BME VIK, vagy OE KVK?

Az utolsó mondatod a lényeg. Ezért Kandó.

A felvételt nyert összes hallgató úgy gondolja, hogy ő keméynen fog tanulni, eddig is jó tanuló volt a középiskolában, szuper emeltet tett matekból, fizikából ez neki menni fog. Kétségtelen a hallgatók 30-40-ka elvégzi a szakot, de csak 20 százalék nem csúszik meg 1 évet vagy többet.

Azt hogy a mélyebb tudás jobb-e vagy a mély tudás a gyakorlattal és probléma megoldó képességgel, azt neked kell eldönteni, ami neked jó. Szerintem túl nagy a kockázat a BME VIK-en és az ÓE diplomája is uganolyan jó álláslehetőségekkel kecsegtet, mint a BME,akkor minek kockáztatni?

Hát én csak az infós képzésről tudok nyilatkozni, annak is csak az elejéről. Viszont a tanszékek kvázi ugyanazok, és az alapozó tárgyakban is nagy az átfedés.

Nem mondom, hogy az oktatok szívatni akarnának. A többségük betartják a játékszabályokat, és van mindenből pót, pótpót zh. Az anyag nagy része meg van online, egy helyen, számonkérésekre abszolút lehet készülni. Elvárás az persze van.

Az anyag és a tanrend korszerűsítésen esik át az egész karton, ami szvsz pozitív irányba viszi el a képzést.

Első 4 félévben lemegy a c, cpp, java, c# alapként, emellett pár kisebb nyelvet, fejlesztői eszközt is használtunk legalább betekintés szintjén. Első félévben volt fpga+Verilog, plusz mellette valami kis egyszerű asm nyelven vezérlés (léptető motor, ledpanel, kapcsolók, 7 szegmenses, ilyesmik). Gondolom a villanyosoknak is tanítottak valamit 2 kemény digit-félév alatt, nem csak hazárdíroztak. Aztán most jön még egy félév grafika (cpp+opengl), meg SQL, c#.

És jön erre a szakosodás; továbbá szinte minden technológiából, ami nem fér be az anyagba van (használható, korszerű) szabvál. Van szakkollégium egyedi projektekkel, illetve DIY is lehet tanulni (lesz aki segít).

Valóban lehetne több labor, de azért túlzásnak érzem azt, hogy itt csak életképtelen embereket képeznek.

Több szabadidő is jól esne önfejlesztésre, remélhetőleg ez az alapozó évek után nem a nyárra, meg a félévek első 5 hetére fog korlátozódni.

Utólag is: nem releváns a véleményem, mert nem vagyok villanyos és nem vagyok végzett, és részben egyet is értek a gyakorlatiasabb képzés igényével, csak jobb híján írtam ide.

A saját véleményem az, hogy neked kell ismerned magadat. Szenvedni felesleges VIKre jönni, illetve ha tudod magadról, hogy be tudod osztani az időd, akkor talán több időd is lesz önképzésre, ami lényegében majdnem olyan fontos, mint maga a képzés.

Na, azért szerintem ez a zárlatszámítós ez valami félreértésen alapulhatott. :)

Ismerve a BME történelmi hagyományait, a Geszti-féle háromkötetest, valamint a hozzá kapcsolódó kiegészítéseket.

Hát igen, novónál alap a zárlatszámítás vill. energetikán, hát még szakirányon!

Most kezdem a negyedik félévemet a Kandón és elmondanám mit tapasztaltam:

Három félév alatt eddig hét laborom volt, de nyolc is lehetett volna, amik kb abból álltak, hogy amit előadáson elméletet vettünk azt a gyakorlatban megvizsgáltuk hogyan is néz ki. Pl. hogyan mérünk helyesen aszinkron motor indítóáramot.

Tényleg nem olyan mély az elmélet. Például nem vezetik le matekból hogyan jönnek ki a deriválási szabályok, csak megadják őket. Persze vannak elméleti levezetések, de nem olyan mély szinten.

