Tényleg az orvosi a legtanulósabb szak?

Én jogra járok, azért itt is lehet szépen magolni :)

Nyilván attól függ, hogy ki mennyire tanul a szorgalmi időszak alatt. Meg kell találni az egyensúlyt a tanulás és a bulizás között. Az elsőéveseknél jellemző, hogy a hirtelen jött szabadság miatt nem nagyyon tanulnak, csak buliznak, neteznek stb., majd a vizsgaidőszak előtt 1 hétten kapcsolnak. Én úgy vettem észre, hogy ebből sokan tanulnak és később már jobban osztják be az idejüket. Persze mindig van olyan is, aki átesik a ló túloldalára és csak magol. Vagy nem tanul az első évből, hanem továbbra is csak a bulik, de ők általában ki is buknnak egy idő után.

Amúgy elég nagy eltérés van 2 egyetem között, legalábbis én az első év után jelenkeztem át máshova, sokkal másabb volt az elvárás.

Órarend: vannak olyan előadások, amik csak egy időpontban vannak és csak akkor tudod felvenni, gyakorlat/labor/szeminárium kisebb csoportokban van, akkor már lehet variál, hogy melyik csoportban akarsz lenni és az melyik nap van.

Amúgy ez a magolás tényleg nem jó, főleg hogy egyetemen már jobban összefüggnek egymással a tárgyak, logikusan van felépítve. Az 1000 oldalt nem kell szó szerint venni, a szakszavakkal kicsit több a gond. Nem is a mennyiség a baj legtöbbször, hanem hogy értelmezni kell a szöveget, meg nekem pl. rengetek a latin benne (úgy tudom orvosin se kímélnek vele). Amúgy ha nem hagyod a végére, hanem folyamatosan tanulsz nem hiszem, hogy lehetetlenség lenne elvégezni.

Én jártam orvosira (később mérnök infóra), de egy napon nem lehet a kettőt említeni.

Kell, hogy néha időd legyen bulizni a csoporttársaiddal, mert különben bekattansz.

Igen, rettentő sokat kell tanulni, és nem úgy kapod a jegyet, hogy készítesz otthon egy beadandót, vagy a másikról lemásolsz valamit.

Nálunk úgy volt (SOTE), hogy volt egy első meg egy második évfolyamfél. Ebbe most nem mennék bele, a lényeg, hogy kerülsz valahová.

Egy évfolyamfél egyszerre járt előadásokra, a gyakorlatok is egyszerre voltak, de kisebb csoportokra elosztva.

Kaptál egy fix órarendet és kész.

Persze átkérhetted magad egy másik csoportba mondjuk egy órán, de elég hülyén néz ki, hogy idegen csoporttal vagy ugyanabban az időben, miközben a csoporttársaid 3 teremmel melletted.

Általában az órák nem egy helyen voltak. Volt ami a Klinikáknál, volt ami a Nagyvárad téren, és még jó pár különböző ponton (pl. elsőben tesi óra, vagy volt úszás is néha, illetve a latin, stb.)

És ugye ott nem az van, hogy 5 perc és átsétálsz egy másik terembe.

Így mondjuk volt 8-9:30-ig egy órád, a következő 10:00-kor kezdődött, és így tovább.

Emiatt én hétfőtől-péntekig reggel 8-tól délután 5-6-ig bent voltam az egyetemen.

Utána ugye haza minimum 40 perc (van aki többet utazott), és vacsi vagy bármi, majd amíg ki nem dőltél addig tanulás.

Elég sűrűn voltak demok, amikre ugye készülni kellett. Erre hétvégén volt lehetőség pluszban, az alvás mellett.

Kicsit fura nekem, hogy orvosira készülsz de félsz a tanulástól.

Igen, az ok, hogy több száz oldalt tanulsz (nem feltétlen magolsz), de ugye figyelsz gyakorlaton, és előadáson, és jegyzetelsz, és már nem annyira elképzelhetetlen, hogy ekkora anyagot megtanulj.

Persze ha ellógod az előadásokat (nálunk egyik előadáson sem volt névsor olvasás vagy hasonlók), akkor mindjárt más az egész.

Gyakorlatról meg nem hiányozhatsz max. 2-3 alkalommal, de ha nem jársz be előadásra, és a gyakorlatot is el akarod lógni (ergo kijön, hogy lesz olyan napod, hogy 2-3 órád van csak) akkor már nem is érdemes belekezdened.

