Kezdőoldal » Közoktatás, tanfolyamok » Tanulási lehetőségek » Orvosok, hipochonderként...

Orvosok, hipochonderként érdemes orvosira mennem?

Figyelt kérdés

Sajnos fogalmam sincs, mit tegyek. Kémiából, bioszból jó vagyok, érdekel az anatómia, biofizika, mikrobiológia, biokémia. Azt hiszem leginkább az imént felsorolt területek iránt érdeklődöm. Namost az a problémám, hogy pánikbetegséggel- hipochondriával kezelnek, a terapeutám azt tanácsolja, hogy kérdezzem meg azokat az embereket, akik már az orvosira járnak. Ugyanis az is benne van a pakliban, hogy pont ott fogok megerősödni (azaz "nézz szembe a félelmeiddel- halál, betegségek - és leküzdöd" című tréning). Nagymamám elvesztése óta folyamatosan aggódom az egészségem miatt, illetve ha meghallok egy halálos balesetet szinte elszörnyedek, és egész nap magam alatt vagyok, sőt még hónapokkal később is eszembe tud jutni, ha épp. Hullát még nem láttam, de történt a kerületemben egy komoly autóbaleset, és nem mertem odanézni. Már magától a formalin belélegzésének a tudatától szorongok, vajon mennyire fogja kimarni a torkomat, mennyire egészségtelen és veszélyes a tüdőmre tekintve. Nem tudok ránézni a rákos betegekre. Orvosok, vagy hallgatók, ti mit tanácsoltok?

Az elméleti része valóban nagyon érdekel, és órákig képes vagyok érdeklődéssel tanulni. Ha nem az orvosi, akkor mérnökin- biofizikán, vagy szimipla biológián gondolkodom. Vegyésznek pont azért nem megyek, mert félek a káros anyagok belélegzésétől.

Köszönök minden értelmes választ!


2017. júl. 17. 16:47
 1/9 A kérdező kommentje:
Közben a másik kérdésem a pánikra tér ki. Már gimiben sem tudtam végigülni az órákat, gyakran ki kellett mennem, mert rosszul lettem, megszédültem, dekoncentráltan oda sem tudtam figyelni. Ott már kb. megszokták a rosszulléteimet, és a tanár is elnéző volt. Idegen emberek előtt nem tudom, hogyan teszem kezelhetővé ezeket az állapotokat, és nekik mi lesz a véleményük. 15-20 perc után elkezdek erőteljesen szédülni. A kimerülés és a stressz csak súlyosbítja a tüneteket meg az általános közérzetemet (a vizsgaidőszak, alapvetően az ottlét pedig nem kis miska). Csak akkor tudok megnyugodni, ha tudom, hogy orvosok közelében vagyok, (ezért vagyok nyugodt a terapeutám mellett is) ebből következtetve lehet nem is lenne vészes az orvosin. Az előadásoktól/óráktól parázom, mert gimiben megtehettem, hogy kimentem óráról és otthon bepótoltam az anyagot, de orvosin gondolom olyan nehéz feladatok magyarázása zajlik, ahol nem tehetem meg azt, hogy kimegyek, mert lemaradok, és viszontlátásra. Ha tudatom a gondomat az ottani tanárokkal, megértőek lesznek, vagy fittyet hánynak az egészre? Aki már tapasztalt, milyen megoldást javasol?
2017. júl. 17. 17:05
 2/9 anonim ***** válasza:
Én biológus vagyok, ezeket mind mi is tanultuk. Az alapján dönts, hogy mit akarsz később dolgozni? Mert nagyon nem mindegy.
2017. júl. 17. 17:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 A kérdező kommentje:

Úgy tűnik, mindenben nagyon elcseszett vagyok... :D

A gyógyítás az egy gyönyörű dolog, de (ha esetleg orvosira mennék) nem azt szeretném csinálni. Nem tudom elképzelni magamat egy asztalnál ülve, ahol gépelem a diagnózist és a kezelés módját, illetve megvizsgálom a pácienst. Mint említettem, az elméleti része nagyon, nagyon érdekel, fel is soroltam a konkrét érdeklődési területeket. Amúgy érdekel az ember működése is, vagy a szervek sajátossága, farmakológia, műszerek, pszichiátria, neurológia. Ilyen hozzáállással csak kutatni tudnék, bár fogalmam sincs, mit... talán az lenne a legjobb, ha oktatnék, mivel szeretek magyarázni, de ahhoz, hogy orvosin oktassak gondolom, nem kevés év szükséges.

