Hol lehet megtalálni ezeket a tételeket informatikából?

Az a baj, hogy minden tanarnal mashogy vannak osszeallitva a tetelek.

Nekem pl ezek nem is tetelek most tudtommal, de utananezek a sajatjaim kozt.

Googliba ird be hatha kidob egy par olsalt ami tartalmazza az infokat.

A legbiztosabb ha megkerdezed a tanarod.

Nagyon szép rekurzív kérdés. :-)

Informatikából érettségizel, és azt a tételt kéne kidolgoznod, hogy információkeresés, de információkeresés helyett itt kérdezel, és várod, hogy valaki belinkelje neked. :-) Mire magadtól megoldod, ki is dolgozódik a tételed! Pont ezt kell demonstrálnod a vizsgán, hogy ilyen feladatot meg tudsz oldani!

)Azt nem tudom, hogy került bele a kötőjel, de nem kell.)

Pff, komolyan nehéz használni a keresőt? -.-

[link]

Tessék.

Az előttem szólók gyönyörűen tudták osztani az észt a kereső használatáról, de ha beírták volna a gugliba akármelyiket a három kérdéses tételcímből, az egyikről csak két bekezdést találtak volna, a másik kettőről meg semmit.

Én pénteken szóbelizek középszinten infóból (nem tudom, te emelt- vagy középszinten fogsz-e), és az infótanárnőm húsz kidolgozott tétele között van olyan, aminek Munkavédelem és ergonómia a címe; van egy olyan, ami szerintem az Információkeresésnek felel meg, de nem az a címe; a Forráshasználatról pedig semmit nem találtam a húsz tétel között, csak hosszas keresgélés után a neten (és még az sem biztos, hogy jót találtam).

Az elsőt itt küldöm, a másik kettőt mindjárt.

Munkavédelem és ergonómia

Ha sokat kell számítógép előtt ülnünk, fontos a munkakörnyezet egészséges, kényelmes kialakítása. Az egészség és a kényelem ebben az esetben nem is nagyon választható el. Ezt felismerve az Európai Unióban különböző jogszabályokkal védik a képernyő előtt ülők egészségét. Magyarországon a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. EüM rendelet három egészségügyi kockázat megelőzését tűzi ki célul:

• a látásromlást előidéző tényezők

• a pszichés (mentális) megterhelés

• a mozgásszervek érintettsége

E rendelet kiterjed minden olyan munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ.

Az előírások között szerepel, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább 10 perces szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a 6 órát.

A rendelet szerint a képernyős berendezést úgy kell kialakítani, üzembe helyezni és üzemben tartani, hogy rendeltetésszerű használat esetén ne jelentsen egészségügyi kockázatot vagy balesetveszélyt a munkavállalók számára.

A jó munkahelyi környezet, az ergonomikus felszerelés javítja a dolgozók hangulatát, növeli teljesítményét. Alapvető, hogy egy számítógépes környezetben biztosítani kell az optimális megvilágítást, a székek és az asztalok megfelelő magasságát, a jó szellőzést, a klimatizációt, és célszerű a számítógépeket egymástól lehetőleg távol elhelyezni. A mai grafikus felületek használata többnyire szükségessé teszi az egér folyamatos használatát. Az egér helytelen használata ortopédiai rendellenességeket (ínhüvelygyulladást, ízületi fájdalmakat a csuklóban, kézfejben, vállban) idézhet elő. Az egér helyes használatakor kezünk az egéren pihen, és a gombok számától függően ujjaink a gombokon fekszenek. Az egeret alkarunk megtámasztásával, csuklóból mozgatjuk.

A mai billentyűzetek sajnos kényelmetlen testtartást igényelnek, az ergonomikus billentyűzetek még nem terjedtek el. Ennek ellenére figyeljünk oda arra, hogy a billentyűzet használatakor kezünk lehetőleg vízszintes helyzetben legyen, vagy inkább alacsonyabban.

