Hogy van pontosan ez az idézet magyarul?

Shakespeare: IV. Henrik Király, Második rész, ötödik felvonás:

Az ötödik felvonásban már az igéret beváltását látjuk. A mint az új király keblére öleli testvéreit, a mint kezét nyújtja a lord főbírónak s meghagyja hivatalában azt, ki egykor őt, a trón örökösét, törvénytelen viselete miatt letartóztatá, a mint végre ifjúsága korhely czimboráit száműzi köréből, mindabban csupa természetes méltóság, felséges báj van, a mint a nagy költő kedvencz hősét méltán megilleti.

A herczeg fokozatos emelkedése és végső felmagasztosulása mellett tanúi vagyunk a király fokozatos hanyatlásának és végső elbukásának. Mily keserű ironiája a sorsnak, hogy a mily mértékben erősödik hatalma, ugyanazon mértékben csökken testi és lelki ereje; minden győzelemmel, melylyel ellenségeit egymásután elteszi útjából és biztosítja trónját, mindegyre nagyobb erőt vesz rajta a lelki csüggedés és testi kór, s egy pillanatra sem engedi nyugodtan élveznie azt a hatalmat, melyet annyi kegyetlenséggel szerzett, annyi hitszegéssel erősített meg. Odáig jutott, hogy irígyelnie kell szegény alattvalóit, kik nyugodtan tudnak szenderegni, míg az ő szemét kerüli az álom, a „természet édes ápolója”.

Boldog szegények, csak pihenjetek;

Én, koronás fő, nem pihenhetek.