Tényleg ne menjek sima történelem alapszakra? Többi lent.

Elfogult vagyok, mert én is bölcsészként kezdtem, de az ember nem csak azért tanul, hogy megéljen belőle. A mai diplomák a valós munkaerőpiaci igényeknek max. 60%-át fedik le, és azt is gyatrán. Ha az a kérdés, hogy miből lehet megélni, akkor természetesen a mérnök, közgazdász, jogász, nőgyógyász a menő szakmák. Ha kifejezetten erre utazol, akkor tanuld ezeket.

Azonban azt veheted észre, ha vannak 40+ éves mérnök ismerőseid, hogy a mérnökök úgy kb. 40 éves korukban elkezdenek intenzíven érdeklődni a művészetek, kultúra iránt, és sok esetben igyekeznek azt fitogtatni, hogy milyen műveltek, koncertekre, kiállításokra járnak stb. A facebookom tele van ilyen mérnök ismerősökkel. A közgazdászok ugyanez kb.

Mert, miután elvégeztél egy "jól keressél fiam" szakmát, és lehúztál 20 évet tervezéssel, rájössz, hogy az élet nem csak ennyiből áll. És elkezdenek az olyan romantikus vágyak feléledni, hogy de jó lenne művésznek, irodalmárnak, történésznek stb. lenni.

Rövidebbre zárva, ha a történelem érdekel, akkor menj történelemre nappali szakra, mellette meg fizesd be magad BGE-re vagy BCE-re hétvégi (szombati) közgazdásznak (pénzügy, marketing vagy ilyesmi), így lesz "piacképes" diplomád is, de művelt is leszel, doktorálhatsz is stb.

Nem feltétlenül kell beállni a "csak az a jó amivel pénzt lehet keresni" mantra mögé.

Ha nem vagy műszaki beállítottságú, akkor menj töri szakra és vagy legyél tanár/történész (ajánlatos ez utóbbi esetben valami kis szakot, például assziriológia, hebraisztika, egyiptológia mellé venni), vagy kezdj el mellette valami médiamunkát (kulturális műsorok stb.).

Vagy, és én ezt csináltam (egy törihez nagyon hasonló szakkal), hogy elvégeztem mellette egy marketinget és dolgozom a bizniszben. Mellette meg bölcsészkedem.

"Azonban azt veheted észre, ha vannak 40+ éves mérnök ismerőseid, hogy a mérnökök úgy kb. 40 éves korukban elkezdenek intenzíven érdeklődni a művészetek, kultúra iránt, és sok esetben igyekeznek azt fitogtatni, hogy milyen műveltek, koncertekre, kiállításokra járnak stb."

Nagyon jó a meglátás, ebből is látszik, hogy a mérnökök ismerete mennyire széleskörű.

Viszont aki már most bölcsésznek tanul, mi marad neki 40 éves korára? Mert hogy akkor már nem fog belemélyedni a differenciálegyenletekbe, az biztos...

Nem késő, mert láthatod, hogy a mérnökök is kultúrálódnak. Elmennek színházba, moziba, koncertre, van aki múzeumba is, sokan olvasnak is, ha van idejük.

Tehát a mérnökök érdeklődése változatos és sokrétű, nem igaz az a buta szó hogy "szakbarbár" mert látjuk hogy nincs ilyen.

Viszont a bölcsészek ebben a tekintetben megmaradnak a saját kis világukba, és semmi gyakorlati dologhoz nem is értenek.

Ha nem akarsz történész lenni, akkor mi?

Amúgy van más szak is, mihez kell töri. De azt sem fogják piacképesnek tartani. Ha bölcsész tipus vagy, az összes neked való szakról le fognak beszélni. Különben is mi ma piacképes.

Olyat tanulj, ami érdekel. Nincs értelme éveket majd egy életet olyannak tölteni, mit utálsz!

Éppen ezt magyarázom fentebb, hogy csak akkor nem ért egy bölcsész gyakorlati dologhoz, ha nem akar. Simán tanulhat bárki bölcsészkedés mellett "szakmát", nincs betiltva a tanulás.

Mástelől... Egészen más dolog színházba járni, szépirodalmat olvasni (azaz fogyasztani), mint érteni is hozzá, azaz színdarabot írni, TV-sorozatot írni, könyvet írni... De persze szuper dologc ha valaki művelődik, csak mondom, van akit a fogyasztásnál jobban érdekel az alkotás.