Azt, hogy az iparban az elmélet vagy a gyakorlat hasznosabb-e azt nem tudom, a fenti kolléga esetében a Kandó gyakorlatiasabb oktatása az esetben előnyösebbnek bizonyult.

Szabadidőd is több van, amit, ha akarod arra is használhatsz, hogy megtanuld az elméletet a gyakorlatiasabb tudás mögött. De csak azt és annyit, amennyi Téged is érdekel, énis ezt teszem.

Legutoljára annyit tennék hozzá, hogy a vikwikin nézegettem pár zh-t és olyan bűvészmutatványok vannak pl. komplex számokkal való számolásból, hogy csak lestem. LEHETSÉGES, hogy az iparhoz felesleges ilyen szintű feladatok megoldása, ezt nem tudom, viszont mindenképpen hasznosak, hiszen fejlesztik a probléma megoldó képességedet.

Ennyit teszek hozzá a döntésedhez, ezek talán segítenek jobban mérlegelni a dolgot.

Valahogy úgy kell ezt az egészet elképzelni, mint egy étteremnél: felteszik a kérdést, hogy melyik étterem a jobb? És erre jön a válasz, hogy X vagy Y. Egyrészt ízlés dolga, magas a szubjektív faktor, másrészt pedig abszolút értelemben az ételt tekintve nem maga az étterem számít, hanem a "láthatatlan" szakács a konyhában. Azaz befejezve a jelképes gondolatot, minden egyetem annyit ér, amennyit az oktatói tudnak.

Áttérve a konkrét kérdésre, hogy BME vs Kandó, melyik is a jobb? Igazából ezt a kérdést sosem értettem, mert a Kandón olyan villamosmérnök PhD-k vannak, akik kb. 90%-ban a BME-n szerezték a doktori fokozatukat (hol máshol? - vannak, akik pl. Angliában), tehát ha valaki azt mondja, hogy a Kandó rosszabb, mint a BME, akkor kvázi a BME-t alázza, mert ezek szerint már doktori szinten sem képes megfelelő minőséget kibocsátani, nem hogy BSc/MSc szinten.

Másrészt óriási félreértés: nem csak a BME-ről kibukottak jönnek a Kandóra, hanem fordítva is igaz. Lásd pl. az Eduline cikkét:

„Ötödik alkalommal vagyok elsőéves” – mondja a villamosmérnöknek készülő Péter. „A tanulmányaimat az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Műszaki Karán kezdtem, aztán a BME következett. Az ok, amiért négyszer is elbocsátottak, mindig ugyanaz volt: nem szereztem meg a két szemeszterre kötelezően előírt harminc kreditet”

link: [link]

Harmadrészt pedig van egy olyan tényező, amiről kevés szó esett eddig: teljesen mindegy, hogy a BME-ről jössz a Kandóra, vagy a Kandóról a BME-re, az a helyzet, hogy ha már egyszer kibuktál, akkor nem nulla tapasztalattal fogsz neki a képzésnek az új intézményben (legyen az a BME vagy a Kandó), mi több, jó eséllyel komolyan elhatározod, hogy másodszor másként fogod csinálni a képzésed. És ez a hozzáállásbeli különbség igen komolyan latba eshet, ha valaki intézményt vált, a másikban miért lesz sikeresebb.

Gondolom, sejted a kontextusból, hogy én Kandós vagyok. Hoznék innen még egy példát, hogy jobban értsd a dolgokat: elektronika II. vizsgáról például nekem azt mesélte az egyik felsőbb éves, hogy ő pár nap tanulással letudta, no para, tök könnyű. Csak azt nem tette hozzá, hogy NEKI tök könnyű, ugyanis amikor mi mentünk ugyanahhoz a tanárhoz, olyan csúnya kaszálás volt, mint egy géppuska sortűznél, és akinek sikerült, az is örült egy kettesnek, netán a hármasának!

