Miért van ekkora különbség tudásban diákok között?

Ki erre fogékony ki arra.

Van akit a matekkal ki lehet kergetni a világból de a töri nagyon érdekli. Vajon melyikből találsz jobb jegyeket az ellenőrzőben?

Van aki az irodalmat várja nagyon és van aki a rajz órán tud feltöltődni.

Van aki matekban jó, van aki meg tornaórán, teljesen más tudás érdeklődés kell hozzá.

A mostani oktatási rendszer nagyjából a tanult anyag visszabiflázásából áll. Ha jó a memoriád akkor mindenből megütöd a 4-es szintet alapból.

Amugy meg unalmas lenne ha mindenki egyforma lenne. Utolsónak is kell lennie meg elsőnek is mindenhol, ilyen ez a világ.

A családi háttér, környezet és anyagi helyzet sem mellékes tényező. Egészen más hatások érnek egy jómódúbb, művelt családban egy gyereket, mint egy szerény körülmények közt, tudatlan családban élő gyereket. Persze nem csak végletek léteznek, hanem köztes spektrumon bármilyen átmenet előfordul és más-más módon hat valakinek a fejlődésére.

Akinek a családjában mindenki diplomás, komplett könyvtár van a lakásban, amit látja is, hogy rendszeresen forgatnak a családtagok, azt ösztönzik az olvasásra, tanulásra. Jó eséllyel értéknek tekintik a tudást és nem csak mondják, lépten nyomon ezt látja is maga körül. Szórakozásként színházba hordják és a vacsora melletti beszélgetések során is inspiráló, intellektuális társalgást folytatnak vele.

Egy kevésbé művelt családban jóval nehezebb lehet a gyerek dolga. Ahol nemhogy diplomás nem volt még a felmenők közt, de még a 8 általánost se mindenki fejezte be, ott a funkcionális analfabétizmus is esélyesebb. Ha nem olvasnak és könyveket se nagyon tartanak otthon, akkor valószínűleg nemhogy ösztönöznék rá, hogy olvasson, tanuljon, de lehet, hogy még inkább piszkálják is érte, ha ő szeretne, vagy próbál tanulni.

Egészen más társadalmi helyzetű családok egészen más karrier és érvényesülési módokat tapasztalnak meg, ami számukra működőképes volt, azt a bölcsességet próbálják tovább adni a gyerekeiknek. Ha valaki minden iskolában rosszul szerepelt, kibukott, annak több kudarca lesz az iskolákkal, esélyes, hogy több társadalmi súrlódása is kötődik az iskolázottakhoz. Hajlamosabb lehet úgy érezni, hogy őt kirekesztik, elnyomni, átverni akarják a tanultabb emberek. Mivel ő kétkezi munkát végez és másra nem is annyira veszik fel, ezért teljesen más viszonya alakul ki a tanuláshoz és a tanultabb emberekhez. A gyerekeinek minden tanácsát és élettapasztalatát ezektől függően fogja értelmezni, továbbadni. Ezek akár olyan mértékű hátrányokat is jelenthetnek a hátrányosabb helyzetű gyerekeknek, amiket a kötelező iskolai oktatás is csak részlegesen, vagy egyáltalán nem képes ellensúlyozni.

Előzőhöz kapcsolódva viszont az is ugyanolyan lehetséges az is, hogy azonos adottságú gyerekek között egyik motiváltabb, kíváncsibb, szorgalmasabb, míg a másik kevésbé érdeklődő, vagy lustább és ennek függvényében egyik több, másik kevesebb időt és energiát fektet a tanulásba.

Az is lehet, hogy az adottságok és akár még az érdeklődés is meg van, csak nem megfelelő módon/mértékben keltik fel az érdeklődését.

Szerintem egyébként a mai magyar oktatás egyik legnagyobb hibája, hogy kiadják a tananyagot, számon kérik, hogy sikerült-e megtanulni, de közben se tanulási módszertant nem adnak a diákok kezébe, HOGYAN tudják megtanulni az anyagot, illetve ennél is nagyobb probléma, hogy az érdeklődés felkeltésére nem helyeznek elég nagy hangsúlyt. Meg akarják tanítani az anyagot, de nem segítenek benne, hogy megértsék a gyerekek, miért is fontos tudni azt az anyagot, mi mindenre lesz az később jó, mire tudják felhasználni a tudásukat. Pedig ezzel sokkal jobban lehetne őket ösztönözni rá, hogy érdeklődjenek.