közepétől január végéig vizsgaidőszak. Tavasszal pedig februártól május közepéig van szorgalmi időszak és május közepétől június közepéig van vizsgaidőszak. Ha hamarabb levizsgázol, hosszabb lesz a nyarad vagy jut időd karácsonyozni. :) Sok tárgyra be kell járni, de nem mindegyiken várják el. A jelenlétet katalógussal ellenőrzik, ami gyakorlatilag egy névsorolvasásnak felel meg. A tárgyak teljesítésének követelményei elég változatosak lehetnek. Van, ahol szóbeli vizsga van, van, ahol írásbeli. Van, ahol labormunka vagy csapatmunka van, máshol pedig zárthelyi dolgozat, ami gyakorlatilag olyan, mint egy írásbeli vizsga, csak szorgalmi időszak alatt. Egy tárgyhoz tartozhat vizsga és zh is, de még laborfeladat is. A labor és a gyakorlat teljesítése általában feltétele annak, hogy vizsgára mehess. Ha sikeres a labor vagy a gyakorlat az adott tárgyból, úgynevezett aláírást kapsz, ami után felveheted a vizsgát. A tárgyakat és a vizsgákat is a Neptunon keresztül veheted fel, ez a hivatalos kommunikációs csatorna is a hallgatók tájékoztatására. A Neptun olyasmi, mint a Kréta vagy az e-napló. A tárgyak után krediteket kapsz, jellemzően egy félévben 30 kreditet kell szerezni. A képzés is eszerint van összeállítva. A legtöbb tárgy után jár kredit különböző mennyiségben. Van, ami 15 kredites, van, ami csak 2-3, attól függően, hogy elviekben mennyit kell dolgozni vele. Azért elviekben, mert általában nem függ össze, vannak nagyon könnyű tárgyak magas kreditszámmal és vannak nehezek, alacsonyabbal. A kreditekből számolódik az átlagod és mindenféle mutatód. Ha nappali tagozatos hallgató vagy államilag támogatott képzésen, akkor a tanulmányi ösztöndíjad is ettől függ. A tanulmányi ösztöndíjat egy adott félév után kapod, a következő félévben. Ez általában nem szokott nagy összeg lenni a legtöbb helyen, olyan 10-20 ezer forint és 5 alkalommal utalják, havonta.

Van arra lehetőséged, hogy felfüggeszd a képzésed, vagyis elmenj passzív félévre. Passzív félévben nincsenek tárgyaid és nem kell tandíjat sem fizetni. Minden félév elején el kell döntened, hogy aktív vagy passzív féléven leszel. Miután nyilatkoztál erről, utána tudsz csak feljelentkezni tárgyakra, ha aktívon vagy. A tárgyjelentkezés általában nem automatikus. Egy tárgyhoz több gyakorlati/labor kurzus is megvan adva eltérő időpontokban, ezekből egyet-egyet kell csak választani. Elméleti kurzusból általában csak egy van. A legtöbb kurzuson van létszámlimit, ezért általában a hallgatók versenyeznek egymással, hogy fel tudják venni az adott kurzust. Ha betelnek a helyek, általában csak másik kurzusra jelentkezhetsz. Ha nem tudsz felvenni egy kötelező tárgyat emiatt, akkor biztosítanak neked rajta helyet, de ha csak rossz időpontban van, azt neked kell ledealelned valakivel, aki odaadja a helyét. A vizsgajelentkezés is hasonló versenyzés. Általában néhány másodperc alatt feljelentkezik mindenki, szóval elég kapkodós.


Egyetemen lehetsz cserediák, Erasmus pályázat benyújtása után. Ekkor az adott félévben egy másik ország egyetemén tanulhatsz ugyanezen a szakon. Az ott megszerzett tárgyaidat elfogadtathatod arra a félévre idehaza, amennyiben a két tárgy anyaga nagyjából ekvivalens. Sajnos nem mindig fogadják el, ezért előfordulhat, hogy önhibádon kívül csúszol miatta...


Mint mondtam, államilag támogatott és önköltséges képzésen is tanulhatsz, mindegyik formára külön kell jelentkezned, de miután felvettek, a képzés alatt átsorolhatnak egyikről a másikra. Az államilag támogatott képzésnek vannak feltételei, amiket nem részletezek, megtalálod a tanulmányi és vizsgaszabályzatban őket. Ha államilag támogatott képzésen tanulsz, a pótdíjak kivételével nem kell fizetned a képzésért. Ha Önköltségesen, akkor minden félév elején be kell fizetned a tandíjad, különben nem számít az adott félév. A tandíj változó, van, ahol felvett kreditenként számolódik részben, van, ahol egyösszegben. Összege egy átlagos félévre 70 000 fttól terjedhet akár 2 000 000 forintig is. A jellemző alapszakon 300 000 ft, mesterszakon 500 000 ft. Ha nincs pénzed rá, megoldást jelenthet a diákhitel. Ezt is általában a Neptunon keresztül tudod intézni. Ilyenkor a diákhitel, mint cég utalja az egyetemnek helyetted a tandíjat. Ezt a pénzt csak erre költheted és kamatmentes, tehát annyit fizetsz majd vissza, amennyi ténylegesen a képzés volt. A diákhitelt ráérsz törleszteni, mikor befejezted a képzést, de van lehetőséged díjmentesen előtörleszteni is. Ha nem tandíjra kellene a pénz, akkor tudsz felvenni szabad felhasználású hitelt is minden félévben. Ennek viszont 5% az éves kamata és már a képzés alatt is kamatozik, szóval okosan kell vele bánni. Összege 100 000 fttól terjedhet 750 000 ftig is egy félévre, kérheted havi és egyszeri kifizetéssel is. Államilag támogatott képzésen a tandíjad az állam intézi, te pedig a képzést követő munkaviszonnyal dolgozhatod le az összeget. A fizetésed nem lesz kevesebb, csak itthon kell dolgoznod annyit a következő 20 éven belül, amennyi ideig tanultál az adott szakon. De mint mondtam, az államilag támogatott képzés sajátos szabályairól a tvsz-ben olvashatsz.

2022. júl. 22. 23:58
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!