Egy olyan képzésben, mint amilyen a villamosmérnöki is, az előképzettségnek, korábbi tapasztalatoknak hatalmas szerepe van. Ha valaki már tanult elektronikát, annak sokkal könnyebb lesz elvégezni bármelyik villamosmérnöki kart. Lehetséges, hogy a Kandót inkább ezek választják, mert a neves gimnáziumok hallgatói az elitista felfogás miatt a BME-re mennek. És jönnek ezektől a kommentárok, hogy a BME (nulla elektronikai ismerettel) milyen k***a nehéz, a Kandós TV szerelőktől, meg elektrotechnikusoktól pedig az olyan beírások, hogy hát ez nem is annyira gáz.

Szerintem sokan elhiszik már ezt a mítoszt, hogy a BME jobb, mint a Kandó, holott ennek az összevetésnek semmi értelme nincs, mert mindkettő egyetem hellyel-közzel jó szakembereket (is) kibocsát. Viszont meggyőződésem, hogy a jelenlegi magyarországi felsőoktatási viszonyok között egyáltalán nem számít, hogy a BME-t vagy a Kandót választod.

Annak a kérdésfelvetésnek nagyobb értelmét látnám, hogy az "MIT vs Kandó/BME"... És nem azért, mert az MIT bizonyos egyetemi rangsorokon előrébb szerepel, hiszen ezek a rangsorok többnyire az oktatók publikációs kényszerből született cikkeinek számbeli arányát vizsgálják, és egy nagyobb egyetem nyilván több oktatóval rendelkezve jobb helyzetben van egy kisebb egyetemmel összevetve. Az MIT vs BME/Kandó azért releváns kérdés, mert ők aztán tényleg úsznak a pénzben, a kapcsolatrendszerben, a modern technológiák kutatásához pedig pont a fenti kettő eléggé hasznos...

Magyar viszonylatban viszont elég, ha megnézed, a villamosmérnöki szakképzés fejlesztésére kiírt céges pályázatok melyik intézményekre vonatkoznak.

Mivel a BMW Debrecent választotta, a jövőben már ez az indikátor sem lesz elégséges az eligazodáshoz.

Konklúzió: ha villamosmérnök akarsz lenni, most, a kommentár írásának időpontjában, 2018-ban a legjobb választás a BME vagy a Kandó lehet. Később lehetséges, hogy a Debreceni Egyetemet is felkarolják, és egy remek műhelyt hoznak létre, de ma, most még a fentiek a mérvadóak.

És mi a helyzet a többi "vidéki" egyetemmel?

Csak hogy ne legyek olyan "elitista" a saját egyetememmel kapcsolatban, mint a BME-s kollégák egy része, erről is írok néhány rövid gondolatot.

Nos az egyik hallgató társam a Miskolci Egyetemről jött át valamiért a Kandóra, és mit ne mondjak, nagyon jól tolja. Sokszor magam is használom a miskolci oktatók által feltöltött internetes anyagokat, és amiket találtam, kiválóak. A két forrásból, na meg a híres miskolci műszaki képzés színvonaláról arra következtetek, hogy azért ők sem rosszabbak a BME-nél. Csak hát ők ugye "a" Miskolci Egyetem, és lehet, nem promózzák úgy magukat, mint a pesti társaik.

A Szent István Egyetemmel és a Pécsi Tudományegyetemmel kapcsolatban nincsenek tapasztalataim, illetve a többi képzőhelyről sem (elnézést, hogy nem nevesítem mindet), viszont ha indíthatnak szakot, akkor megfeleltek a felsőoktatási akkreditációs eljáráson, ergo nem hinném, hogy aki ott végez el egy villamosmérnöki szakot, rosszabb lenne, mintha a fővárosban a régi, "patinás" képzőhelyekre járna.

Az összes nyavalygás oka inkább pszichológiai természetű, az ember azt a csapatot szereti magasztalni, aminek éppen a tagja.

Konklúzió: ha valaki a magyar felsőoktatásban el tudja végezni bárhol a villamosmérnöki szakot nagyjából időre, arra a jövőbeli szakemberre azért szerintem lehet alapoznia egy cégnek.