Én volt hogy lógtam előadásról, de akkor is az anatómiai múzeumban tanultam, tehát nem buliztam helyette.

Ehhez hasonló kérdésre már annyiszor válaszoltam...de azt hiszem tovább tartana kikeresni, mint leírnom újra. Na meg baromira nincs kedvem visszamenni a belgyógyászat könyv mellé, úgyhogy...:D

Ez a dolog nem iskolafüggő, hanem emberfüggő. Bizonyára észrevetted már, hogy az emberek különbözőek, így a tanulási képességeik és a teherbírásuk is meglehetősen eltérő.

Az biztos, hogy orvosin mindenkinek tanulnia kell, hiszen senki sem úgy születik, hogy tudja a dolgokat, és a nagy része tényleg olyan dolog, amihez nem elég a logika (pl. gyógyszerhatóanyagok, anatómiai képletek stb.). De hogy kinek mennyit kell tanulni, az nagyon nagyon egyéni. Van, akinek viszonylag jól megy, nem kell az egész életét a négy fal között töltenie, mégis simán veszi az akadályokat. Szerencsére én is ezek közé tartozom.

Úgy érzem, hogy szinte mindenre van időm, amire szeretném, hogy legyen. Szükségem van arra, hogy együtt tudjak lenni a párommal, a barátaimmal, és emellett néha "bulira" is. Mondjuk nekem ez nem a heti egyszeri iszonyatos részegedést jelenti, hanem inkább kocsmázós, beszélgetős estéket, koncerteket. Ezekre (nyilván nem heti 7 nap) mindig volt időm. És kell is, mert úgy érzem, hogy ha ezek nem lennének, biztosan bekattannék.

Pihenés nélkül nem lehet normálisan csinálni, ebben szinte biztos vagyok.

Az sem mindegy, hogy az embernek mi a célja. Azért egy ketteshez meg egy ötöshöz elég más a szint. Van, aki tökéletesen elvan kettesekkel, és inkább többet szórakozik, valaki meg többet tanul, és esetleg néha lemond egy-egy buliról.

De mint mondtam, szerintem meg lehet találni a megfelelő egyensúlyt.

A tananyag mennyiségét pedig nem lehet számokban kifejezni. Egyrészt hiába 1000 oldal egy könyv, abban legtöbbször vannak ábrák, plusz nyilván nem kell szó szerint az egész. Ráadásul a könyvek között átfedések is vannak (pl. a shock terápiája előjön szinte az összes klinikai tárgynál).

Ehhez még hozzájön az, hogy az orvosi anyaga viszonylag logikusan van felépítve.

Először megtanulod az anatómiát, azaz hogy normálisan hogy is kellene kinéznie egy embernek. Mellé egy kis molekuláris biológiát, kémiát, fizikát.

Utána jön a kórélettan és a patológia, ahol azt tanulod meg, hogy hogyan tud valami elromlani, és ha elromlik, hogyan néz ki. Itt már a betegségek alapjait gyakorlatilag ezzel át is nézed.

Negyedévben hozzápakolod a farmakológiát, azaz azt, hogy melyik gyógyszer mire jó.

A klinikai tárgyaknál már csak össze kell gyúrni ezt az egészet eggyé.

Nyilván rengeteg logika is van a dologban, pl. ha tudod, hogy egy hormon mit "csinál", akkor azt is ki tudod következtetni, hogy mi lesz akkor, ha sok vagy kevés van belőle. De ehhez előtte meg kell azt tanulni, hogy mit csinál az az adott hormon. Tehát valami alap akkor is kell, amiből utána következtetsz.

Egy gyógyszernél is ki tudod találni, hogy ha így-meg úgy hat, akkor minek a kezelésére használhatod, de a hatóanyagok nevét akkor is meg kell tanulni.

Abban pedig valamilyen szinten igazad van, hogy ha az ember magol, akkor utána rövid időn belül elfelejti. Azonban az orvosin rá van kényszerítve arra, hogy a fontos dolgokat újra és újra megtanuld, így hiba csak "magolsz", egy idő után akkor is rögzül.

Jó példa erre az előbbi shockos példa, vagy a korábbi tananyagból említhetném pl. a membrán felépítését, amit meg kellett tanulni egyszer alap biosz órán, aztán az érettségire, aztán sejtbiológiára, majd még anatómiára, sőt biokémiára is.