2017. júl. 17. 17:26
 4/9 anonim ***** válasza:
Hát ahhoz elég sok. Így inkább én a kutatói pályát javasolnám, nálunk bioszon is sokan mennek orvosi karra Phd-zni, de úgy tudom hogy orvosin is lehet kutató orvosnak tanulni.
2017. júl. 17. 17:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 anonim ***** válasza:

Szerintem, ha nem praktizáló orvos szeretnél lenni, egyébként is szenvednél az orvosin. Gyógyszerészet vagy biológia hasznosabb lenne neked, mert itt nagyobb a hangsúly a kutatási területen, és ugyanolyan területen leszel kompetens, mint egy kutatóorvos, a hipochondriád bántása nélkül.


Orvosként is kutathatsz, ez csak szimpla praktikussági tanács. :)

2017. júl. 17. 19:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 anonim ***** válasza:
Ha félsz a formalintól, a holttestektől és a betegektől, akkor én nem ajánlom az orvosit. Illetve a pánikbetegség miatt kivitelezhetetlennek is tartom számodra az orvosit, még az egészségeseket is rendesen meg tudja viselni a vizsgaidőszak (az orvostanhallgatók nem kis része szorong, ami az egyetem alatt alakul ki, nem "hozott" dolog), valamint ez nem az a hely, ahol sokáig tolerálják a rosszulléteket. Előadásokat még ki lehet hagyni, de a kötelező szemináriumokon és gyakorlatokon simán behúzzák, hogy nem voltál ott, ha csakúgy kimész. Ráadásul ezek közül sokat nem is orvos tart, így én erre sem támaszkodnék. A stressz pedig már az elméleti tárgyaknál is megvan, és két év alapozás után jutsz el oda, hogy betegekkel találkozz és betegségekkel foglalkozz, szóval a "nézz szembe a félelmeiddel" dolog szerintem így nem igazán működik. Addig még le kell tudni pl. egy anatómia szigorlatot, ami hiába elmélet, mellette akkora adag stresszt kapsz a nyakadba, amit nagyon sokan nem bírnak. Arról nem beszélve, hogy messze nem csak erre az egyre kell koncentrálni egyszerre.
2017. júl. 17. 20:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 anonim ***** válasza:
Nem bántásból írom, de szerintem semmiképpen ne kezdd el ilyen állapotban az egyetemet. Ahogy az előző válaszoló is írta, még egy egészséges embert is nagyon megterhel ennyi stressz. Egészségesen sem egyszerű dolog akár csak egy félévet túlélni, neked lehet, hogy túl sok lenne, plusz lehet, hogy egy ilyen "kudarc" élmény még rontana is az állapotodon, ha elkezdenéd és kiderülne, hogy rosszul vagy a boncteremben vagy nem bírsz végigülni egy előadást, szemináriumot (amit tényleg nem minden tanár tolerál), vagy esetleg a stressz miatt nem sikerülnének a vizsgáid. Szerintem ha tényleg nem szeretnél gyógyítani, akkor jobban jársz, ha biológiára mész, onnan is kikerülhetsz pl kutatóként valami orvosi területen. Vagy ha nagyon foglalkoztat az orvosi egyetem, akkor hagyj ki egy (vagy több) évet, próbáld meg valamennyire rendbehozni magad és úgy jelentkezz.
2017. júl. 17. 21:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 anonim ***** válasza:
A holttestektől való félelem még szerintem leküzdhető, mert nagyon jól adagolják a dolgokat, fokozatosan jutsz el a kulcscsonttól az igazságügyes boncolásokig, de a pánikrohamos rosszullétek, az, hogy gimis órákról is ki kell menned, már nem túl biztató. Ez az egyetem baromi sok stresszel jár, de tényleg. A meglévő szorongásra nagyon rá tud erősíteni, és ha még csak nem is álmod, hogy gyógyíts...talán jobb lenne más irányból közelíteni a kutatást. A patológia meg mindenkit hipochonderré tesz, az igazságügy sem az a léleképítő. Én nagyon is tudatába kerültem a halandóságnak, egy ilyesmiktől amúgy is szorongó embert szerintem taccsra tehet.
2017. júl. 20. 17:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 anonim ***** válasza:
Szerintem menj gyógyszerésznek.
2017. júl. 25. 00:58
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!