Mennyire fontos, hogy legyen az embernek legjobb barátja?

Nem tudok neked szakértői véleményt mondani, csak tapasztalatot.

Általánosban nem volt legjobb barátom, konkrétan kinéztek az osztályból, amiért jól tanultam. Aztán elmentem egy hatosztályos gimibe (7.-től), ahol két évig volt egy legjobb barátnőm, aki lényegében folyamatosan tönkretette az életemet, de én mégis ragaszkodtam hozzá, most egy hülye p.csa, de ez lényegtelen. Aztán eltávolodtunk, volt egy másik lány, akivel nagyon közel kerültünk egymáshoz, és mindent megbeszéltünk, nagyon sokat lelkiztünk, stb., és tudom, hogy legjobb barátnőként tekintett ő is rám, de elég fura csaj volt és egyszer csak eltűnt egyik percről a másikra, ma már sehol nem tudom elérni őt, szomorú. Sosem voltak jó tapasztalataim a legjobb barátnőket illetőleg, de valahogy mindig is kellett, és tudtam, hogy ha azt mondom, nincs rá szükségem, becsapom magam. Most van egy évfolyamtársam, fiú, ő a legjobb barátom már lassan két éve, és egyszerűen úgy szeretem, mintha a testvérem lenne. Remélem nem megy tönkre a kapcsolatunk.

Ez csak egy viszonylag hosszabb értekezés volt, amit azért írtam le neked, hogy megmutassam, mennyire különbözik ez mindenkinél. Egyébként ezt Neked kell érezned, hogy szükséged van-e rá. Sok olyan ember van, akik egyáltalán nem szükségelik, és megvannak legjobb barát nélkül, mert nem azok a fajták. Ha épp nincs legjobb barátod, ne ess kétségbe, később még lehet. Erőltetni epdig nem szabad, mert abból nem lesz őszinte kapcsolat.

Bocsi, ha untattalak.

18/L

Hát ez egy érdekes kérdés.

A barátság nekem például elég necces volt manapság, mivel több barátomat is elvesztettem, vagy nagyot csalódtam...

Régebbi legjobb barátaim közül például az egyik LENYÚLTA az első barátomat, ami nagyon szíven ütött... és ellenem fordította egy másik régi jó barátnőmet...

Szóval gusztustalan dolgokat kellett felfognom, hogy megtörtént, közben felejteni is ugye... két barát meg egy pasi elvesztése egyszerre ne volt a legkönnyebben feldolgozható dolog, de sikerült.

A mostani legjobb barátnőim közül is.... Sokan túl nagy mértékben változtak, így ha el nem is távolodtunk, az egyik barátnőm szerzett egy másik társaságot, amit tudtam, hogy meg fog bánni, mert igazából nem oda való, de őt ez nem érdekelte, most sem érdekli, és játsza tovább a ma menőnek számító "ribi" szerepét...De ha neki ez jó...

Szóval én sokat csalódtam a barátságban...

Teljesen át kellett értékelnem a dolgokat....

És arra jutottam, hogy nem igazán fontos.

Jó ha van, mert kell társaság, de nem szabad annyira de annyira közel kerülni senkihez, mint ahogy én tettem régebben, mert itt is, mint a szerelemben óriásit lehet koppanni....Főleg ha mint nekem összekapcsolódik a kettő.

Ha van szerelmed, vagy lesz, akkor megérted, hogy...

Igen kellenek barátok, de szerintem a szerelem fontosabb, és ha az van a barátok hiánya elviselhető.

Nekem most van egy pasim, osztálytársam, tökéletesen meg vagyunk, és nekem is eltűntek a barátaim, pedig nem hanyagoltam őket... És mégis.