Kis-érettségin is annyira figyelembe veszik a helyesírási hibákat mint érettségin?

Szia!

Mivel az úgynevezett "kisérettséginek" az a célja, hogy a diák megtapasztalhassa az érettségi körülményeit, a pontozás is ugyanúgy történik, mintha élesben menne a dolog. Így természetesen a helyesírási hibákért ugyanannyi pontot vonnak le, mintha ténylegesen érettségiznél.

Egy kis útmutató a típushibák pontozásához:

Durva hiba (3 pont)

1. A mássalhangzók időtartamának hibás jelölése közhasználatú szavakban.

2. Az összeolvadás, a részleges hasonulás, az írásban jelöletlen teljes hasonulás és a kiesés hibás írásmódja

3. Kezdőbetűk tévesztése közhasználatú tulajdonnevek esetében

4. Kezdőbetű tévesztése tulajdonnévből képzett melléknév esetében

5. Igekötős igék hibás írása

6. Az ly - j hibás írása, az ly - j tévesztése szótőben és toldalékban, az ly - j hiánya vagy kiejtés szerinti jelölése közhasználatú szavakban

7. Tagadószó egybeírása az igével

8. Felszólító módú igealakok hibái

Súlyos hiba (2 pont)

1. Közhasználatú szavak egybe- és különírása

2. Közhasználatú szavak elválasztása

3. Magánhangzók időtartamának tévesztése közhasználatú szavakban és toldalékokban

Egyéb hiba (1 pont)

1. Nem közhasználatú szavak durva hibái

2. Köznevek kezdőbetűjének tévesztése (pl. Világháború, Föld Napja).

Központozási hiba (összesen 5 pont)

1. Mondatzáró írásjelek; tagmondatok közötti írásjelek; mondatrészek közötti írásjelek hiánya vagy téves jelölése.

2. Egyéb írásjelek hiánya vagy téves jelölése.

A helyesírási hibapontok kiszámítása:

Fontos, hogy a helyesírási hibák jelölése tájékoztasson a hibák minősítéséről is.

Ismétlődő hibáért minden hibatípusban csak egyszer számítható hibapont. Csak ugyanabban a szóban elkövetett megegyező hiba és a központozási hibatípus számít ismétlődő hibának.

A közhasználatú szó fogalma bizonyos fokig környezet- és műveltségfüggő. Megítélésében meghatározóak a középiskolai tanulmányok, ugyanakkor a vizsgatárgy fogalomkincse közhasználatúnak tekintendő (pl. metafora).

A nyelvhelyességi hibát ne minősítsük helyesírási hibának.

Az idézetekben elkövetett helyesírási hibákat ugyanúgy durva, súlyos és egyéb hibatípusba soroljuk, ha a vizsgázónak volt lehetősége az idézet szövegének ellenőrzésére. Ha a jelölt emlékezetből idéz, és esetleg hibát vét, hibáit soroljuk az egyéb hibák közé. A költői–írói helyesírás átvétele a tanuló saját szövegében viszont másként ítélendő meg, ezt a hibatípust a központozási hibának megfelelően pontozzuk.

A helyesírási hibák szempontjából a szövegértési és a szövegalkotási feladat megoldását együttesen kell figyelembe venni.

A vizsgázó összpontszámából maximum 15 vizsgapontot lehet levonni. (Tehát 29 vagy annál több hibapont esetén is értelemszerűen 15 vizsgapontot vonunk le.) A helyesírási hibapontok átszámítása vizsgaponttá a következő módon történik:

Hibapont

Levonás

1–2

0

3–4

2

5–6

3

7–8

4

9–10

5

11–12

6

13–14

7

15–16

8

17–18

9

19–20

10

21–22

11

23–24

12

25–26

13

27–28

14

29– 15

A táblázat sajnos elcsúszott, felül található a hibapont, alatta pedig, hogy mennyi kerül ezekért levonásra az összpontszámból.

Tehát 1-2 hibapontért nem vonunk le pontot, 3-4 hibapont 2 pont levonást ér, 5-6 3-at, és így tovább. 29 vagy annál több hibapont 15 pont levonással jár.

Nekünk kisérettségin például irodalomból volt csak szóbeli (17 tétel), nyelvtanból semmi.

Következő évben volt próbaérettségi, ott csak írásbeli volt (szövegértés és szövegalkotás).