A gimiben mennyire szóltak bele a ruha - és hajviseletbe?

1975-1979 között tilos volt mindenféle smink, körömlakk, hajfestés. Abba nem szóltak bele, ha modern, sportos volt a frizura, de nem lehetett punkos, vagy túl feltűnő.

Tűsarkú cipő lehetett rajtunk, de magvas megjegyzéseket tettek a tanárok. Tiltva azonban nem volt.

Ékszer lehetett rajtunk, fülbevaló, nyaklánc, gyűrű. Ezért nem szóltak.

Akkoriban a midi volt a divat, térd alá érő szoknyát hordtunk mindig.

Parfümöt akkor nem használt egyik osztálytársam sem, de desodort mindenki fújt magára.

Tetris előző válasza szerint volt nálunk is.

A kék tornadressz viselete tesi órán kötelező előírás volt (ahogy a fiúknak a fehér trikó és kék tornanadrág).

Megyeszékhely, gimnázium, 1980-1984 között.

Hát, 3 nővérem is érettségizett már, én most megyek gimnáziumba. A legidősebb nővérem 2001-2006-ig volt gimis a siófoki Perczelben, és csak az ünnepeken volt kötelező a matrózblúz. Ő festette a körmét sokszor feketére is, de nem szóltak, 2004 körül piercingje is volt.

2004-2009-ig a másik nővérem a DLSB-be járt, neki is volt piercingje, sosem szóltak érte. Hordott szakadt farmert is, vagy volt elegáns is, szóval.

2007-2011-ig a szentesi HMG-ben egyszer sem szóltak semmiért nővéremnek. Szerintem egyébként csak a vallásos iskolákban nézik nagyon, hogy ki vagy-e festve, térd alá ér-e a szoknyád, punk hajad van-e, vagy nincs... esetleg egy-két nagyon komoly iskolában.

" Minden évben visszatérő kérdéskör, hogy az iskola hogyan szabályozhatja a tanulók külső megjelenését. A beadványokból megállapítható, hogy számos iskola helyi szabályzata tartalmaz ezzel kapcsolatos, nem jogszerű korlátozást: hajviselettel, ékszerviseléssel, öltözködéssel kapcsolatos tiltó rendelkezéseket. A közoktatási törvény 40. § (7) bekezdése értelmében az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjével, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos szabályokat. A házirend tehát tartalmazhat a diákok kötelességeiről szóló fejezetet. E fejezet rendelkezései azonban csak a jogszabályokban előírt kötelességeket részletezhetik, azok teljesítésének módját határozhatják meg. Nincs arra lehetőség, hogy a jogszabályokban rögzített kötelességeken túl az iskola házirendje további tanulói kötelességeket írjon elő.

A beadványozókat a következőkről tájékoztattuk. A megjelenés, az öltözködés, a külső megválasztása az ember önrendelkezési jogához tartozik. Ez az Alkotmányban biztosított alapjog a szabadságjogok körébe tartozik. Lényege, hogy az emberi személyiség szabad kibontakozásának jogát biztosítja, ugyanakkor a legtöbb alapjoghoz hasonlóan, ez az alapjog sem korlátozhatatlan. Az Alkotmány 8. § (2) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Ennek alapján tehát az alapjog korlátozása csak törvényben történhet. A közoktatási intézményekben folyó élet speciális viszonyait törvényi szinten a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) szabályozza. Az iskola világában érintett alapjogok korlátozására vonatkozó rendelkezések tehát nagyrészt itt találhatók.

A közoktatási törvény diákok külső megjelenésével, öltözködésével kapcsolatos előírásainak alapja az, hogy a közoktatási intézmény köteles felügyeletet biztosítani a kiskorú tanulók felett, és ennek keretében óvnia kell azok testi épségét, egészségét, vigyáznia kell értékeikre, gondoskodnia kell a tanulók erkölcsi védelméről. Mindebből következik, hogy a külső megjelenéssel, öltözködéssel kapcsolatos iskolai előírások kizárólag e cél érdekében születhetnek, hiszen, ha nem ezt a célt szolgálnák, akkor törvényi felhatalmazás nélkül, indokolatlanul korlátoznák a tanulók önrendelkezési jogát. Ezek alapján az iskola saját belső normáiban (pl. pedagógiai program, házirend) csak a törvényi korlátozás kifejtését, konkretizálását végezheti el, új indokokat nem alkothat.

