Itthon és külföldön milyen lehetőségek vannak arra, hogy egy képzettséget oktatástól függetlenül, csak vizsgával (vizsgákkal) szerezzünk?
A HVG-ben olvastam egy cikket erről néhány éve, ha ezt valaki megtalálná, hálás lennék a címért.
Pl. itthon OKJ-s végzettséget csak úgy lehet szerezni (csak úgy lehet vizsgázni), ha végigülöd (és kifizeted/kifizeti az állam) a tanórákat. De ezen képzések színvonala sokszor igen csekély és/vagy időpazarlóak. Ezért tettem fel mindig a kérdést magamban: miért nem lehet úgy végzettséget szerezni (diplomát is), hogy meg van határozva, hogy ebből és ebből kell vizsgázni, világos követelményekkel, pártatlan, szigorú értékeléssel, és rendszeresen, gyakran (mondjuk háromhavonta) szervezett vizsgákkal és persze vizsgadíj fejében. Kicsit úgy, mint most az iskolán kívül (újra, vagy emelten) érettségizőkkel. Egy bizonyos ismeretkör bele lenne foglalva egy vizsgába és egy ilyen vizsgára *bárki* jelentkezhetne, még érettségit, vagy középiskolai végzettséget se követelnék meg, hiszen ez felesleges restrikció lenne.
Röviden és általánosan: a tudásátadás (képzés) és a tudás ellenőrzése és elismerése (vizsga és bizonyítvány) radikális különválasztása. Talán a nyelvvizsgák rendszere ilyen. De például a felsőokatatás egésze (mindenhol a világon) képzésorientált, nem vizsgaorientált.
válasza:Sajnos nálunk ilyen hülye a rendszer. A nyelvvizsgán kívül még az ECDL jut eszembe, meg vannak haladóbb informatikai végzettségek, amik ugyan nem hivatalos állami végzettségek, de értelmes cégek jóval többre értékelik.
Például van egy OKJ-s rendszerinformatikus végzettségem, de ha kirúgnának a jelenlegi tanári állásomból, akkor azzal nem tudnék elmenni egy céghez rendszeragzdának (vagy legfeljebb minimálbérért, mint segéd-rendszergazda). Ha jó állást szeretnék, akkor MCP (=Microsoft Certified Professional) vizsgákat kell letennem. Ez olyan mint a nyelvvizsga, semmi előfeltétele nincs, "csak" át kell menni. Ugyanez van Cisco és Linux vonalon is, tehát vannak ilyen céges végzettségek, amiket nehéz letenni, de emiatt érnek is valamit.
De abszurd, hogy ha például az iskolánkba jelentkezne egy profi rendszergazda MCP-vizsgákkal és érettségivel, akkor nem vehetnénk fel rendszergazdának, mert nincs legalább felsőfokú OKJ-je. (No, mondjuk nem is jelentkezik, mert a bruttó 110eFt-os fizetés nem versenyképes....)
Szingapúrban olyan a szakképzés, hogy az állam csak a vizsgarendszert üzemelteti, és fizet a sikeres vizsgáért, mintegy honorálva a sikeres felkészítést. Ezt jellemzően a felkészítést végző mester kapja, de elvileg lehetséges az is, hogy valaki maga készül fel (vagy külföldön szerzi meg a szükséges tudást), és zsebre teszi ezt a pénzt. Hatékonyabb szakképzést eredményez, mint a fejkvótás fix képzési idős rendszer, ahol csak reszelgetik a vasat a szakmunkástanulók naphosszat...
válasza:én is jobban preferálnám ezt a rendszert, de akkor mi lenne a tanárokkal? a nyelv- és matektanárok még csak-csak ellennének, de szerinted ki kérne korrepet mondjuk töriből, vagy magyarból?
mindezek mellett szerintem jó lenne, sokkal több lehetőség lenne a fiataloknak is,,mivel nonszensz 200ezerért egy olyan okj-s képzést végigülni,amit 1 hónap alatt otthon simán el tud sajátítani az aki akarja
Mindkettő választ köszönöm.
Igen, sajnos az OKJ katasztrofális, legalábbis a tapasztalataim alapján. Én is jártam rendszergazda okj-re.
Linux vonalon nem hallottam még olyan vizsgákról mint pl. a Cisco-s. A Cisco vagy MCP oklevél tényleg szerezhet állást az embernek?
A szingapúri példa nagyon érdekesen hangzik, utána fogok nézni.
A második válaszoló kérdését nem értem. Miért ne lenne kereslet magyar és töri tanárokra, nem utolsósorban pont a tanárnak készülők, vagy a bölcsészek részéről? Én nem azt javaslom, hogy az eddig létező képzések szűnjenek meg, csak legyen a vázolthoz hasonló, párhuzamos rendszer is. Lehessen választani. Persze ezzel végülis versenyt támasztana magával szemben egy hagyományosan képző államilag finanszírozott egyetem vagy szakiskola, ha maga lépné meg, ezért kéne egy ilyen rendszert is államilag szabályozni (mint pl. Szingapúrban, ha igaz), hogy legyenek ösztönzők intézményi oldalon is.
Ez a témakör elég bonyolult és nagyon érdekes. Hogyan viszonyul a tudás a papírhoz? Mi az oktatás célja? Hogyan ellenőrizhető és milyen mértékig, hogy valaki ért valamihez? Egyáltalán mit jelent érteni valamihez vagy tudni valamit?
válasza:(#1 vagyok)
Külföldi példaként még eszembe jutott a GED az USA-ban:
Nem érettségi, de a továbbtanulás szempontjából helyettesíti azt.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!