Pszichológia vagy orvosi?

Figyelt kérdés
Biológia szakon vagyok végzős, idén fogok érettségizni. Elsősorban azért jelentkeztem erre a szakra, hogy majd orvos lehessek.Aztán a fakultáció választás előtt letettem róla, nem ment se a kémia, se a fizika. Új lehetőségként megjelent a pszichológia.Viszont így, kevesebb mint három hónappal az érettségi előtt kétségeim támadtak. Lehet mégis jobban járnék az orvosival? Tudom jól, hogy idén már szóba sem jöhet, de ha esetleg kihagynék egy évet...nem tudom, nagyon tanácstalan vagyok. A szüleim semmiképpen sem akarják, hogy kihagyjak egy évet, a legnagyobb hülyeségnek tartják. Szerintük egy év alatt nem is lehet felkészülni egy emelt kémia/fizika érettségire. Tudom jól, hogy foglalkoztatottság szempontjából az orvosival járnék jobban...hamarabb kapnék állást, többre tartanának..Mindig is az érdekelt, hogy mi játszódik le az agyunkban bizonyos érzelmek megnyilvánulásakor és hogy hogyan lehet összekötni a viselkedésünket, az érzelmeinket azzal, ami biológiailag lejátszódik az agyunkban. Ilyen érdeklődés mellett melyik szakkal járnék jobban?

2016. febr. 18. 16:43
1 2
 1/15 anonim ***** válasza:

Először is: orvosival szakosodhatsz pszichiáternek később, tehát "egyet fizetsz kettőt kapsz".


A pszichiáter egy kicsit mélyebb dolgokkal foglalkozik mint a pszichológus, ugyebár írhat fel gyógyszert, meg minden. A pszichológus nem megy annyira mélyre, és nem ír fel semmit. Habár a pszichológia szak is tele van biosszal/anatómiával/neuróval, hogyha az orvosi felé húz a szíved, akkor még mindig szakosodhatsz pszichiáternek.

2016. febr. 18. 17:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/15 A kérdező kommentje:
Igen, én ezeket mind tudom:) Én azt hallottam, hogy a pszichiáteri szakmát csak azoknak ajánlják, akit a pszichológián belül a klinikai pszichológia érdekel...viszont ha én pszichológiára megyek, akkor nagyvalószínűséggel munka-, vagy sportpszichológia irányban szakosodnék tovább
2016. febr. 18. 17:15
 3/15 anonim ***** válasza:
Én ezt csinálnám: most "felvetetném magam" pszichológiára. Passziváltatnék egy évet. Közben felkészülnék az orvosi felvételijére (BÁRMIT meg lehet egy év alatt tanulni,ha csak azzal foglalkozol, az rengeteg idő - szerintem egy masszívabb nyelvtanulás is menne mellette, márcsak pihenésnek is, nem lehet egész álló nap kémiázni:S) Ha nem sikerül, akkor beiratkoznék a pszihológiára, ha meg sikerül, akkor irány az orvosi!
2016. febr. 18. 17:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/15 A kérdező kommentje:
Ha esetleg elkezdeném a pszichológiát és egy félév után azt mondanám, hogy inkább mégis az orvosi, akkor az egyetem mellett is menne egy kémia/fizika emeltre való felkészülés jóformán a nulláról? Melyik lenne az "egyszerűbb"? Azért gondoltam így, hogy ha már felvesznek, akkor egy félévig megnézném milyen, hátha mégis ez lesz a befutó
2016. febr. 18. 17:23
 5/15 anonim ***** válasza:
3-as vagyok: szerintem nem menne. Csak három hónapod maradna az érettségiig, és az nagyon kevés. Akkor már inkább egy év pszichológia és utána passziváltatni, mert akkor 10 hónapod van. De akkor meg értékes állami féléveket veszíthetsz, és az orvosi költségtérítése nem olcsó mulatság:( Másrészről első (egy, de inkább két) évben mindenhol csak alapozó tárgyak vannak, ami alapján nem lehet reális képet kapni a szakmáról, így nem hiszem, hogy megérné a dolog. A kettőt (az egyetem mellett egy ilyen intenzív felkészülés) meg nem tudnád hatékonyan és sikeresen csinálni.
2016. febr. 18. 17:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/15 A kérdező kommentje:
Értem. Akkor már csak az a kérdés maradt, hogy az érdeklődésemhez mérve, melyik szakkal járnék jobban? (végső soron akkor, egyet kezdhetek csak el)
2016. febr. 18. 17:46
 7/15 anonim ***** válasza:

Azt már neked kell tudnod:)

Tőlem nagyon távol áll ez az egész, ezért beleélni nem tudom magam, de ha téged ezek érdekelnek, akkor szerintem egyértelműen az orvosival jársz jobban - ne legyél kishitű:)

2016. febr. 18. 17:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/15 anonim ***** válasza:
Pszichológiára jártam, egy félév alatt sajnos nem tudod meg, hogy milyen is igazából. Másfél év kellett, hogy rájöjjek: nem nekem való.
2016. febr. 18. 18:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/15 A kérdező kommentje:
Nem a kishitűség miatt nem próbálkozok az orvosival.:) Inkább a szüleim miatt. Mindenképpen ki kéne hagynom egy évet, ami szerintem nem oszt nem szoroz, ha arról van szó, hogy azt csinálhassam, ami érdekel. Szerintük viszont "túl nagy luxus" egy évig itthon lenni, még úgyis, ha közben természetesen eljárnék dolgozni. Mindenképpen azt akarják, hogy jövőre kezdjem el az egyetemet, tök mindegy milyen szakkal. Ők vetették fel azt az ötletet is, hogy kezdjem el a pszichót, utána felvételizzek orvosira, szerintem sem lenne lehetséges amúgy. Tényleg nem szerencsés, hogy az orvosi, mint esetleges jobb lehetőség most jutott az eszembe, de nem tudok mit csinálni..többek között ez se nagyon tetszik nekik
2016. febr. 18. 18:16
 10/15 anonim ***** válasza:

Igazad van, bár a szüleidet is meg lehet érteni, gondolom attól tartanak, hogy végül egyiket sem végzed el (a "két szék között a pad alá" nem ritka)

Ezért jó, ha most felvesznek a pszichológiára, mert ha már benn vagy, akkor nyugodtan passziváltathatsz, mert ez egy "biztonsági háló", ha nem sikerül az orvosi, akkor is elkezdheted valahol a tanulmányaidat. Így a szüleidnek sem kellene attól tartaniuk, hogy "eltévedsz"...

2016. febr. 18. 18:30
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!