Egyetem Németországban?

Nincs szükség diákhitelre, őszintén azt sem tudom, hogy létezik-e ilyen, helyette van millió féle ösztöndíj, amit bárki megigényelhet (és meg is szokott kapni), aki úniós állampolgár. Emellett lakhatási támogatást is lehet igényelni. Ezekből kitűniően meg lehet élni.

Az, hogy nem tudsz németül nagy baj. Feltéve ha BA-ra akarsz menni, eleve csak akkor iratkozhatsz be, ha leteszel egy olyan nyelvvizsgát, amit az egyetem elfogad (jellemzően olyan C1-es szint, kicsit talán magasabb is). Ha már eljutottál egy kb B1-B2 szintre, jelentkezhetsz Németországban olyan előkészítő kurzusra, ami kifejezetten erre a vizsgára készít fel. A másik megoldás, hogy MA-ra mész, akkor elég az angol.

Vannak lehetőségek:

Először a nyelv kérdésére:

Elég az angol, de kellőképpen le leszel korlátozva a választási lehetőségekben. Arányaiban (mondom arányaiban), ilyen szempontból még Magyarország is jobb. Magyarországon nagyon sok Ba és Ma indul angol nyelven is. Németországban viszont, mivel a német is világnyelv, bőven tudnak fogadni international student státusszal rengeteg embert, aki németül beszél. De az ország méretéből és az oktatási intézmények számából kifolyólag, tisztán nominálisan azért még mindig rengeteg angol programjuk van.

És akkor most a diákhitel:

Erre több opció van.

1. BAföG - Ez a klasszikus "diákhitel". Vannak feltételei, ennek angolul is utána tudsz nézni (azért nem részletezem, mert hosszú lenne, és te tudod eldönteni a saját helyzetedben miket teljesítesz). Az értéke maximum €934 (legalábbis 2022-ben), de ha van legalább €450 bevételed egy hónapban, akkor onnantól fokozatosan csökken a mértéke.

2. Bildungskredit - Ez egy másik állami opció. A BAföG mellett is mehet, a kettő igényelhető párhuzamosan, függetlenek egymástól. Ennek (legalábbis 2022-ben) €7.200 a mértéke per év, tehát €600 havonta. A feltételei ugyanazok, mint a BAföG-nek. Ami kényelmesebb benne, hogy a képzési jogviszony megszűntetését követően csak 4 év múlva indul a fizetési kötelezettség, a MAXimális havi törlesztő pedig €120.

3. Egyéni hitelek - Bár sokan félnek ettől a szótól, főleg Magyarországon számít patás ördögnek. De a német bankok "szívesen", és relatíve könnyen adnak minimális, vagy akár 0% THM hitelt.

Mivel ez olyan, mint személyi kölcsönt felvenni, csak kedvezőbben, ezért a mértéke abszolút változó, személyes.

Amiért ezt megtehetik, az a cserébe elvárt feltételek.

Általában (nem mindegyik, csak általánosan):

-A hitel nem szabad felhasználású, hanem csak a tanulmányokra költhető. (Bankja és csomagja válogatja. Van, amelyik engedi a kp-felvételt, cserébe 3 havonta kéri a bizonylatokat, hogy mire költötted. Van amelyik nem is enged kp-felvételt, a kártyával pedig csak a listában szereplő helyeken tudsz vásárolni (ez értelemszerűen jó hosszú), bérletet, papír-írószert, tankönyveket, könyvtárbérletet, stb., de csak olyanok, amik közvetlenül a tanulmányokhoz kellenek.)

- Tanulmányok + 5-10 éves "hűségidőt" vállalsz adott fizetési számlacsomagra. Ezt szerintem nem kell magyarázni. A tanulmányaid végét követően, 5-10 évig oda kell menjen a havi fizetésed a munkahelyről. Ha nem, akkor visszamenőlegesen az egész hitelösszegre rádobják a kamatos kamatot, a díjakat, méghozzá a lehető legrosszabb feltételűeket az elmúlt pár évből. Szimpla személyi kölcsönné válik.

