Vegyészmérnökként lehetek kutató?

A Bsc képzés után Msc-re kell jelentkezned, utána pedig el kell végezned egy doktori iskolát (PhD-zned kell), onnantól kezdve kutathatsz hivatalosan. Ebből a szempontból majdnem mindegy, hogy milyen alapszakot végzel el, az Msc-n többféle diplomát elfogadnak.

Az még olyan 8 év kb., az érettségitől számolva.

1. Attól, hogy elvégzel egy képzést, egyáltalán nem biztos, hogy főnök leszel és dirigálni fogsz, főleg nem huszonévesen 0 tapasztalattal. Ráadásul ha a személyiséged nem megfelelő, sosem leszel vezető, bármennyi papírt gyűjtesz.

2. Bármilyen szakkal lehetsz kutató, de ahhoz PhD-zni kell.

3. Ha kimondottan kémiával akarsz foglalkozni, akkor mily meglepő, kémia szakra, majd vegyész mesterre érdemes menni, sokkal több és mélyebb kémiát tanulsz mint a mérnökök, főleg ha nem érdekel az ipar, nem is értem miért szenvednél egy olyan szakkal aminek a fele erről szól.

4. Hajrá, mindent bele.

El kellene döntened, hogy a kémián belül inkább az alkalmazott kémiai kutatások érdekelnek (pl. termékfejlesztés), vagy inkább a tudományos alapkutatás. Ez utóbbi esetben mindenképpen a kémia alapszakot válaszd, ne a vegyészmérnökit. Az előbbi esetben bármelyiket választhatod. De arra számíts, hogy kutatásba csak a legjobbak legjobbjai kerülhetnek. Egyszerre kell kivételesen tehetségesnek és kivételesen szorgalmasnak lenned. Már eleve a doktori iskolába se tudsz bekerülni, ha nem vagy nagyon jó, s a doktori iskola elvégzése sem könnyű, mert elismert szaklapokban publikációkat kell produkálnod, hogy megkapd a fokozatot.

Annyit tudnod kell még, hogy a kémiai alapkutatásokban résztvevők általában egyben egyetemi oktatók is, egyetemi fizetésért; s mint ilyenek, nem veti fel őket a pénz. Különösen fiatalon nem. Persze ha ki tudsz jutni külföldre, ott más a helyzet.

Az alkalmazott kutatásokat a cégek ezzel szemben jól megfizetik. Ugyanakkor a céges kutatói állások jóval kevésbé biztosak. Nekem egy vegyész kutató ismerősöm egy vegyipari cég laboratóriumában kutatott, s egyszer csak a cég úgy döntött, profilt vált, s így rá nem volt többé szükség, ezért középkorúan, 20 év munka után, doktorátussal az utcára került. Vegyész kutatói állások pedig nem teremnek minden fán, ezért ha valaki hirtelen elveszti az állását, egyáltalán nem könnyű rövid időn belül másikat találni.

#5

Ha valaki egy nulla, az nem azt jelenti, hogy telített a szakma. Főleg nem budapesten. ICP-re fél éve nem találunk rendes szakembert.

#6 Nem csodálom, hogy nem találsz senkit - vagy nem szívesen megy hozzátok senki se dolgozni, ha látatlanul is így meg tudsz ítélni valakit, akit nem is ismersz. Sugárzik a jóindulat a hozzászólásodból.

Az ismerősöm pedig képzeld, azért nem talál állást, mert mindenhol azt róják fel neki, hogy pályakezdőként nincs 2-3 év tapasztalata. Na, akkor a millió dolláros kérdés:

Hogy szerezzen valaki egy adott területen 2-3 év tapasztalatot, ha nem veszik fel?

Esetleg ha nem találsz "rendes szakembert", akkor vegyél fel pályakezdőt, és tanítsátok be, és lesz szakember (voilá).

Miután kimérgelődtem magam, érdemi válasz a kérdezőnek:

1. Vegyészmérnökként is mehetsz kutatói pályára, pl. mehetsz phd-ra, de azt számold bele, hogy a bsc 3.5 év, az msc 2 év, a phd 4 év. A phd 4 éve alatt első két évben 140 ezer, második két évben 180 ezer forint ösztöndíjra számíthatsz. Ha összeszámolod, akkor durván 9.5 év tanulást, kutatást, és munkát kell beletenned.

2. Ha van kapcsolatod, protekciód stb., akkor könnyebb dolgod lehet az elhelyezkedéssel, ha nincs, akkor előfordulhat, hogy végzés után állás nélkül maradsz. Természetesen az is számít, hogy mennyit tudsz a szakmáról, de javaslom, hogy pályaválasztás előtt nézd meg a témába vágó álláshirdetéseket. Rendre 2-3 tapasztalatot várnak el, amit hallgatóként nehéz megszerezni. (Így járt az ismerősöm is, pedig tanult, csinálta rendesen, ez van.)

3. Arra is készülj fel, hogy nehéz út vár rád, rengeteget kell ezeken a szakokon tanulni, és mint írtam, vannak, akik elhagyják a pályát. Az egyetemek biztos elhelyezkedéssel csábítanak, de egyáltalán nem így van. Szerencse, kapcsolatok és természetesen a saját tudásod is sokat számít.

Én azt látom, hogy mivel 2010 után eltörölték a vegyipari dolgozók korkedvezményes nyugdíját, így többen maradnak bent, hosszabb ideig a szakmában, és ez megnehezítette a vele való boldogulást.

4. Van viszont, akinek bejön ez a szakma, a dolog két oldalú, én csak azért írtam le neked az egyik oldalát, hogy tudd, nem fenékig tejfel ez a szakma, és nem biztos, hogy lesz vele állásod. Számold ki, hány vegyipari szakembert képeznek évente (4 egyetemen kb. 100 vegyészmérnök-hallgató kezd), és egy gyógyszeripari multinál pl. dolgozik 2-3000 ember országosan, és annak töredéke vegyész, illetve vegyészmérnök.

5. Ha ezt választod, akkor úgy próbálj meg már az egyetemen úgy helyezkedni, hogy a kromatográfia és műszeres analitika menjen (HPLC, GC stb.).

#8

Nem én vagyok a munkáltató, de valahogy több ezer vegyészmérnöknek, köztük nekem is sikerült a szakmában elhelyezkednünk.