Félvérek, hogy viszonyultok a származásotokhoz?

Te kit értesz félvér alatt?

Én félig német vagyok, félig magyar. Büszke vagyok származásomra, hogy mind a két helyen odatartozónak érezhetem magamat. Két kultúrára láthatok rá közelebbről, így könnyebben látom meg azt, hogy melyikben mi a jobb, ezzel elősegítve azt, hogy én folyamatosan arra törekedhessem, hogy jobb ember legyek.

Én nem fél, hanem... szóval nálam ez máshogy van megosztva. Az őseim a Mária Terézia idejében Alföldre költöztetett szlovákok, de a családnevem nem szlovák, hanem lengyel, ami azt jelenti, gondolom én, hogy részben lengyel is vagyok. És magyarul beszélek, írok, olvasok, magyar iskolába járok/jártam, szlovákul meg csak annyit tudok, hogy pozor, kača, mačka (figyelem, kacsa, macska)

Nekem ez már problémát nem okoz, csak annyi, hogy ha visszakérdezik, mi is a nevem, vagy, hogy "te lengyel vagy?". Egyébként ennyi. Én már nem érzem magam se szlováknak, se lengyelnek, de szívesen megismerkednék, az "otthonmaradt" rokonokkkal. Annak meg, hogy lelkileg melyik néphez érzem magam közel, az megint más dolog, mert az itt jelenlévő három közül egyik sem. Érdekes, nem?