Most is van belgyógyászat szigorlatra 6 oldalnyi (!!) tételem, és szarok is tőle rendesen egyébként, de azért az egy kissé megnyugtat, hogy csupa olyan dolog van benne, amiről azért már van némi fogalmam. Persze ettől még tanulni kell, de nem olyan, mint ha a nulláról kezdeném.

Az órarend pedig orvosin meglehetősen kötött, legalábbis nálunk (SZTE) biztosan.

Az előadások mindig délelőtt voltak fix. időpontban az egész évfolyamnak, a gyakorlatok pedig csoportbontásban, és mindenkinek a csoportjának megfelelőt kellett felvennie.

Szóval olyan nap nem nagyon van, mikor az embernek nincs, vagy csak nagyon kevés órája van, de azért az előadások jó részét ki lehet hagyni. Nyilván van, amit nem érdemes, mert baromi jó, segít a tanulásban, vagy épp katalógusos, de sok olyan is van, amivel sokra nem mész...

Szerintem felesleges előre parázni az orvositól, sok ember elvégezte már. Nem hiszem, hogy valami kivételes, zseniális tehetségnek kellene lenni ahhoz, hogy valaki orvos legyen. De tény, hogy azért 80-as IQ-val nem megy.

Nem tudok a kérdésre válaszolni, mert az orvosin kívül mást nem próbáltam még, de 100 %-ig biztos vagyok benne, hogy vannak még szakok, ahol szívnak annyit, mint pl én, még ha nem is teljesen ugyanúgy. Igen, sokat kell tanulni, a magolás pedig nem elég. A legtöbb tárgynál érteni is kell, hogy miről beszélsz, anatómiánál ugyan az egyes képletek megjegyzése főleg hátsótól függ, de tetemen elmutogatni azokat már megint más. Nekem van életem a sulin kívül is, ugyan így, hogy 1 hét múlva vizsgaidőszak már nem megyek sehová, nem csak bulizni, de egyet kocsmázni sem, és amíg mindenből le nem vizsgázom, ez addig így is lesz. De szorgalmi időszak alatt azért ki lehet mozdulni, mi járunk fitness terembe is. Max zh-s héten veszünk vissza ebből, de a mozgást próbáljuk tartani, szükség is van rá.

Én PTE-re járok, itt nem magunk állítjuk össze az órarendet, hanem van egy központi fix órarend a kötelező tárgyakkal, a csoportok beosztásával és ahhoz veheted fel a fakultatív tárgyaid. Variálni nem tudsz rajta. Mikor felvettek, abban a pillanatban eldől, hogy te melyik csoportba fogsz kerülni és csak annak a csoportnak az óráira járhatsz be, kivéve ha hiányzást pótolsz, de ebből sem lehet rendszert csinálni. Ez annyiban jelent problémát, hogy itt is vannak jobb és rosszabb gyakvezetők. Nem panaszkodom, mert vmelyik tárgybyól megkaptuk a legjobb embert, de vmelyikből nem, de vele legalább lehet spanolni, hülyéskedni.

Egyébként az első 2 év anyagát úgy ahogy van mindenképpen el fogod felejteni, mert azért van. A legnagyobb részét sajnos nemigen lehet mire használni. Még talán anatot csak csak, de ha pl fogorvosnak készülsz, akkor végképp nem fogod érteni, hogy a gátot alkotó izmok eredését és tapadását neked miért kell tudni. S ezt bármelyik tárgyra rá lehet fogni. Felesleges hülyeséget mindenképpen fogsz tanulni és igen, el is fogod felejteni.

Ill azt azért tegyük hozzá, hogy nem vizsgaidőszak alatt kell 1000 oldalt tanulni, hanem év közben is készülsz, a vizsgaidőszak inkább arra jó, hogy ismételj, elmélyítsd a tudásod. Máshogy nem lehet, bárki, aki nem készült év közben az eddig nem is jutott előrébb sajnos, nem lettek meg a vizsgái. Ahhoz kevés a 7 hét vizsgaidőszak és túl sok a vizsga. Van olyan óra, amiből minden alkalommal írunk kisdolgozatot, melynek tétje is van, van, amiből 3 zh-t írunk, szintén nem mindegy, hogy hogy sikerült és sajnos van olyan is, amiből semmilyen számonkérés nincsen, itt nehéz motivációt találni, hogy miért ülj le tanulni év közben, de egy-két rosszabb vizsgaidőszak erre is megtanítja az embert.