BME nappali vagy MATE - levelező? Melyik a jobb képzés?

Hidd el nekem, külföldön SENKI nem ismer egyetlen magyar egyetemet sem. Fogalmuk sincs a külföldi munkáltatóknak, hogy melyik magyar egyetem erősebb, és melyik gyengébb. Ennélfogva egy BME-s MSc diplomával teljesen ugyanazzal az eséllyel indulsz a külföldi álláspályázatokon, mint egy gödöllői MSc diplomával, vagy akár egy, itthon is nevenincs hazai egyetemről való MSc diplomával.

Egyébként pedig arra felkészülhetsz, hogy nem lesz könnyű külföldön szakmai állást találnod. Mindenütt a helybeli egyetemeken végzetteket és a helyben születetteket részesítik előnyben, részben azért, mert nem tudják, hogy a diplomád mögött milyen szaktudás van. (Hiába mutatod meg a leckekönyved, abból nem derül ki, hogy milyen magas volt az egyetemi vizsgákon a léc.) Gondolj bele, ha te mondjuk egy hazai cég HR-ese volnál, és 10 pályázóból egynek, aki magyar anyanyelvű, egy számodra ismeretlen szerb vagy szlovák egyetemről való diplomája volna, mernéd-e a főnöködnek azt javasolni, hogy őt vegyétek fel? A HR-esek is a kis kockázatú döntések mellett foglalnak állást, mivel ők is féltik az irhájukat, hiszen ha valakiről kiderül, hogy hibás döntés volt felvenni, őket vonják felelősségre.

Mindettől függetlenül is sajnos még a helybeli MSc-s pályakezdők sincsenek elkényeztetve a munkaerőpiacon, sehol a világon. Mindenütt a tapasztalattal rendelkezőket preferálják. Külföldi pályakezdőként pedig dupla hátrányból indulsz. Felkészülhetsz arra, hogy hosszas keresgélés után is csak egy "lótifuti" állást találsz majd külföldön a szakmán belül, amelyhez nemhogy mérnök MSc nem kell, hanem egy technikusi végzettség is elég volna. Olyan álláshelyre lesz csak jelentős esélyed, amit helyiekkel nem tudnak betölteni. Hosszú éveket le kell majd húznod ilyen állásokban, mire a szamárlétrán feljebb tudsz majd lépni, s a szerzett mérnöki tudásodat használni tudod.

Ez szaktól és iparágtól függ, de nagy általánosságban nem számít egyáltalán. Pont a környezetmérnökségről fogalmam sincs, de ahogyan a kérdésedből kiolvasom, benned van egy kis rossz érzés, hogy Gödöllőt a BME alá értékeled. Ha ezt a rossz érzést szeretnéd megszüntetni, akkor menj a BME-re és probléma megoldva. Egyébként a munkalehetőségek területén nem számít semmit.

Lehet menni Gödöllőről Erasmusra? Ha igen, akkor nézd ki a listából a világranglista top 0-200 egyetemeit (ahova lehet menni ezzel a szakkal), és menj ki egy fél évre. Ezt is bírod az életrajzodba, hogy voltál fél vagy egy évet menő külföldi egyetemen, és már senkit nem fog érdekelni a BME (levelezőn mondjuk nincs Erasmus). És keress valami minél nagyobb, minél menőbb (lehetőleg multi) gyakornoki helyet, és kezdj el dolgozni. Szó szerint senkit nem érdekel, hol végeztél, ha az életrajzodban egy jó munkahely van legfelül. Járhatsz a legkutyaütőbb, fizetős vidéki magániskolára is, ha közben van egy menő munkahelyed és jó munkát végzel.

Ha szereted az egyetemedet, és jobban tetszik a mesterszak ott, én biztosan nem hagynám ott... ha viszont jobban aggaszt, hogy mások viszont a BME-n végeztek és félsz, hogy emiatt kisebbrendűségi érzésed van, hogy a BME-sek netalán lenézően viselkednének, azaz a te számodra ez nagyon fontos, akkor meg menj a BME-re. Soha nem árt megismerni más egyetemeket, embereket, közösséget is.

