ÁOK-osok és FOK-osok! Milyen gyakori, hogy valaki csúszik egy esetleg több évet?

Bár én a Corvinuson végeztem, de egy kis ottani statisztika. Még osztatlan korszakban a kb. 20 fős csoportunkból, amit 3. év elején osztottak be, csak 4-en végeztünk az előírt 5 év alatt. Jó, volt néhány ember, aki Erasmus miatt csúszott, de a többség valamilyen bukás (és a tantárgyak egymásra épülése) miatt vesztett évet. Általában 1 évvel jártak tovább, de volt példa 2-3 éves csúszásokra is. Kimaradás nálunk nem volt jellemző. Senkit nem érdekelt, ki hányadik éve jár oda, és hol kellett volna elvileg tartania. Csak az számított, hogy viselkedik az, aki épp akkor épp ott van - pl. közös beadandók alkalmával, gyakorlatokon dolgozik-e rendesen vagy esetleg a többiekkel próbálja elvégeztetni a munkát.

Elég gyakori. Nálunk kb. az évfolyam 40-50%-a végzett időben. Az viszont elég ritka, hogy valaki teljesen abbahagyja, de azért ismerek példát olyanra is.

Pécsi orvosin eléggé szórnak, fogorvosokat jobban, mint az általános orvosokat. Sokan csúsznak 1 évet, akik ennél többet, azok inkább azért, mert elkomolytalankodják a tanulást. Szerintem áok évfolyam kb 1/3 bukik min 1 évet, 1/2 azért talán nem, és olyan 10-15 ember van minden évfolyamon, aki többet bukik (de ezek között van olyan is, aki azért, mert szült menet közben, meg van, aki hökös, és nem akar még lediplomázni és következésképpen megválni a posztjától). Nálunk a bukottak ha következetesen 1 csoporthoz járnak, akkor 1 év után tudnak teljesen beilleszkedni, ez ilyen meg nem nevezett "próbaidő", hogy vajon a bukott az bukik-e megint, vagy átpártol-e inkább másik csoporthoz. Elég sokan veszítünk barátokat menet közben, úgyhogy senki se szeret újakhoz túl hamar kötődni, de azért kinézni se szoktuk az újakat, csak ahhoz kell az idő, hogy igazán belső emberré váljanak. Nagy barátságok meg szerelmek is szoktak kikerekedni abból, hogy eredeti évfolyamos meg bukott ember egymásra talál, szóval nálunk ez nem stigmatizál.