Mekkora elhivatottság szükséges ahhoz, hogy valaki Phd képzést végezzen?

Hát erre nehéz válaszolni, mert a mekkorára valami számmal és mértékegységgel szoktunk válaszolni, de hogyan mérjem az elhivatottságot?!

Önmagában a doktori képzés nem olyan nehéz, viszont az, hogy a képzést elvégezted még nagyon messze van a PhD fokozat megszerzésétől. A doktori iskola maga 3 éves, de fokozatot legkorábban a 4. év végén, még gyakrabban évekkel a képzés befejezése után szereznek. A doktori iskolába felvettek kb. 10%-a szerez fokozatot a végzést követő 5 éven belül.

A doktori képzésben is vannak tárgyak és vizsgák, de azok nem jelentősen nehezebbek a sima egyetemi tárgyaknál, viszont félévente jóval kevesebb, mindössze 2-3 van belőle. Az igazi hangsúly a tudományos kutatómunkán van, ami olyan mint a diplomamunka készítés, csak sokkal komolyabb.

A PhD fokozat megszerzéséhez legtöbb helyen 2-3 db olyan impact faktoros folyóiratcikk kell, amit a doktorid témájából írtál. Egy ilyen cikk elkészítése 2-3 évnyi kutatómunka és miután benyújtod valamelyik rangos folyóirathoz szerencsés esetben is 1 évig tart a lektorálási és elfogadási folyamat (ha elfogadják, ha elutasítják arról gyakran már fél év múlva választ kapsz).

Ebből nagyjából lehet tájékozódni a szükséges elhivatottság mértékéről.

Mivel a PhD fokozat jelenti a legmagasabb iskolai végzettséget és egyben ez az egyetlen hivatalosan elismert tudományos fokozat, így ha komolyan akarsz foglalkozni bármivel, akkor ez egy fontos dolog. Egyetemen nem lehet oktatni nélküle, bizonyos pályázatoknak és munkaköröknek előfeltétele.

Az utóbbi 50 évben a képzettség szerepe nagyon megnőtt a társadalmi érvényesülésben és ezzel összefüggésben a végzettségek, diplomák egyre általánosabbá váltak, rangjuk devalválódott is. Ez a tendencia minden bizonnyal a jövőben is folytatódik.

Ma egy gimnáziumi érettségi kb. annyit ér, mint korábban a 6 elemi és legfeljebb 2 polgári elvégzése.

Ma egy BSc (azaz főiskolai szintű alapdiploma) kb annyit ér mint korábban egy érettségire épülő technikusi oklevél.

A mai MSc egy régebbi erős főiskolai diplomának felel meg, és a PhD vette át a régi erős egyetemi diploma rangját.

De rövidebb távú összehasonlítást is tehetek:

A rendszerváltás körüli években az ELTE TTK kutató jellegű egyetemi szakjaira (biológus, fizikus, vegyész, matematikus) átlag 15-20 hallgatót vettek fel egy évben, ma 3-400-at, ugyanakkor az ELTE Biológus Doktori Iskolájában ma évente kb. 15 doktorandusz szerez fokozatot.

Igen a Doktori Iskolák szerveznek felvételi beszélgetést. A fő kérdés, hogy kik kapják a nagyon kis számban rendelkezésre álló állami ösztöndíjakat. Költségtérítéses PhD képzésre viszont legtöbb helyen bárkit felvesznek, aki megfelel az alapvető kritériumoknak (MSc diploma, nyelvvizsga, valami publikáció).

Hogy ki kap állami ösztöndíjat, az döntően a következő szempontokon múlhat:

1. Milyen erős, befolyásos a témavezetője.

2. Vannak-e nemzetközi folyóiratban megjelent publikációi.

3. Elvileg még számítanak olyan dolgok, mint az egyéb diplomák, szakirányú továbbképzések, nyelvvizsgák, külföldi tapasztalat, de ezek ténylegesen nem befolyásolják a dolgokat.

A legfontosabb az 1. pont és legtöbb helyen az dönt el mindent, mert az un. "habitus"-ra adott szubjektív pontszámok mindent felülírnak. Jó lenne ezen változtatni, de nincs rá komoly szándék.