Mit szeretnétek hogyan emlékezzenek rátok, ha már nem lesztek? Mit szeretnétek örökül hagyni?

Sokat gondolkodtam már rajta, de nem tudom. Persze alapból butaság az egész, hiszen csak a létező egódat elégíti ki, hogy "igen, letettem valamit az asztalra", de egy halottnak édesmindegy.

Magánéletben az lenne a legjobb, ha a szeretteim emlékeznének rám életük végéig. Igyekszem valamennyire dokumentálni az életem, így a távolabbi jövőben is megismerhetnek rokonok. Az ultimate változat persze a saját leszármazott, de nekem már valószínűleg nem les gyerekem.

Szakmai/nyilvános téren kiemelkedő szakmai siker kell ehhez. Ebből a szempontból vannak szerencsésebb foglalkozások, pl. vállalkozó, állami alkalmazott, művész, hiszen az ő életművük fennmaradhat vagy közterületet, díjat... stb. nevezhetnek el róluk, ha csak helyi szinten is.

Nekem erre egyszerű irodai alkalmazottként kevés esélyem van, hogy kiemelkedőt hozzak létre, na meg a tehetség és a kitartás is hiányzik :D De van művészi vénám, ezért szeretnék majd valami létösszegzőt alkotni, ami valószínűleg egy zenés rövidfilm lesz. Ha lesz.

Semmit nem szeretnék magam után hagyni. Egy kisember vagyok, úgy is szeretnék meghalni.

Nem akarom, hogy rólam tanuljanak az iskolában vagy hogy bármilyen áttörést elérjek bármilyen tudomány terén.

Csak élni szeretnék. Csendben. Dolgozom, egy kis lakás, talán egy cica. A szeretteim emlékeiben szeretnék pozitívan megmaradni. De ha ők is meghalnak már nem fog rám senki emlékezni. Ami nem is baj.

Kik? Mindenki máshogy. Amúgy nem szeretném, én szeretnék lenni valamilyen, amiből remélhetőleg hasonlóan emlékeznek majd rám.

A tökéletes szülő és nevelő szeretnék lenni. Megmutatni a világnak, mi van e lét után és az emberi mértékű szeretet, egység felett. Egyben szeretnék része lenni a mozgásnak, ami átfordítja a bolygó rendszerét teljesen istenkáromlóból, természettel harmóniában lévőre.

Én szeretnék lenni az a fasz.

Anélkül, hogy én lennék az a fasz.

Szerintem szerencsés ember az, akinek van egy életműve, ami egyrészt sokáig megmarad, másrészt utal is arra, hogy ezt valaki elkészítette.

Az ember maga úgysem érdekel senkit már 200 év múlva. De ha van valami kézzel fogható dolog, akkor nem tűnik el az emléke.

Én egy unalmas fura alak vagyok. De ha már 1x valaki azt foga utánam mondani hogy: Oh. Ezt tőle tanultam igaza volt.

Milyen jó ember volt

Akkor már megérte élnem

26/F