Milyen példával lehet igazolni az ingerküszöb megváltozását külső és belső környezeti hatásokra?
Külsőnél nekem a nyomás, hőmérséklet jut eszembe, de belsőre konkrét példát nem tudnék mondani.
Előre is köszi a válaszokat
válasza: válasza:A követelményrendszer ezen mondata azok közt van, amin nem találok fogást. Pedig keresem! A legnagyobb bajom: nem jöttem rá,mit akarnak ezzel a kérdéssel. Pl. egy idegsejt ingerküszöbéről vagy egy érzékszervéről van szó?
Első válaszadó: a nyomás és a hőmérséklet külső környezeti tényező (hatás?), de hogyan változik meg ezek hatására az ingerküszöb (és melyik sejté)?
Ilyeneket találtam középiskolásoknak szánt tankönyvekben:
"Az ingerküszöb nem állandó érték, erre jó példa, hogy a sötéthez alkalmazkodott szem receptorsejtjei a legkisebb fényinger hatására ingerületet keltenek, ha viszont a verőfényről félhomályos helyiségbe lép valaki, akkor ugyanolyan kicsiny fényinger egyáltalán nem gyakorol hatást." Mándics-Molnár 222. o.
"… a receptorhoz futó rostok… szabályozók, ők állítják be a receptorok ingerküszöbét" Havas Thyra (közvetve pl. izomorsó feszítettsége -> érzékenysége; én)
"Vannak olyan sejtek, amelyekben a tartósabb ingerlés gyorsan emelik az ingerküszöböt, így a sejt a folyamatos ingerlés ellenére nem küld kisüléssorozatot. Ezek az úgynevezett gyorsan adaptálódó sejtek. Ezek inkább az ingerváltozásokra reagálnak. Ilyenek például a szaglóhám receptorsejtjei. Másokban a küszöb emelkedése lassúbb vagy alig következik be. Ezek a lassan adaptálódó sejtek, melyek az inger folyamatosságával többé-kevésbé arányos választ adnak, mint például a fájdalomérzetet keltő neuronok." (Berend IV. 712. o.)
"A beteg szöveteknek is megváltozhat az ingerküszöbe." www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kibv/0/6614/aramutest.htm
"Biztos, hogy néhányszor előfordult már, hogy beütötte kezét vagy lábát, az ütés helyéről fájdalom információ jutott el a gerincvelő megfelelő sejtjébe, amely közvetítette a fájdalmat az agyba. Simogatás, hűtés hatására csökkenthetjük a fájdalmunkat. De fájdalomcsillapító hatású lehet az anyai jó szó és együttérzés is." ftp://ftp.oki.hu/biologia/Fajdalom.pdf
Szóval találtam válaszokat, mégsem vagyok elégedett.
Valakinek jobbak?
Én az alábbi megfogalmazásokkal találkoztam eddig:
“A különböző környezeti és pszichológiai hatások módosíthatják az ingerküszöböt, pl.: küzdelem esetén endogén opiátok termelődnek, melyek ingerküszöb emelő hatásuk révén csökkentik a fájdalomérzékenységet a sérülések iránt. Ha alacsony a testfolyadékok Ca szintje, csökken az izomrostok membránjának ingerküszöbe, s így fokozódik az ideg-izom ingerlékenység, ami miatt a vázizmok görcsösen összehúzódnak”
- Vizkievicz András jegyzete
Szerintem ezt az idegsejtek működésére értették a követelményrendszer összeállítói, általánosságban.
Habár nem konkrét, én még a serkentő/gátló szinapszisok eredményeként fellépő változásokat is ide sorolnám, ezek úgymond belső változásoknak könyvelhetőek el.
Ami a fájdalom ingerküszöbét illeti, szerintem ez egy olyan speciális eset, amikor az ismétlődő mechanikai ingerekhez nem adaptálódik a szervezet(miért is tenné, hisz ezzel szöveti károsodás kockázata áll fenn, gondoljunk bele, hogy éjszaka arra is “megébred” az ember, ha elfeküdte a karját, elzsibbadt-> így próbálja az agy óvni a szövet épségét)
Az utóbbi gondolat alátámasztásául:
“ ... Ha alvás közben erőteljes külső inger( erős hanginger vagy *fájdalom*) éri az embert, akkor az aktiváló pályarendszer működésbe lépése miatt ébredés következik be”
Mándics-Molnár 240.o.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!