Környezettan vagy környezetmérnöki rejt kevesebb reménytelenséget?

A "nem értek semmihez" érzést önszorgalomból való rátanulással ki lehet küszöbölni. Sajnos ezúttal a felsőoktatás előbbre jár, mint a munkaerőpiac, mert ezekben a szakmákban még a potenciális munkaadók nemigen gondolkodnak, ha szakemberre van szükségük. Egyedüli fontos kivételek a nagyobb környezetszennyező üzemek, itt alkalmaznak környezetmérnököket azért, hogy az EU környezetvédelmi normáknak való megfelelést biztosítsák. De ilyen helyekre is akkor tudsz csak jó eséllyel bekerülni, ha a környezetmérnöki diploma mellett elvégzel egy munkavédelmi szakmérnöki szakot másoddiplomaként, vagy valamilyen más szakmérnöki szakot. (Ez többet ér a munkaerőpiacon, mint az MSc.) Általában a környezetmérnöki szak előnyösebb a másoddiploma szerzéséhez (ami ahhoz kell, hogy fölfelé kilógj a nagy átlagból), mert ez mérnöki szak, és rengeteg a 2 éves másoddiplomás továbbképzés, amelyekre csak mérnöki diplomával lehet jelentkezni, környezettanosként nem. Az imént említett munkavédelmi képzésen felül lehet pl. hidrogeológus szakirányú továbbképzésre menni Miskolcon, vagy hévízkészlet-gazdálkodási továbbképzésre Szegeden.

Ha pedig mégis környezettanosként végeznél, szerintem semmiképp ne az MSc-re menjél, mert alig van szükség környezettudósokra. Sokkal inkább ajánlom az ELTE mikrobiológus másoddiplomás képzését, amelyre környezettanosként (és környezetmérnökként) is lehet menni. Ez két éves esti képzés, és szerintem hatalmasat nő a munkaerőpiaci esélyed (ipar, mezőgazdaság, ellenőrző hatóságok), bár igaz, hogy a 4 félév jelenleg félévente 235 ezer forintba kerül, de ha belegondolsz, ez egy év alatt megtérül a munkanélküliséghez képest.

Szóval én két utat javasolok: az egyik átmenni környezetmérnökire és utána csinálni egy szakmérnökit (nem MSc-t), vagy maradni környezettanosnak, és elvégezni a mikrobiológus másoddiplomát az ELTE-n.