Milyen lehetőségek vannak a következő egyetemi szakok elvégzése után: élelmiszermérnök, orvosi diagnosztikai analitikus, környezetmérnök, biomérnök, vegyészmérnök és pszichológia?

A környezetmérnok kiesik az érdeklődési korombol, arról nem tudok írni(talán táj építészet)

Az élelmiszermérnököt én a nébihnél tudom elképzelni.

Vegyészmérnök szintén bármi vegyipar, legyen az gyógyszeripar vagy más ehhez hasonló.

Biomernokrol szinten fogalmam sincs.

A pszichológia pedig olyan, hogy csak az msc után leszel pszichológus és utána tovább tanulhatsz klinikai szakpszichologusnak pl. És pszichológuskent dolgozol

Az orvos diagnosztikai analitikus pedig olyan, hogy első vagy második ev után 3 féle szakiranybol lehet valasztani:laboros(pl akik a korhazban feldolgozzak a vér, vizelet, széklet és egyéb mintákat), képalkotó(rtg, cs, mr, uh és izotóp vizsgálatokat csinalnak) az optometrista meg aki bemeri a szemed pl egy vision expresszben.

Hát nézzük:

Élelmiszeresként kb. minden üzemben ahol élelmiszert állítanak elő nagyban szükség van élelmiszermérnökre, vagy minőségbiztosítási vagy technológusi vagy termékfejlesztői munkakörökben, meg ugye ahogyan írták lehet menni hatóságokhoz is, illetve van, hogy felvesznek analitikusnak nem feltétlen élelmiszeriparba, de ehhez tapasztalat is kell általában.

Orvosi diagnosztikai analitikusként főleg nyilván ahogy a neve is mutatja analitikai munkát végzel laborban, itt nyilván vannak állami meg magán laborok is, viszont ezt 4 év elvégezni.

Környezetmérnökkel kicsit szűkösebbek a lehetőségek, őket is szokták laborokban alkalmazni, főleg, ha környezetanalitikával foglalkoznak az adott helyen, de ami gyakoribb ma, hogy utána EHS vagy munkavédelmi szakmérnökök lesznek, azaz ellenőrizgetnek az üzemen belül, javaslatokat tesznek mivel lehetne biztonságosabbá tenni a termelést, meg még rengeteg minden.

Biomérnök oda szokott kelleni ahol valamilyen biotechnológiát alkalmaznak, például hatóanyagot termeltetnek meg valami mikroorganizmussal, kb a feladatok itt is úgy oszlanak meg, mint az élelmiszeresnél: technológusi és analitikusi munkakörben szoktak ezzel dolgozni, itt főleg a gyógyszer meg az élelmiszeriparban van szakmaközelibb jövőd.

Vegyészmérnökként ugyanígy technológus vagy analitikus leszel, csak nem biokémiai folyamatokat fogsz ipari méretekben felügyelni meg irányítani, hanem pl: szerves vegyületek szintéziseit.

Összességében én azt mondanám, hogyha a kémia nem megy annyira jól ezek közül talán az élelmiszeren meg a környezetmérnökin és az orvosi diagnosztikán nincsen annyira “baszó” kémia, mint a többin. Fizetésben amúgy szerintem a vegyészmérnöki hozhatja a legjobb pénzt, meg a biomérnöki valami gyógyszeripari vállalkozásnál, legrosszabbul meg az állami szektoros munkák fognak fizetni.

Ha Debrecenbe szeretnél jönni élelmiszermérnökire, arról rengeteget tudok mesélni, nyugodtan keress privátban.

Én környezetmérnökként végeztem 2016-ban (jelenleg pedig informatikusként dolgozom és proginfó estire járok). Sajnos az OE-RKK-n végeztem, ahol, legalábbis akkor borzalmasan rossz színvonalú volt a képzés, túlságosan könnyű is és egyéb szempontokból is rossz.

Elsősorban az EHS, illetve ha nem is az, de mindenképp valahol a munka- tűz- környezetvédelem irányában lehet vele elhelyezkedni. Csoporttársaimnak, akik nem képezték át magukat vagy nem irodai adminisztrátorok, az előbbi területeken vannak.

Angoltudás mindenképp legyen, sok cégnél kérik a jogsit és vezetési gyakorlatot, hiszen menni kell az ügyfelekhez mérni, auditálni. Persze nagy multinál, helyben nyilván nem kell ez, bár ki tudja, ott is kellhet.

Legyen munkavédelmi végzettséged is, pl a szakmérnöki és esetleg valami tűzvédelmi is. Legyél lelkes, ismerd a jogszabályokat, szabványokat.

Én a fentiek közül többön is elvégeztem, miután már jogsival, munkavédelmi technikusival és tűzvédelmi előadóival (2 OKJ) próbáltam elhelyezkedni szakmában. De legalább ezek miatt is tanulhattam 2 évet irodai admin munka mellett esténként és sok hétvégén.

Szóval ügyesen kell.

A 4. félév után voltam szakmai gyakorlaton, kis cég, környezetvédelemmel foglalkozó. A srácok mentek mérni városokban (pl önkormányzati megrendelésre) vagy gyárak, üzemek részére zajt, levegőt. Sokszor a lapostetőn mászkáltak kéményeknél. Az irodában pedig jegyzőkönyvet készítettek. Néhol kellett füllenteni is.

Itt közölték, hogy nőket nem alkalmaznak, mert ugye kéményen kell mászkálni stb.

Szóval szerintem kb így képzeld el a környezetmérnöki lehetőségeket.