Váltsak szakot?

Bele, hát! Egy életed van, több esélyed nem lesz rá! Ha úgy érzed, hogy az egész szar úgy ahogy van, akkor tegyél ellene, senki más nem fog. Nekem most az iskolámmal volt ez aktuális, és sosem történt még velem jobb dolog ennél a változásnál. Csak bíztatni tudlak, remélem megtalálod ami igazán érdekel. És még valami : s o h a n e m k é s ő !

Ha a megélhetési esélyekben nincs ordító különbség a kedvenced kárára, akkor igenis válts. Mérlegeld azt, hogy egész hátralévő életedet meghatározza, hogy olyat csinálsz-e, amit szeretsz vagy amit nem szeretsz. Azért az előtted álló több évtized mellett eltörpül az esetleges plusz 2-3 év, nem? Ráadásul ma már 30 éves korig tanulni sem kirívó. Sokan járnak így egyébként, hiszen középiskola utolsó évében való pályaválasztási kényszer kissé korai. Az ember ki se lát a tananyagból, alig tudja felmérni a lehetőségeket vagy akár azon gondolkodni, hogy mit szeretne felnőttként csinálni. A bátrabbak ilyenkor váltanak, a kényelmesebbek vagy akik nem tehetik meg más okból, vagy megszeretik, amit tanulnak, vagy már diákéveikben belefásulnak a témába. Az ember bármikor találkozhat egy olyan új szakmával, amiben kiderül, hogy őstehetség vagy szenvedélyesen beleszeret. Rengeteg érv szól amellett, hogy az emberek szeressék, amit csinálnak. Pl. egészségmegőrzés, magas színvonalú munkavégzés stb. Megéri váltani, bármikor.

Persze hogy válts szakot! Csókay András doktor, biztos ismered, a híres agysebész előbb matematika szakot végzett, és utána végezte el az orvosit! Ezt nevezem!!

Méghozzá egy szó, egy egyetemistának kellene tudnia.