Norvégia vagy Németország?

16 éves vagy, kamasz...

Van egy Apád, aki évek óta biztos helyen él és gondolom dolgozik, van tapasztalata Norvégiával kapcsolatban, tudna neked segíteni (anyagilag, nyelvben, iskolakeresésben, stb.). Miért nem őt kérdezed mit tudnál ott csinálni, milyen lehetőségeid lennének??

Van egy barátod (a korodból következtetve nem rég óta, nem a férjed, nem biztos pont hosszú távon - még ha most nagyon szeretitek is egymást, ennyi idősen nem lehet alapozni rá, fiatal vagy) aki most költözik ki, tehát neki épp lesz munkája, de semmi más nem biztos. Nem tudni össze tudtok-e költözni, tud-e támogatni téged,. Örül majd ha önmagát fenn tudja tartani, nemhogy még téged is eltartson, tanulj amíg ő dolgozik. Ez buta ötlet.

Németországban igenis elvárják a német nyelv legalább alapfokú tudását még a legaljább munkáknál is (ápolás, építőipar, takarítás, mezőgazdasági vagy gyári munkák), nem mindenki fog veled angolul társalogni, mert nem tudsz németül. Vagy gyorsan megtanulsz alapfokon németül vagy ne menj oda. A norvég ezzel szemben szerintem toleránsabb, de egy normális (nőnek való) pozícióhoz kell a norvég, és még legalább 1 idegen nyelv (nem a magyar, sokkal inkább az angol, ezután előny a német, svéd, dán...).

Maradj a popsidon és ne 16 évesen akard megváltani a világot csak mert anyukáddal összevesztél. Fejezd be az iskolát, érettségizz le, aztán mehetsz amerre látsz. 2 év, addig apukád és a barátod is tud helyet csinálni neked, 18 évesen ésszerűbben fogsz tudni dönteni. Esetleg addig kezd el németül tanulni, hidd el, előrébb leszel vele.

16 évesen én is el akartam költözni, bár nekem nem voltak problémáim a szüleimmel, akkoriban volt egy barátom, aki a mindenem volt, és ő Angliában dolgozott. Hiányzott, szerettem, vele akartam menni, a szüleim engedtek is volna, de az iskola nem.. nem adták meg a magántanulói jogviszonyt, mert ilyen indokkal nem lehet itthon tanulmányokat folytatni. Én is dolgozni akartam ott, iskolába járni (én angolul nem tanultam, világéletemben németes voltam) és az itthoni sulit is befejezni... 16 évesen, vicc :D

Aztán maradtam, itthon leérettségiztem, a barátom abbahagyta a külföldi munkát addig, mert itthon talált jó melót, aztán szétmentünk... na ezért mondom, 16 évesen semmi sem biztos. Belegondolok, elmentem volna vele, fel sem vettek volna kint suliba, dolgozni se tudtam volna, mert nem beszéltem a nyelvet, és az itthoni sulit se tudtam volna befejezni, mert egyedül felkészülni nehéz lett volna... szóval nagyon hálás vagyok a sulimnak és az osztályfőnökömnek, hogy akkor nem engedtek el.

Most 20 éves vagyok, főiskolára járok itthon, ha befejezem, és itthon nem kapok melót kimegyek külföldre, 20-22 évesen már több esze van az embernek, van szakmája, tapasztalata, sokkal könnyebben és egyszerűbben érvéynesül, mint kamaszként (semmivel).