Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Közoktatás, tanfolyamok » Magyar iskolák » Értelmes az "Engemet" kifejezés?

Értelmes az "Engemet" kifejezés?

Figyelt kérdés
2012. ápr. 20. 16:48
 1/7 anonim ***** válasza:
Értelmes, de nem helyes.
2012. ápr. 20. 16:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
tájszólás, van, ahol így mondják, de nem helyes
2012. ápr. 20. 17:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 anonim ***** válasza:
Helytelen tájszólás.
2012. ápr. 20. 17:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 anonim ***** válasza:
Attól mert tájszólás, még helyes. Tehát igen, az.
2012. ápr. 20. 17:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 anonim ***** válasza:
100%

Ez az akkuzatívusz, vagyis a személyes névmás tárgyesete. Az ómagyar korban használták. Engemet, tégedet, E/3.-ban az őt, űt helyett az elemismétléses őtet, űtet volt inkább az elterjedtebb, bennünket-minket,benneteket-titeket, őket.


Az alábbi rövid írást innen ollóztam ki. Érdemes elolvasni.


[link]


"A kárpátaljai magyar nyelvjárásokban a legelterjedtebb nyelvi sajátosságok közé tartozik az ún. kettőzött tárgyragos alakok használata az "ez", "az" főnévi mutató névmás és az "ő" személyes névmás mellett. Ilyen alakokat hallunk gyakorta még az iskolázottabb, tehát grammatikailag képzett beszélők nyelvhasználatában is: ez-tet, aztat, őtet, űtet. Tudnunk kell, hogy a XIX. században még ingadozott az "ezt", "eztet", "azt", "aztat" alakok használata, mai köznyelvünkben azonban már kerüljük a nyelvjárási szintre visszaszorult kettőzött tárgyragos alakokat. Az "ezt", "azt", "őt" forma kiszorította az "eztet", "aztat", "őtet" alakot. Vannak azonban tárgyragos szavak, amelyek ma is ingadozást mutatnak. Például az engem, engemet, téged, tégedet, minket, bennünket, titeket, benneteket. Ezek esetében a kettősségek nem szűntek meg, nem szüntethetők meg. Arany János ugyanabban a versben hol az egyik, hol a másik alakot használja: "Vén kabátom, oh, miért hagysz engem el?", "Illik-e most idehagynod engemet, / Csak azért, hogy nem hizlalom a zsebed?" (Érzékeny búcsú).


A kettősségek mellett említhetjük még "a(z) és -d" birtokos személyjeles szavak tárgyragos alakját. Például: Vedd fel a kabátod – kabátodat! Megmosom a kezem – kezemet.


Ezek a kettősségek természetes velejárói a nyelvfejlődésnek. A nyelvművelés ilyen esetekben nem kényszerítheti a nyelvi fejlődést erre vagy arra, nem szállhat szembe a valóságos nyelvhasználattal, már csak azért sem, mert a változatosság, a bő választék a nyelv szépségei közé tartozik.


Horváth Katalin


egyetemi docens

Minden jog fenntartva © 2007 Kárpáti Igaz Szó"

2012. ápr. 20. 17:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:

Helyes,csak régies.Nem feltétlenül tájszólás,régi,pesti születésű és életét Pesten letöltő költő versében is olvastam már e szót.Már több irodalmi műben is olvastam,népdalokban is találkoztam vele.Nagyon is értelmes,csak hát manapság kiröhögik az embert (fiatalabbak körében különösen),ha ezt meghallják.Azért érettségin ne használd,ha még nem vagy túl rajta.Én csak egyszer mondtam lány helyett leányt,és rögtön óriási háromnapos csoda lett belőle.


14/L

2012. ápr. 21. 18:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 anonim ***** válasza:

Egy gondolat bánt engemet

Ágyban, párnák közt halni meg...


Ugye, hogy értelmes.

2013. máj. 16. 20:26
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2020, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!