Osztatlan tanárin a "második" szak mennyire nehéz?

Szia! Osztatlan tanárisként (másodéves) írok neked. Pont annyira nehéz, mint az "első" szak. Ugyanis ebben az osztatlan rendszerben már nincs olyan, hogy főszak meg második/mellékszak, egyforma súlyú mindkettő (persze lehet, hogy nem hajszálra ugyanannyi kredit kell mindkettőből, de akkor sem sokkal fontosabb az egyik). Az persze lehet, hogy az egyik szakot te jobban szereted, számodra fontosabb, de ez a képzésben nem jelenik meg. Úgy látom, azzal sem vagy teljesen tisztában, hogy mikor leszel általános iskolai és mikor középiskolai tanár. A képzés első három éve mindkét szakon közös, ugyanazt tanulja az általános iskolai "tanárjelölt", mint a középiskolai. Ezután (3. év végén) neked kell választanod, hogy melyik szinten szeretnéd folytatni a képzést - a konkrét besorolás függhet a teljesített/nem teljesített tárgyaidtól, és talán a tanulmányi eredményedtől is (ebben nem vagyok teljesen biztos). A választásban (ált./középiskolai képzés) vannak kivételek, de a magyar és a töri pont nem ilyen, így itt lehetséges, hogy

1. mindkét szakból középiskolai tanár leszel

2. mindkét szakból általános iskolai tanár leszel

3. töriből leszel középiskolai, magyarból ált. iskolai

4. fordítva

Na, itt már lehetnek különbségek a képzésben, de nem gondolom, hogy az általános iskolai képzés könnyebb lenne, inkább csak más. Továbbá véleményem szerint nem túl célravezető általános iskolai tanárként végezni, mert ezzel középiskolában nem taníthatsz, a középiskolaival pedig ha úgy hozza az élet, gond nélkül lehet általános iskolában is tanítani. Azt is tanácsolnám, hogy hiába szereted kevésbé a törit, feküdj rá arra is, mert ha elhanyagolod, akkor munkavállalásnál sokkal rosszabb lesz, hogy szinte biztosan azt is tanítanod kell majd. Remélem, érthetően sikerült leírnom a dolgokat. Bővebb információért érdemes lehet felkeresni a felvi.hu-t és az egyetemek (mondjuk ELTE, SZTE) tanárképző központjainak oldalait.

ekkora szart, mint ez az osztatlan tanárképzés

(csak gondoltam, hozzáfűzöm)

Uristen, #4-5! Mintha magamat olvasnam! Teljes mertekben egyet ertek!:) 6 ev rohadt sok, foleg egyben... Nagy hulyesegnek tartom en is ezt az osztatlan rendszert. De ez van, sajnos...

Kerdezo, nincs olyan h elso vagy masodik szak. Ket egyenrangu szakod van, plusz pedagogia-pszichologia (ami egy fos, de az egy masik regeny temaja lehetne). Most mondanam azt, h valassz a magyar melle valami himi-humi masik targyat, mert akkor konnyu lesz neked. De nem mondok ilyet, mert egy baromsag lenne. Himi-humi targgyal nem fogsz munkat kapni.

Masik dolog, hogy a torit nezted ki magadnak, ami az egyik legynehezebb (ha nem a legnehezebb) targy. Az egyetemen sokat panaszkodnak, hogy mennyit kell tanulni, olvasni. De, aki tenyleg szeretne, az meg is fogja csinalni.

Ha magyartanar szeretnel lenni, nezz utana, hogy mukodik-e meg a tanari MA (amirol amúgy egyik evben azt mondjak, h nem lesz tobb, a masikban meg egy csomoan jelentkeznek...). De egy szakos tanarkent megint csak kevesebb eselyed van a tokeletes munkahely megtalalasara.

Visszaterve az utolso kerdesedre: nekem pont a "masodikkent felvett szakom" lett a foszakom, mert otthagytam az OT-t. Es inkabb uy kepzeld el a szakokat, hogy például tori-magyar helyett a kotojel helyere egy egyenlosegjelet teszel. Igy lesz egyensulyban a merleg.