A számítógép előtt ülő többnyire a monitort nézi. A jól elhelyezett monitor egyenesen előttünk, a szem síkjában, vagy az alatt van, legalább 1 m távolságban. A monitor képét javítja, ha kicsi a képpontok mérete, mert ekkor jobb a felbontása, és ha nagy (legalább 80 Hz) a képfrissítési frekvencia, mert ekkor kevésbé vibrál a kép. A manapság legelterjedtebb TFT és LCD monitorok előnye, hogy egyrészt nem sugároznak, másrészt álló (nem vibráló) képet adnak.

A számítógép előtt ülve a helytelenül megválasztott szék és asztal gerincferdülést, derékfájást, keringési zavarokat okozhat. Az asztal magassága akkor megfelelő, ha elé ülve lábunk leér a földre, és az asztalra téve kezünket az alkarunk és a felkarunk legalább 90 fokos szöget zár be. A szék forgatható legyen, a háttámlája és a magassága pedig állítható.

A számítógépet csak földelt csatlakozóval csatlakoztathatjuk az elektromos hálózathoz. A földelés nélküli csatlakoztatás a számítógépre is káros hatással lehet, de akár életünket is veszélyeztetheti. A számítógép üzembe helyezésekor, majd ezt követően háromévente érintésvédelmi vizsgálatot kell tartani. Tűzvédelmi oktatáson évente kell részt venni. Tűz esetén nem lehet használni poroltót (károsítja a számítógépet), sem vizet (vezeti az áramot, és károsítja a gépeket is), csak széndioxiddal töltött készüléket.

Nemcsak a fizikai károsító hatások ellen kell védekeznünk. Tudnunk kell, hogy az élet más területeihez hasonlóan az informatikában is találkozhatunk a káros függőség kialakulásával. Ha valaki sokat használ internetet, sokat levelezik vagy játszik, az még önmagában nem baj. A problémák akkor kezdődnek, ha ezek hiányában már rosszul érezzük magunkat, elhanyagoljuk munkánkat, családunkat, emberi kapcsolatainkat, és függőség is kialakul.

Az ergonomikus iroda része a kényelmes, hatékony és egészséges számítógépes munkahely mellett a megfelelő hangszigetelés, légkondicionálás, valamint a természetes és mesterséges világítás. A megfelelő hanggátlásról az elválasztó paravánok mellett az álmennyezeti megoldások és padlóburkolatok gondoskodnak. A számítógépes munkahelyeknél a direkt és indirekt világítás alkalmazásával elkerülhető a képernyőre és más munkafelületre vetülő, zavaró tükröződés és fényvisszaverődés – a munkaterület világítása egyéni igényekhez igazítható.

A munkatársak hangulatát és teljesítményét jelentősen befolyásolják a színek, valamint az irodában elhelyezett zöld növények.

Az ergonomikus szoftver ismérvei a következők:

• könnyen átlátható

• gyorsan el lehet sajátítani a kezeléséhez szükséges ismereteket

• kezelése egyszerű (pl. nem kell felváltva egeret és billentyűzetet használni)

• olyan beépített eljárásokat tartalmaz, hogy a látás-, hallás-, mozgásszervi fogyatékkal élő felhasználók eredményesen tudják azt használni

• a felhasználót érthető, egyértelmű visszajelzések, hibaüzenetek, magyarázatok segítik

• az információk a képernyőn tömören, logikus sorrendbe rendezetten és nem zavaró színösszeállításban jelennek meg

• sok beépített funkciót tartalmaz, melyek egy gombnyomásra előhívhatók

• magyar nyelvű dokumentációval rendelkezik

Tájékozódást segítő eszközök a könyvtárban; katalógusok, adatbázisok. Portálok, online adatbázisok. A Magyar Elektronikus Könyvtár.

Tájékozódás a könyvtárban:

A szépirodalmi műveket a polcokon a szerző vezetékneve alapján, szoros ábécérendben helyezik el. A rendezés alapja a könyvtári ábécé. Ennek lényege, hogy nem tesz különbséget a rövid és a hosszú magánhangzók között, illetve nincsenek benne kétjegyű betűk. A könyv helyét a könyv gerincén is feltüntetik. Ez az azonosító az úgynevezett Cutter-szám vagy betűrendi jel, de helyrajzi számként is szokták említeni. A Cutter–szám egy betűből és egy kétjegyű számból áll. A betű az író nevének kezdőbetűje, a szám pedig a szerzők nevének ábécé szerinti sorrendjében nő.

