Valaki segítene nekem továbbtanulás ügyben?
Ha nem írod le még azt sem hogy mi érdekel, akkor sajnos nem tudunk segíteni. Ennyire ne legyél lusta.
Itt vannak a szakok, tessék válogatni.
Ezért mondtam, hogy aki tudna segíteni, az írjon nekem privátot mert ezt szerintem nem lehet két mondatban leírni. Mindig csak felsőoktatásban gondolkoztam, a szüleim is és én is azt szeretnénk, hogy egyetemen vagy főiskolán tanuljak tovább. Nem azt mondom, hogy az embernek diplomával több lehetősége van mert ezt így nem lehet kijelenteni, a munkanélküliség szerintem az egész országban probléma és sokan akár több diplomával sem tudnak elhelyezkedni. Azonban szerintem annak érdemes szakmát tanulnia, akinek határozott tervei vannak és valóban érdekli, amit csinál. Azt szeretném elmondani, hogy nem vagyok a szakma, a szakmunkások ellen mert szerintem egy olyan szakmunkás, aki szívből és igényesen csinálja a munkáját, az aranyat ér. Én úgy gondolom, hogy nem lenne értelme szakmát tanulnom mert azok között sincsen semmi olyasmi, amire azt mondom, hogy "igen, ez jó, ez tetszik és ezt szeretném csinálni az elkövetkezendő 40 évben" és valamiért több lehetőséget látok a felsőoktatásban.
Tavaly félévkor 4,7 majd év végén 4,43 volt az átlagom, idén félévkor pedig 4,5. Nincsen semmilyen tárgy, ami úgy különösebben érdekelne és olyan sincsen, ami kiemelkedően jól menne. Igazából még azt sem tudom mondani, hogy mondjuk ezekből a tárgyakból jó vagyok, de azok a tárgyak meg nem mennek mert ez teljesen változó. A humán tárgyak (irodalom, nyelvtan és az idegen nyelvek vagy mondjuk etika, média) jól szoktak sikerülni, ezeket könnyen is tanulom, viszont nem jó a kommunikációs készségem, nem tudok beszélni. Történelemből mindig ötös voltam, idén hármas, de ennek más okai is vannak. A reál tárgyak meg szerintem nem nekem valók...fizikából ötös szoktam lenni (idén is), matekból hármas és ötös között szoktam mozogni, értelemszerűen négyes szoktam lenni belőle... (vannak anyagrészek, amikből egy szót sem értek, de van ami jól megy) és ezekre valahogyan nem áll rá az agyam vagy nem is tudom, ezek sem érdekelnek különösebben. Talán a nyelveket, főleg az angolt szeretem a legjobban ez még valamennyire talán érdekel is, viszont mivel a beszéd nem az erősségem ezért nem hiszem, hogy tudnék vele bármit is kezdeni.
Amúgy a felvi.hu-t mér több százszor átnéztem, olvastam, de nem jutottam vele előrébb.
Hát, a joghoz és a tanárihoz egyaránt jó kommunikációs készség kell:(
Én azt furcsállom, hogy hogy lehet az, hogy 17 évesen ennyire ne érdekeljen SEMMI. Hol éltél te az elmúlt 10 évben? Mivel töltötted az időt?
Lektor, szakfordító tényleg lehetnél, ha a nyelvekkel "elvagy", másrészt ha ilyen "se hús-se hal" ember vagy (nem "bántás", csak megállapítás), akkor lehet, hogy a közjegyzőség / jegyzőség lenne neked való. Fix munkaidő, nem megerőltető, nincs benne kockázat, nem kell hozzá jónak lenni szóban. A közjegyző még jól is keres:)
Köszönöm az eddigi válaszokat!
Nem bántasz meg, a véleményetekre voltam kíváncsi és el is fogadom azokat:) Ráadásul valamennyire egyet is értek azzal, amit mondasz. Én személy szerint elég korainak tartom ezt, hogy az embereknek átlagosan 18 évesen el kell döntenie, hogy mit szeretne hátralévő életében csinálni mert szerintem ennyi idősen még keveseknek vannak konkrét elképzeléseik vagy egyáltalán rálátásuk ezekre a dolgokra. Az lenne a legideálisabb, ha akkor kezdenék el tanulni, ha már találtam valamit, ami vonz, érdekel és akkor nem vesztegetnék el éveket, pénzt arra, hogy tanultam valamit mert muszáj, de közben rájöttem, hogy mégsem ezt szeretném....A szüleim biztosan segítenének, ha úgy alakulna, hogy egyelőre nem megyek sehova, de nem örülnének neki, sőt szerintem meg sem engednék, hogy ez egyáltalán előforduljon...Egy érettségivel pedig nem tudom, hogy hova tudnék elmenni dolgozni, ha pedig találnék is munkát, az igazából nem hiszem, hogy sokat változtatna a helyzeten...Mármint lehetséges, hogy előbb-utóbb majd találok valamit, ami tetszik, de fennáll az esélye annak is, hogy nem... A tanári pályát egyáltalán nem érzem magaménak, szerintem ez egy hivatás. Nagyon kevés tanárom volt, aki valóban szerette, élvezte a munkáját és látszott rajta, hogy örömmel adja át a tudását a gyerekeknek és sajnos nagyon sok olyan, akik pedig "muszájból" csinálták és jobban várták a kicsöngetést mint az osztály ezért szerintem ezt meg kell gondolni mert nem mindenki való tanárnak. Ráadásul nem szeretem mikor "szerepelnem" kell, nem élvezném egyáltalán. Igazából a szakfordító volt az, amit egyszer már kinéztem magamnak mert szimpatikusnak találtam, de aztán elbizonytalanodtam mert odáig valahogyan el kell jutni. Mármint ha mondjuk elmegyek egy angol szakra és utána a fordítást választom, ott vannak szóbeli vizsgák, előadások és nem tudom, hogy nekem ezzel nekem mennyire sikerülne boldogulnom...Ráadásul emelt érettségi kell hozzá, ahol az írásbelitől nem tartok, de a szóbeli részétől pedig annál inkább. Nem tudom, hogy más módon meg lehet-e közelíteni ezt, de szerintem ilyen képzéseknél (már ha létezik ilyesmi) szükséges egy végzettség.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!