Valaki le tudná írni nekem röviden, hogy a Kosztolányi Dezső - Édes Anna című tételről röviden mit kell tudni?

Műneme epika, azon belül is nagy epika. Műfaja pedig drámai regény. Témája egy kettős gyilkosság. De mégsem bűnügyi inkább lélektani regény. A cselekmény spirálisan halad előre, bemutatva Édes Anna történetét, a szorgalmas, jólelkű cselédlány megaláztatásokkal teli gyötrelmes életét, és megismerhetjük azt is, hogy mi késztette tettére. A regény első részében (1-6 fejezet) megbukik a tanácsköztársaság. Vízyné elégedetlen a cselédjével, így Ficsor a házmester, megígéri neki, hogy szerez egy új cselédlányt. A következő fejezetekben (7-11) Anna beilleszkedését és Patikárius Jancsival való viszonyát meséli el az író. A (15-16) fejezetekben Anna menekülni szeretne, elege van a megaláztatásokból, de terve meghiúsul, bekövetkezik a gyilkosság, megöli gazdáit, Vízyéket.

Édes Anna a regény főszereplője egy cselédlány. Késleltetve jelenik meg a történetben, de az események már a második fejezettől rá szegeződnek. Vízyt, aki a ház ura csak a politika érdekli, feleséget Vízynét pedig csak a cselédek. Állandó cselédkomplexusa szinte betölti egész életét. Akarva akaratlanul nap, mint nap megbántja, megalázza Annát. Anna engedelmes, szelíd, szorgos, dolgos, aki bensőséges emberi kapcsolatra vágyik, de nem veszik őt emberszámba. A szótlan engedelmesség, beletörődésnek látszik. Valójában érzékeny emberként szenved, szótlansága mögött sorsa egész reménytelenségét érezni. A kellemetlen ingerekre bezárkózással válaszol. A magányba és a munkába menekül. Megjelenik a történetben Vizyné unokaöccse Patikárius János. Jancsi személyisége üres. Szélhámos, semmirekellő. Annát csak élvezeti tárgynak tekinti, kihasználja, játszik vele, miközben emberszámba sem veszi a lányt. Látszólag jelentéktelen mozzanat szolgál indítékul, amikor felszínre tör a tudatalatti énje, és megöli gazdáit. Tettének okai fakadhatnak társadalmi problémáiból vagy lélektani problémáiból, de teljesen mértékben sosem ismerjük meg. Így vesz elégtételt az őt ért személyes sértések, bántások, megaláztatások ellen. A történetben Kosztolányi is szót kap az egyik kulcsfigura szócsöveként. Moviszter doktor az, aki Annát embernek tekinti. Általa mondja ki az igazságot, mely így hangzik: „ridegen, szeretet nélkül bántak vele. Szívtelenül.”

A regény nem pusztán az úr és a szolga viszonyát ábrázolja, hanem választ kapunk, arra is, hogy egy embernek mit kell elviselnie a rangi különbségek miatt. Az író Annának tettével próbál példát mutatni és figyelmeztetni bennünket olvasókat, arra, hogy mi történhet, ha elveszítjük emberi mivoltunkat.