Az ismeretterjesztő műveket témájuk szerint csoportosítják. A csoportosítás alapja a nemzetközileg elfogadott Egyetemes Tizedes Osztályozás, röviden ETO vagy szakjelzet. Az ETO könyveket 10 főcsoportba, ezeken belül 10 csoportba, majd 10 alcsoportba sorolja. Azonos ETO szám esetén a könyvek jelzését még kiegészítik a Cutter-számmal is. Így a könyv tényleges helyét az ETO-szám és a Cutter-szám együttesen határozza meg.

A katalógusok:

Ha egy adott könyvet keresünk, de nem tudjuk a helyét, vagy a könyvtár egy része zárt raktárban van, akkor a katalógusok segítenek az eligazodásban. A katalógusok tehát a könyvek nyilvántartását és visszakeresését teszik lehetővé. A katalógusok a katalóguscédulákat tartalmazzák különböző szempontok szerint elrendezve. Minden katalóguscédula egy-egy könyvet azonosít, és tartalmazza a könyv legfontosabb adatait, a formai és a tartalmi jellemzőket. Ezek a szerző, cím, kiadó, kiadás éve, Cutter-szám, ETO-szám, a könyv méretei, oldalainak száma stb. A katalóguscédula lehet papíralapú és elektronikus is. Leggyakoribb a szerző szerinti betűrendes katalógus. Ismeretterjesztő művek esetén gyakran célszerűbb tartalom alapján keresni. Ehhez rendelkezésünkre áll az ETO-szám szerinti katalógus és a tárgyszó szerinti katalógus. Az elektronikus katalógusok a nagyobb könyvtárakban már mindenhol elérhetőek. Találhatunk olyan katalógusokat is, amelyek több könyvtárat összefognak, és ezek összesített állományában keresnek. Ilyenkor természetesen azt is megadja a katalógus, hogy melyik könyvtárban férhetünk hozzá a megtalált dokumentumhoz. Például a MOKKA (Magyar Országos Közös Katalógus) több könyvtárat is összefog. A MOKKA a www.mokka.hu címen érhető el.

A távolról is elérhető katalógusokat hívjuk OPAC-nak is az angol megnevezés, Online Public Access Catalogue alapján.

A számítógépes katalógus előnyei a hagyományossal szemben:

• használata sem időben, sem térben nem korlátozott, azaz bármikor és bárhol használható;

• több épületben lévő könyvtárakban egyedüli jó megoldás;

• többletlehetőségeket is tartalmazhat (például tárgyszavas vagy kiadó szerinti keresési lehetőség).

Használata előtt érdemes tájékozódni: egyes külföldi adatbázisok például nem tudják kezelni a magyar ékezetes magánhangzókat.

A számítógépes könyvtári adatbázisok nemcsak a keresést, hanem az egész könyvtár működését hatékonyabbá teszik. Például a látogatók azonnal láthatják, hogy van-e kölcsönözhető példány egy adott műből, a könyvtáros pedig azt is nyomon követheti, hogy éppen kinél tartózkodik az adott dokumentum. Gyakran a számítógépes rendszert további elektronikus eszközökkel egészítik ki. Például az olvasójegyet vonalkóddal látják el, így a kölcsönzés és a visszahozás adminisztrációja jelentősen csökkenthető.

Adatbázisok, portálok:

Az adatbázis valamilyen alkalmazáshoz tartozó (általában nagy mennyiségű) rendezett adatok összessége, gyűjteménye.

