Adjak a hajléktalanoknak?

Nem adok. Azért nem, mert ha én fiatal nő létemre képes vagyok dolgozni és pénz keresni, eltartani magam, akkor egy hajléktalan férfinek is képesnek kellene lennie. Ha meg lusta, azt nem támogatom. Nem szégyelli magát koldulni akkor, amikor én a napi 8 órás munkából jövök...

Ráadásul még hülyének is nézik az embert, a metróban rendszeresen van egy szájharmonikázó "vak" nő, egy vagy két gyerek vezeti. Számtalanszor láttam, hogy elmegy metró, és nahát... egyből megjavul a látása, mire jön a köv. metró, akkor meg hirtelen megint "megvakul".

Kolduló gyereknek már adtam nálam lévő csoki és vettem kakaós csigát, ők nagyon boldogok voltak. :)

És egy öreg néni is kért tőlem pénzt egy bolt előtt, neki vettem egy kiló kenyeret és egy liter tejet, épp csak kezet nem csókolt, olyan hálás volt. Neki máskor is vennék, ha látnám, de azóta nem láttam.

ha van nálam kaja, akkor megkérdem, hogy az kell-e. ha nem, akkor pénzt sem kap, mert minden bizonnyal elpiálná.

volt egy kedvenc csövim régen, neki télen gyakran vittem forró teát reggel, és nagyon hálás volt.

a másik csövi meg egy tök értelmes, tiszta fickó volt, lehetett vele tök jókat dumálni, miközben a barátnőimet vártam a szokott helyen. neki cigit adtam, meg néha 50ft-ot. ha épp nem volt nálam semmi, akkor sem küldött el a bús csába :)

öreg FN-t áruló bácsinak szoktam adni, ő pedig ad újságot, tehát kapok is valamit a pénzemért.

azoknak a táblával lépcsőn ülő koldusmaffiózóknak egy fillért sem, soha.

egyszer egy nőre rá is szóltam, h ne a hideg kövön üljön, mert még a gyógykezelését is az én adómból fogják fizetni.