Természetes, hogy nem végzik el a mesterképzést, mivel a tanári mesterképzés egy rakás szar, és egyáltalán nem lucrative az egész, ugye már az említett fizetés (illetve annak hiánya), megbecsültség és lehetőségek hiánya miatt sem. Viszont még így is diplomás emberek kerülnek ki az egyetemről, és próbálkozhatnak papírral a kezükben megvalósítani magukat amennyire tudják. Ebben a modellben sokkal szívesebben kezd neki valaki az egyetemnek szerintem, mintha 6 évre el kéne köteleződnie garantáltan egy olyan pályára, amivel nem lehet jól megélni. Ha az osztatlant abbahagyod, akkor nulla vagy, elvesztegettél X évet, nincs papírod arról se, amit amúgy esetleg tudsz.

Az egy szakos képzés esetén akkor szerinted ha van egy ember, aki kimagaslóan jó A tárgyól, ezzel foglalkozik, ennek szenteli az összes energiáját, jó előadókészséggel rendelkezik, és szívesen tanítaná is, akkor az fogja be a pofát, az nem elég jó nekünk, ne adjunk neki tanári diplomát. Nekünk inkább egy olyan ember kell, aki közepes Aból és Bből is, közepes vagy rossz előadókészségű, ő biztos többet tesz majd a tanítványaihoz hozzá. A bologna rendszer előtt volt lehetőség 1 szakos tanárnak lenni, a bologna rendszerben trükközni kellett egy másik szakkal, de lehetett, a mostaniban tudtommal lehetetlen.

A kikerülőnél lehet, hogy túlzás a 70, igaz, de a bekerülőknél meglátásom szerint biztos, hogy nem. Az általános iskolás dologra tényleg azt tudom mondani, hogy simán be lehetne vezetni a bachelor szintű tanárképzést, és őket alkalmazni általános iskolákban, lehetőséget nyújtva nekik a továbbképzésekre, illetve hogy más formában helyezkedjenek el.

Meg én.

OFF

*Gondolhatod*

Jó, hogy most veszem észre az elírásomat...

ON

Igazából nem akarok vitatkozni veled (bár a konstruktív vitát egyáltalán nem ellenzem), leginkább azért követem a kérdést, hogy lássam, a kérdező válaszol-e valamit a szerintem korrekt #1 válaszomra, illetve hogy van-e még valamilyen kérdése. Egyébként is, részben egyetértek veled, azon meg nyilván nincs mit vitatkozni. A bolognai vs. osztatlan képzésbe azért nem nagyon szeretnék jobban belemenni, főleg az elvégzi/otthagyja kérdés alapján, mert igazából itt elég sokat számít a fizetés, megbecsültség tényező. Nyilván, ha a tanári szakma magasabb fizetéssel, nagyobb társadalmi/állami megbecsültséggel, nagyobb tanítási szabadsággal, több lehetőséggel stb. járna, tehát alapvetően egy vonzóbb pálya lenne, akkor bármilyen típusú is a képzés, kevesebben hagynák ott, valamennyien pedig így is, úgy is.

Az egyszakos vs. kétszakos témához írott felvetésedre viszont azért még reagálnék. Értem, hogy miért gondolod, azt, amit megfogalmaztál, én azonban nem igazán tudok egyetérteni ebben a témában veled. Szerintem egy olyan személy, aki A tárgyból nagyon penge, de máshoz "hozzá sem tud szagolni", az nem feltétlenül alkalmas a tanári pályára. Persze ez így kisarkított példa, nyilván egy egyszakos tanár nem hülye az összes többi tárgyhoz. Azért én ebből mégiscsak azt szeretném kihozni, hogy nem árthat, ha valakinek van 2 (vagy akár 3) szakja, mindegyikből tart órát, akár ugyanazon tanulócsoportnak, és a különböző tárgyak kapcsolódó pontjait jól be tudja mutatni. Példának okáért, nálam a történelem és földrajz társadalomföldrajzi része nagyon szépen összekapcsolható, és így talán mindkét tárgy anyaga jobban megértethető. Úgy gondolom, hogy egy tanárnak az általános műveltség közvetítése is fontos feladata, így fontos, hogy a tanárok több tudományterületről rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel (persze ezt a dolgot a jelenlegi képzés nem igazán támogatja). Továbbá újra felhoznám, amit már leírtam: elhelyezkedésnél sokkal jobb esélye van egy kétszakos tanárnak. Nyilván egy nagyobb iskolában egy angol/tesi/matematika/magyar egyszakos tanárnak is viszonylag könnyebben lesz egy egész állása, azonban mondjuk egy vidéki, kisebb iskolában pl. egy egyszakos biológia tanárnak már nehezen.