Felvi végzett hallgatókat követő rendszerét ajánlom. Link:

[link]

Statisztika szerinti fizetés van fent szinte minden szakról elég sok hallgató adataiból kiszámolva:

Ha ezt megnézed akkor egy közel 10 éve végzett környezet mérnök még 280 ezer nettót sem keres itthon. Még ha külföldre is tartasz akkor is érdemes evvel számolni, mivel kezdő mérnök külföldre ritkán kell, 2-5 év tapasztalattal rendelkezőket inkább keresik.

Ha összehasonlítod más mérnök szakokéval akkor ez elég gyenge.

Építő, élelmiszer, agrár és az ezekhez kapcsolodó iparágakban nem olyan fényes a mérnöki lét mint ahogy az átlag gondolná. Sok külföldi országban sem.

A gyorsan fejlődő iparágakban van jó világ.

#6: Ne haragudj, hogy elkeserítelek, de az, hogy egy szakma rajta van egy adott ország hiányszakma-listáján, csak azt garantálja, hogy nagy eséllyel kapsz mondjuk egy két éves munkavállalói vízumot. Azt nem, hogy munkát is kapsz majd, s természetesen azt sem, hogy szakmán belülit. Megkapod a munkavállalói vízumot, de miután odarepültél (saját költségen) és beléptél az országba, teljesen magadra leszel hagyva, és az égvilágon semmi nem garantálja, hogy szakma állásod is lesz. S neked kell az albérletet és a megélhetésed fizetned a munkakeresés közben, akár találsz valamilyen munkát, akár nem. Abban pedig ne is reménykedj, hogy majd itthonról pályázgatsz, s csak akkor utazol ki, ha felvesznek; ugyanis a munkáltatók tudják, hogy a munkavállalói vízum ügyintézése hónapokig tart, s nem lesznek hajlandók annyit várni. Egy fiatal pályakezdő esetében végképp nem, mert ilyenekkel Dunát lehet rekeszteni a világban. Másképp nem megy: ki kell menni, munkavállalási engedéllyel a kézben, és ott tartózkodva kell pályázni. De az esélyek, hogy megcsípsz egy szakmai állást, nem túl jók.

Nekem egy ismerősöm egy másik, listán levő diplomás "hiányszakmával" kapott Ausztráliába 2 éves munkavállalói vízumot. Kiment és egy egész éven át keresgélt, de nem kapott szakmai állást. Alkalmi (nem szakmai) kétkezi munkák vállalásából élt. Hiába volt "hiányszakmája", hiába pályázgatott rendületlenül, mindig ausztrál pályázók kapták meg az állásokat, s nem ő. Pedig lelkes volt és folyékonyan beszélt angolul. Egy év után fel is adta az egészet.

Egyszóval hiába van "hiányszakmád", pályakezdőként vagy minimális szakmai tapasztalattal kimenni nem biztos út a sikerhez. Ha egy munkáltató egyáltalán pályakezdőt akar felvenni, akkor is ha csak teheti, első körben helybelit választ. S mivel diplomásan bármely országból lehet hiányszakmával munkavállalói vízumot kapni, nehogy azt gondold, hogy egyedül leszel. Épp ellenkezőleg: nemcsak hazaiakkal, hanem külföldiekkel is versengened kell majd: indiaiakkal meg malájokkal meg indonézekkel, akik diploma után egy jobb élet reményében mennek fiatalon Új-Zélandba. Bizony komoly esélye van annak, hogy kimész, mondjuk egy évig felszolgálsz egy étteremben, aztán miután falakba ütköztél az összes pályázatoddal, jöhetsz haza. Legkésőbb a vízumod lejártakor, mert azt nem biztos, hogy meghosszabbítják. S ne gondold, hogy Új-Zélandon felveti a pénz azt, aki pincérkedik és az albérletet ki kell fizetnie. Meggazdagodni ilyen munkából ott sem lehet.