Az oktatás világában azok a külső megjelenésre, öltözködésre vonatkozó iskolai előírások jogszerűek, amelyek a tanuló testi épségét kívánják megőrizni. Ilyen előírás lehet például, hogy bizonyos ékszerek nem hordhatók testnevelés órán, mert balesetveszélyesek; vagy az az előírás, hogy műhelygyakorlatokon védőöltözetet kell használni. Szakképzés során természetesen a munkavédelmi, illetve higiéniai előírások betartatása is jogszerű, hiszen ezek a szabályok nem is csak a tanulókra vonatkoznak, hanem mindenkire, aki az adott jellegű tevékenységgel foglalkozik. Jogszerűek továbbá azok az előírások is, amelyek nem feltétlenül a testi épséget, hanem a tanuló ruháját hivatottak védeni, ezek sok esetben nem is különíthetők el a balesetvédelmi előírásoktól.

Nem jogszerű azonban az az előírás, amely csak azért ír elő a külső megjelenésre, öltözködésre vonatkozó szabályokat, hogy ezzel "egyneműsítse" a tanulókat, hiszen nincs olyan törvényes cél, amely ezt megkövetelné. Szintén jogszerűtlen, ha az öltözködési szabályoknak mögöttes fegyelmezési célja van. A közoktatási intézményben történő fegyelmezésnek a közoktatási törvényben rögzített más eszközökkel kell történnie. Az iskolai házirend szabályai a közoktatási törvény felhatalmazása alapján kötelező erejűek, azok megszegése hátrányos következményekkel jár mindazokra nézve, akikre a házirend vonatkozik. Esztétikai követelményeknek, ízlésbeli elvárásoknak való meg nem felelés azonban álláspontunk szerint nem vonhat maga után hátrányos következményeket: fegyelmező intézkedéseket vagy súlyosabb esetben fegyelmi büntetést.

A tanulók külső megjelenésére, viseletére vonatkozó kérdésekbe az iskola nem avatkozhat be, ez a tanulók személyiségi jogainak csorbítása lenne. Így ugyancsak jogszerűtlen, ha az öltözködési szabályok célja esztétikai követelmények, ízlésbeli elvárások kikényszerítése. A fentiek értelmében sem a házirend, sem a pedagógus nem írhat elő jogszerűen az iskolában való megjelenés követelményeként hajviselettel, öltözködéssel kapcsolatos esztétikai elvárásokat. A pedagógus természetesen nevelési tevékenysége közben kifejezheti ezzel kapcsolatos rosszallását, megpróbálhatja meggyőzni a tanulót, ám kötelező érvénnyel, szankció kilátásba helyezésével nem hathat a tanuló életének ezen területére. Általánosságban elmondható, hogy ezen szabályokon az sem változtat, ha a vonatkozó szabályzatot a tanulók és a szülők is aláírták. (K-OJOGB-185/2009., K-OJOGB-437/2009., K-OJOGB-556/2009., K-OJOGB-835/2009.) "

Nem szólhatnak bele

2002 ben kezdtem egy gimibe ahol sok mindenbe belekötöttek. A hajfestésért nem szóltak, de voltak olyan szabályok hogy azért normálisan jelenjünk meg, tehát ne elvont stílust képviseljünk. A ruházatból is a normálisat követelték meg, szoknyát is viselhettünk bátran, csak ne minit hanem ami belefér még a normális viseletbe. Ünnepélyeken ünneplők terén tőlünk lányoktól kérték a fekete szoknyát, aki meg nadrágot vett fel, nem nézték jó szemmel.

Ékszereket viselhettünk de fülbevalónál szóvá tették hogy na hatalmas karika legyen, és a nyakláncot is pólón belül hordjuk hogy ne akadjunk be sehova.

tesi órán ékszereket nem hordhattuk, balesetvédelmi okokból ami teljesen jogos volt.

Tesiórán ugye akinek hosszú haja volt lánynak össze kellett fognia hátul, és ugyan ez a szabály vonatkozott azokra is akik labor gyakorlatra mentek vagy más egyéb gyakorlati órára ahol munka volt. Tesiórára visszatérve, nálunk már nem volt kötelező tornadressz, csak azoknál akik kifejezetten sport tagozatra jártak, de ha nálunk szertorna anyagrész volt a soron akkor tőlünk is kérték a dressz viselését. 12. osztályba vezették be nálunk az úszás oktatást mert akkor épült fel egy uszoda, oda csak úszódresszbe mehettünk, akin bikini volt kizavarták és megkapta az egyest. Tesiórán fekete rövidnadrágot kellett viselni és a világoskék iskolapólót.