Hogy nez ki jogon egy huzosabb vizsga?

Ha az extrém végletre vagy kíváncsi, akkor a záróvizsgákon kívül az én iskolámban egyértelműen a pénzügyi jog II. az, ami komolyan megtizedeli a diákokat. Kettő darab hosszú évek óta hatálytalan könyv (4-500 oldal×2), előadás anyagok, gyakorlati számítások (magában foglalják a számvitel legnagyobb részét), rengeteg jogszabály, keringő kérdéssorok (50-től 200 oldal terjedelmig) több verzióban is. Maga a vizsga három különböző teljes értékű vizsgát rejt magában, ha az egyik rész sikertelen, úgy a többi eredményét már nem veszik figyelembe, így elégtelen lehet a végeredmény pusztán már csak időhiány miatt is (írásbeli). Diplomatárgy.

A vizsgákra való felkészülés és az anyag mennyisége tapasztalataim szerint általában attól függ, hogy mennyire vagy szorgalmas, mennyi időd és elszántságod van. Ha átfogó képet akarsz, szinte mindegyik tárgy forrásmennyisége meghaladja a 300 oldalt. Ha esetleg a fogas kérdéseknek utána is nézel, ez a szám csak nő.

Egy szóval: erősen kombinálni szükséges a megértést, a nagy mennyiségű anyagok feldolgozását és a különböző 'memóriatechnikákat' (egészen addig, amíg el nem jön az időszakos szellemi kiégés csúcspontja).

Jogot mégis hogy lehet megtanulni, ha nem szóról szóra?

Én magam nem tanulok jogon, de volt már több jogi vizsgám és valahol még rám is förmedtek amiért nem a szakzsargont használtam.

Általában az a helyzet, hogy vagy bemagolja az ember a törvényeket (vagy annak megadott részeit), vagy pedig annyiszor olvassa át, hogy a memóriájában részlegesen vagy képi módon megmaradjon. Embere válogatja, hogy kinek melyik irány az időkímélőbb. Az pedig... csak egy plusz nehézség, hogy a jogon sokkal könnyebb lenne bármit megtanulni, bármilyen vizsgát elvégezni, ha nem szó szerint kellene tanulni. Ez egy... oktatási-tantervi technika. Persze abban az érvben is van igazság, hogy a nagyon fontos dolgokat szó szerint érdemes, kell és szabad csak rögzíteni... De nagyon kevés olyan ember van, aki bemagol, megtanul valamit és egy hónap vagy év múlva is ugyanúgy tudja...

És általában, ha jó szerkezetű és szövegezésű jogszabályról van szó, akkor van is értelme annak, amit az ember tanul. De sokszor nincs így. Szóval... Igen. Nehéz. :D

Arról nem is beszélve, hogy ha felmerül a tankönyvi anyag szó szerinti visszaadása is. Emlékszem, a büntető anyagi IV-ből a törvényt és a saját könyvének nagyon sok részét kérte vissza a tanár, majd amikor nem tudta hogyan csavarni a kérdést, grátiszként könyvön kívüli bírósági gyakorlatot kért így.