Kezdjem el az egyik szakot és lesz, ami lesz?
Tavaly érettségiztem, de nem tudtam, hogy mit akarok tanulni,ezért random választottam egy szakot, ami picit is szimpatikus volt és úgy gondoltam, hogy az majd biztosan tetszeni is fog. Azonban utána tudatosult bennem, hogy nekem ahhoz az egészhez semmi közöm nincsen és abszolút nem értettem, hogy miért azt választottam, rájöttem, hogy engem az nem érdekel. Sokat gondolkoztam rajta és végül többek tanácsára úgy döntöttem, hogy nem iratkozok be, hanem kihagyok egy évet és hagyok magamnak időt, hogy kitaláljam, hogy mit is szeretnék és újra jelentkezek egyetemre. Ez részben így is történt, kihagytam egy évet, jelentkeztem is néhány szakra, ugyanakkor ugyanazt érzem, mint tavaly ilyenkor, nem tudom, hogy mi érdekel és mit akarok, egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy jól választottam. Utánanéztem mindennek, kb. az összes létező szakleírást elolvastam, néztem tanterveket, voltam nyílt napokon, beszélgettem hallgatókkal, teszteket is csináltam, még külföldi egyetemek szakjait is nézegettem, de nem segített, ugyanolyan tanácstalan vagyok, mint tavaly ilyenkor.
Logikus lehet, hogy akkor hagyjak ki még egy évet, de én már nagyon szeretnék tanulni, szeretnék végre egyetemre járni. Ez az egy év borzasztó...eleinte tetszett, hogy szabadabb vagyok, több időm van, de nagyon hamar eljutottam oda, hogy nem tudtam magammal mit kezdeni (tanuláson kívül sosem csináltam mást, nincsen hobbim sem). Csináltam és még csinálok is új érettségit, nyelvizsgát, úgyhogy tanulgatok, de nagyon nem ugyanaz, mintha iskolába járna az ember és nekem az nagyon hiányzik. Félek tőle, hogy ha kihagynék még egy évet, akkor ugyanilyen sz#&@rul érezném magamat és ugyanúgy nem tudnám, hogy mit akarok tanulni, szóval semmi értelme lenne....szóval azon gondolkodom, hogy inkább elkezdem az egyiket (amelyik egy kicsit is szimpi vagy amelyik a legkevesebb anyagi ráfordítással jár, hogy ha meggondolom magam, akkor azért ne bánjam annyira) és majd lesz, ami lesz, de kérdés, hogy lenne-e értelme...
Ti mit tennétek?
válasza: válasza:Attól is függ mi az a két szak.
Azon gondolkoztál hogy dolgozz?
Mikor először jelentkeztem, akkor műszaki területtel próbálkoztam, mérnöki szakokat jelöltem meg (informatikus, villamos, építész, tájrendező és kertépítő és végül az az utolsó került az első helyre). Azóta sem érzem úgy, hogy bármelyik is érdekelne, azt nem bántam meg, hogy nem iratkoztam be, mert mai napig nem vonz egyik sem. Idén pedig nyelvszakokat (orosz, kínai, japán, arab, angol) jelöltem meg.
Nem, dolgozni nem szeretnék elmenni. Én tanulni szeretnék. Egy érettségi (még ha nyelvvizsgám is van) önmagában nem ér semmit. Érettségivel max. gyárakba, boltokba vagy kocsmákba mehetnék (ami nyilván egyértelmű, tehát nem az a bajom, hogy egy érettségivel nem kapok szuper munkát jó fizetésért), és nem szeretnék ilyen munkát végezni és nem érzem, hogy bármi pluszt vagy segítséget jelentene nekem. Valamint szerencsére a pénz miatt sem kell elmennem dolgozni, nem vagyok rászorulva.
válasza:Addig gondoltam a munkát míg el nem kezded az egyetemet. Bár ha lusta vagy..nem neked nem kell aggódnod a pénz miatt hanem a szüleidnek gondolom.
Jó, akkor tespedj otthon még egy jó fél évet, hajrá, nagy életcél, a szüleid is büszkék rád gondolom.
Nem volt egyértelmű, hogy hogyan gondoltad. Bocsánat. Ha konkrétan leírtad volna, akkor értettem volna és arra válaszoltam volna.
Egyébként pedig szerintem neked ehhez semmi közöd nincsen. Nem véletlenül nem említettem az anyagiakat, hanem azért nem, mert nem tartozik ide és nem várok azzal kapcsolatos válaszokat. Igen, a szüleim tartanak el, ahogyan eddig is (és megjegyzem, hogy egyetem alatt is a szüleim tartottak volna el és, ha továbbtanulok, akkor is ők fognak eltartani, akár tetszik, akár nem) és szerencsére ez egyáltalán nem esik nehezükre, nem kell aggódniuk a pénz miatt. Sem a részemről, sem a részükről nem merült fel az, hogy dolgozzak, a már említett dolgok miatt. Ők szerencsére el tudnak engem tartani, aminek örülök és amiért hálás is vagyok nekik, valamint nekem is van pár százezer forint megtakarításom, ők is tettek nekem félre pénzt, úgyhogy a jövőm miatt sem kell aggódnom, ilyen szempontból. Tehát anyagilag nem vagyok rászorulva arra, hogy dolgozzak. Valamint kedvtelésből sem szeretnék ilyen munkát végezni, minek mennék el egy gyárba dolgozni, ha nem kell? A szüleim sem mondták soha, pláne nem erőltették. Valamint egyébként igen, szeretnek engem, támogatnak és büszkék rám (nyilván ők is jobban örülnének neki, ha már megtaláltam volna az utamat és tanulnék, de ők ezt sem bánják, nem haragszanak, nem szégyellik).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!