- Nem kérik, hogy fizetési számlacsomag legyen, de a vállalt hitelidőszakra fent kell tartanod egy meghatározott számlacsomagot, ebben az esetben diákhitelként kedvező marad, viszont egy esetleges akármilyen mértékű előtörlesztésnél, rádobják az adott részösszegre a normál személyi kölcsön kamatait, stb.

Tehát vannak lehetőségek, csak kicsit utána kell nézni.

A két állami az adott, megkapható, €1.500 havonta, csak pár feltételt kell teljesíteni. A banki hitel járható út, csak jól át kell gondolni, és hosszú távban gondolkozva felelősséget vállalni a döntésért.

Hiába pontoztok le, akkor is kell a nyelvvizsga a beiratkozáshoz:

[link]

Vannak kivételek, de mivel a kérdező nem csak 1-2 félévet szeretne Németországban tanulni, és nem is csak MA-ra vagy doktorira menne, bizonyságot kell tennie a német tudásáról.

Azért lettél lepontozva (bár én nem szoktam soha pontozni, sem fel - sem le, úgyhogy csak tippelem mások véleményét), mert a válaszod túl sok felesleges, és félrevezető információt tartalmazott, ráadásul "kiemelve" ("KIZÁRÓLAG").

Valószínűleg ugyanez fog történni a mostani válaszoddal is.

Ugyanis a saját magad által linkelt információval is szembemész, egy része, pont a te mondandód lényegét cáfolja.

Vessük össze, mint mond az általad linkelt oldal, azokkal szemben, amit te írtál:

TE: "KIZÁRÓLAG azt veszik fel, aki letette a célországra vonatkozó speciális nyelvvizsgát"

DAAD: "Are German language skills always necessary?

[...] you will OFTEN have to present proof of proficiency in German [...]. Exceptions are international degree programs and certain postgraduate programs."

EREDMÉNY: NEM "kizárólag", csak "gyakran" (ami nem jelent "gyakorlatilag mindig"-et, ha megkergülsz sem) kell a proof, és a kivétel NEM CSAK az Ma és doktori, hanem az international degree programok (Németországban pedig elég sok Ba international degree program van) is!

Ahogyan a #2-ben említettem, természetesen a német nyelv hiánya lekorlátozza a választási lehetőségeket. De nem lehetetleníti el!

TE: "Az, hogy utána milyen nyelvű kurzusokat vesz fel az illető, teljesen más tészta, természetesen a többség akkor is inkább angolul fog tanulni amikor csak lehet, de odáig el is kell jutni, ehhez pedig ismétlem, elkerülhetetlen a német nyelvvizsga. [...] Vannak kivételek, de mivel a kérdező nem csak 1-2 félévet szeretne Németországban tanulni, és nem is csak MA-ra vagy doktorira menne, bizonyságot kell tennie a német tudásáról."

DAAD: "What are the rules for international degree programs?

You can usually enrol in international degree programs WITHOUT proof of German language skills. However, you will then need proof of OTHER language skills, usually ENGLISH. Some higher education institutions do NOT require proof of language skills from exchange students who only come to Germany for one or two semesters."

EREDMÉNY: Az international degree programokra általában nem kell a német, elég az angol proof. Ha csak 1-2 félévet akarna, akkor néhány intézmény pedig egyáltalán nem kér nyelvvizsgát.

TE: "speciális nyelvvizsgát (sima C1 sem elég, vagy a speciális kell, vagy C2)"

DAAD: "What do these tests look like?

[...] Test German as a foreign language (TestDaF) [...] German language test for university entrance (DSH) [...] If you achieve at least the medium level in all sections you can be admitted to your degree program. [...]

The Goethe-Zertifikat C2, the telc Deutsch C1 Hochschule examination and the Deutsches Sprachdiplom (level II) of the Standing Conference of the Ministers of Education and Cultural Affairs are usually also recognized by higher education institutions. For some degree programs, the Goethe-Zertifikat B2 and C1 and the Österreichisches Sprachdiplom Deutsch B2 and C1 are also recognized."

EREDMÉNY: 2 "specifikus" nyelvvizsga van, és azokon is elegendő közepes szintet hozni mindegyik részegységben, és a legtöbb helyre elegendő lesz. De emellett általában elfogadott 3 általános nyelvvizsga is, C1 vagy C2 szinten. Valamennyi degree programra, 2 általános nyelvvizsgából még a B2 is elfogadott. Tehát nem "kell" a "speciális" nyelvvizsga, elég a C1 is, de programtól függően akár a B2 is.