• Gyakran használt adatbázisok:

o Állami és önkormányzati adatbázisok: az állami és önkormányzati online ügyintézés és informálás feladatait látják el.

o Kulturális, oktatási adatbázisok és webhelyek: Országos Széchényi Könyvtár (oszk.hu); Magyar Elektronikus Könyvtár (mek.oszk.hu); Oktatási Minisztérium (om.hu)

o Média (újság, TV, rádió): lehetőség van online rádió és tévéadás vételére. Magyar Televízió (mtv.hu); napilapok, hetilapok, magazinok stb

o Közhasznú magyar adatbázisok: pl. MÁV menetrend (elvira.hu)

A portál fogalmát nehéz pontosan meghatározni, inkább csak körülírni lehet. Eredetileg internetes kiindulópontot jelent (erre utal az elnevezés is), ahol az ember friss információkhoz juthat, szolgáltatásokat vehet igénybe és eljuthat különböző helyekre. A mai modern portálok széleskörű, integrált szolgáltatásokat nyújtanak. Az a jó portál, melyen minél több és sokrétűbb információ helyben megtalálható, s a különböző témákkal, területekkel kapcsolatos valóban releváns, friss és átfogó linkek össze vannak gyűjtve.

A portálok (másik gyakori elnevezés: tartalomszolgáltatók) 1996-ban jelentek meg az interneten, akkor még "gateway" elnevezéssel (magyar fordításban "kapualj", "kapubejárat").

Szűkebb értelemben azokat a helyeket nevezzük portálnak, amelyek híreket, fórumot, keresőt, ingyenes levelezési lehetőséget, esetleg elektronikus kereskedelmi lehetőséget tartalmaznak.

A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK):

Nem sokkal az Internet magyarországi megjelenése után nyilvánvalóvá vált, hogy nagy igény van jó minőségű, értékes információkat tartalmazó, magyar nyelvű szöveges anyagok számítógépen való tárolására, s olyan megoldásokra és szervezési elvekre, melyekkel ezek gyorsan és könnyen megtalálhatók a hálózaton, mert az Interneten egyre nehezebbé válik a navigálás, ahogy az elérhető állományok száma növekszik.

Így 1995-ben elkezdődött a MEK szolgáltatás kiépítése egy gopher szerverre alapozva, majd egy év múlva sor került a web-felület kifejlesztésére. 1996 és 2002 között - nagyon sok ember önkéntes munkájának és néhány intézmény támogatásának köszönhetően - több mint 4 ezer darabra nőtt a könyvtár állománya, havi 60-70 ezerre a látogatóinak száma, s kialakult a jelenlegi gyűjtőköre: A MEK-ben csak magyar nyelvű vagy magyar ill. közép-európai vonatkozású, tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható dokumentumok kapnak helyet: elsősorban szöveges művek, kisebb részben pedig térképek és kották. Gyűjtik továbbá az elektronikus újságokat és folyóiratokat, valamint egyéb, könyvtári szempontból érdekes információforrások, szolgáltatások és dokumentumok címeit is.

Az elmúlt évek alatt a MEK a magyar Internet egyik legismertebb szolgáltatásává és legnagyobb szöveg-archívumává lett. Bárki a legkisebb mértékben és a legegyszerűbb eszközökkel is részt vehet a könyvtár fejlesztésében és az állomány gyarapításában: Felajánlhat saját műveket vagy mások számítógépre vitt írásait, feltéve, hogy ezzel nem sérti azok copyright jogait. Átvételre, archiválásra javasolhat más szervereken levő anyagokat, segíthet a dokumentumok különböző formátumra való átalakításában, vagy egyszerűen csak a MEK népszerűsítésében. Munkával vagy pénzzel egyaránt támogathatja az ország első számú virtuális könyvtárának építését.

Ma a MEK oldalait a www.mek.oszk.hu címen érhetjük el, de kereső programokkal is könnyen rátalálhatunk. Kereshetünk benne témák, szerző vagy cím alapján, s a megtalált szövegeket letölthetjük gépünkre.

Forráshasználat címszó alatt én a huszas számú tételt tanulom meg itt: [link]

Aztán lehet, hogy ez a könyvtáras cucc nem is az információkereséses tétel, de istenem, nekem ezeket a tételeket nyomták a kezembe; ha olyat mernek kérdenzi, ami nem szerepel közöttük, lefejelek valakit. :D