A magyartanárok mi alapján döntik el a pontos pontszámot?

Az íráskép értékelése

Teljesítményszintek

Az íráskép rendezett, olvasható: nincs levonás.

Az íráskép rendezetlen: –1 pont.

Pongyola ékezethasználat: –1 pont.

Az íráskép helyenként nehezen olvasható, általában rendezetlen: –2 pont.

Az íráskép zömében alig olvasható és/vagy értelemzavaróan rendezetlen: –3 pont.

A helyesírási típushibák pontozása

Durva hiba (3 pont)

1. a mássalhangzók időtartamának hibás jelölése közhasználatú szavakban

2. az összeolvadás, a részleges hasonulás, az írásban jelöletlen teljes hasonulás és a kiesés hibás

írásmódja

3. kis- és nagy kezdőbetű tévesztése közhasználatú tulajdonnevek (pl. Magyar Tudományos

Akadémia, Természet Világa), melléknevek és egyelemű tulajdonnévből képzett melléknév

(pl. francia, balatoni, adys) esetében

4. igekötős igék hibás egybe-, illetve különírása

5. tagadószó egybeírása az igével, tagadott szóval, tagadott kifejezéssel

6. az ly – j tévesztése közhasználatú szótőben és toldalékban, az ly – j hiánya vagy kiejtés

szerinti jelölése

7. felszólító módú igealakok hibái

Súlyos hiba (2 pont)

1. közhasználatú szavak/összetett szavak különírása, illetve szókapcsolatok egybeírása

2. közhasználatú szavak elválasztása

3. magánhangzók időtartamának tévesztése közhasználatú szavakban és toldalékokban

4. mondatkezdő nagybetű tévesztése

Egyéb hiba (1 pont)

1. nem közhasználatú szavak durva és súlyos hibái

2. köznevek kezdőbetűjének tévesztése (pl. világháború)

3. kezdőbetű tévesztése több elemből álló tulajdonnévből képzett melléknév esetében (pl. NagyNew

York-i, budapest – bécsi, Csokonai Vitéz Mihály-os)

4. betűtévesztés

(–)

írásbeli vizsga 1311 19 / 19 2014. október 13.

Magyar nyelv és irodalom — középszint Javítási-értékelési útmutató

Központozási hiba (összesen maximum 5 pont)

1. mondatzáró írásjelek; tagmondatok közötti írásjelek; mondatrészek közötti írásjelek hiánya

vagy téves jelölése (5–6 tévesztés 1 hibapont)

2. egyéb írásjelek hiánya vagy téves jelölése (5–6 tévesztés 1 hibapont)

A helyesírási hibapontok kiszámítása

Fontos, hogy a helyesírási hibák jelölése tájékoztasson a hibák minősítéséről is.

Ismétlődő hibáért minden hibatípusban csak egyszer számítható hibapont. Csak az ugyanabban a szó-

ban (szótőben vagy toldalékban) elkövetett megegyező hiba és a központozási hibatípus számít ismétlődő

hibának.

A közhasználatú szó fogalma bizonyos fokig környezet- és műveltségfüggő. Megítélésében meghatározóak

a középiskolai tanulmányok, ugyanakkor a vizsgatárgy fogalomkincse közhasználatúnak

tekintendő (pl. metafora).

A nyelvhelyességi hiba nem helyesírási hiba.

Az idézetekben elkövetett helyesírási hibákat ugyanúgy durva, súlyos és egyéb hibatípusba sorolja

a tanár, ha a vizsgázónak volt lehetősége az idézet szövegének ellenőrzésére. Ha a vizsgázó emlékezetből

idéz, és esetleg téved, hibáit az egyéb hibák közé kell sorolni. A költői-írói helyesírás átvétele

a tanuló saját szövegében nem hiba, ha az idézet jelölt, szó szerinti; amennyiben jelöletlen és/vagy

tartalmi idézet, akkor a hibának megfelelő pontszámot kell levonni.

A helyesírási hibákat a szövegértési és a szövegalkotási feladatokban együttesen kell figyelembe

venni.

A vizsgázó összpontszámából maximum 15 vizsgapontot lehet levonni. (Tehát 31 vagy annál több

hibapont esetén is értelemszerűen 15 vizsgapontot.) A helyesírási hibapontok átszámítása vizsgaponttá

a következő módon történik:

Hibapont Levonás

1–2 0

3–4 1

5–6 2

7–8 3

9–10 4

11–12 5

13–14 6

15–16 7

17–18 8

19–20 9

21–22 10

23–24 11

25–26 12

27–28 13

29–30 14

31– 15