*****

Nos... Ezért lettél lepontozva.

Pedig pontosan azért fogalmaztam ennyire sarkalatosan, mert sok információ nem vonatkozik a kérdezőre.

Nem tudom pl, hogy te mit értesz “international degree” alatt, de az internationaler Studiengang” (lásd német nyelvű szöveg) itt Németországban annyit tesz, hogy otthon (jelen esetben Magyarországon) jelentkezel egyetemre, a nagy részét ott is végzed, csak épp szerves része a képzésednek, hogy a 3/5 évből jellemzően egyet egy külföldi testvéregyetemen kell elvégezned. Vagyis annyiban különbözik az Erasmustól (valószínűleg erre céloz az “exchange student”-al), hogy kötelező, és nem a képzési idődön felül, hanem annak szerves részeként történik. Nekem nem az jött le a kérdésből, hogy a kérdező csak ideiglenesen, 1-2 félévet szeretne kint tanulni, hanem a teljes képzést kint szeretné végezni, de ha ezen a téren tévedtem, akkor természetesen elnézést kérek.

Ami a nyelvvizsgát illeti, a Telc-ről valóban megfeledkeztem, beismerem. Mondjuk nem véletlenül, mert nagyon húzzák rá a szájukat, és jellemzően ha érdeklődsz a kijelölt egyetemen, hogy milyen nyelvvizsga kell, maguktól általában meg sem említik, csak ha külön rákérdezel.

A C2-t én is említettem, a Deutsches Sprachdiplom (level II)-höz pedig a német nyelv ismerete mellett elvárás a német földrajz, történelem és politikai berendezkedés részletes ismerete, mivel ez a beugró ahhoz, hogy iskolában taníthass. Még jó, hogy elismerik…

Ami a Goethe B2/C1-et illeti, max néhány privát egyetem, esetleg néhány művészeti iskola fogadja el. A privát egyetemet a kérdező nem fogja tudni megfizetni (elvégre megélhetési ösztöndíjra pályázna), ezért nyilván meg sem említettem. A művészeti iskolák is leginkább akkor fogadják el, ha a kérdező extrém kivételes tehetség. Ebben az esetben a művészpalánta tanárai szokták felvenni először a kapcsolatot az intézménnyel, és kibulizni az illetőnek ezt a lehetőséget (van ilyen ismerősöm, onnan tudom ilyen pontosan). Valljuk be, elég kicsi az esély, hogy a kérdező erre gondolt…

Végül nézzük a specifikus nyelvvizsgákat. Kezdjük azzal, hogy eleve B2-es szinten kell legyél ahhoz, hogy jelentkezhess a felkészítő kurzusra. Emellett láttam ezeket a nyelvvizsgákat, és nevetségesen nehéznek tartom, pedig anno 96%-os lett a Goethe C2-esem, ami elvileg jóval nehezebb, mint a TestDaF, vagy a DSH. A 23 érintett szaktársamból pontosan 1 volt, aki elsőre meg tudta ugrani az elvárt “közepes” szintet (egy több nyelven beszélő tapasztalt nyelvtanárnő), az összes többinek minimum 3 próbálkozás kellett, de volt olyan is, aki 4 év folyamatos próbálkozás után tudta csak letenni.

Nem kérdeztem, hogy miért pontoztak le, mert abszolút nem zavar. Azt viszont fontosnak tartom, hogy a kérdező ne higgye azt, hogy 0 vagy minimális nyelvtudással felveszik az egyetemre (mármint a teljes BA képzésre), mert csak az idejét fecsérli, ha esetleg megáll egy B2-es német szinten. Természetesen fel kell venni a kapcsolatot a kiszemelt egyetem “foreign office”-ával, csak így lehet konkrét információt szerezni a konkrét egyetem elvárásairól, de látatlanban is megmondom, hogy ha egy sima BA képzésre szeretne menni a kérdező, az lesz a válasz, hogy kell a TestDaF, vagy a DSH, esetleg a Telc C1.